Az „A” változat szerint a gazdaság az év második felében stabilizálódik és az előző év azonos időszakához képest 3 százalékos növekedésre lesz képes. A „B” változat csak azzal számol, hogy a visszaesés 6 százalék körülire mérséklődik az év második felében. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1 százalék körüli, a „B” változat 4 százalékos visszaeséssel számol. A beruházási volumen legalább 8-10 százalékkal csökken.

Az ágazatok közül a legnagyobb vesztes az idegenforgalom és a szórakoztatási szektor. Miközben a napi cikkek forgalmát a pánik átmenetileg megemelte, az egyéb kiskereskedelmi forgalmat a behozatali problémák, de a belföldi korlátozások miatt is csökkenő kínálat, a kötelező boltbezárások, valamint a gyengülő lakossági vásárlóerő is átmenetileg jelentősen csökkenti.

Az iparban 5-10 százalékos visszaesés várható főleg a globális ellátási láncokba integrálódott cégeknél várható leállások miatt. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium jelentősen rontja a bankok helyzetét, likviditását, de nemzetgazdaságilag ez még mindig sokkal kisebb kár, mintha tönkremennének egyébként életképes cégek, tartós válságba kerülne számos család.

Érdemi növekedés csak a telekommunikációs szektorban várható (a személyes mozgás és kapcsolatok kerülése miatt), továbbá némi emelkedés valószínű a közigazgatás, egészségügy, stb. szektorban a járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt. Növekedési tartalékot jelent, hogy három gyenge év után emelkedhet a mezőgazdasági termelés is.

A foglalkoztattak száma 2020-ban csökken. A kormányzat az idei költségvetés radikális átalakítását jelentette be, amelynek révén forrásokat tud nyújtani a csődök minimalizálása és a munkanélküliség minél kisebb megugrása érdekében. A 160 ezres, 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta átmenetileg nagyon megugorhat, az „A” változatban 250 ezerre, 5 százalék körülire, a B„ változatban 400 ezerre, 8 százalék felettire teszi a növekedést a kutatóintézet.

A mozgóbérek jellemzően összeszűkülnek, terjed a fizetés nélküli szabadság, a csak rendelkezésre állási díj fizetése, a minimálbér-emelés hatását a cégek csökkentett munkaidővel igyekeznek kikerülni. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkennek, ami a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezd majd.

A GKI 4 százalékra becsüli az idei inflációt. Egyes részpiacokon – például a húsnál és más élelmiszereknél, ázsiai importból származó iparcikkeknél – a hiány és importverseny csökkenése vagy megszűnése okozta áremelkedés, másoknál a világgazdasági lassulás okozta áresés várható. A járvány időszakában a fogyasztói kosár szokásostól markánsan eltérő összetétele torzítást visz a statisztikailag kimutatott inflációba.

Az egész világgazdaságban strukturális változások indulnak el, mint a globális termelési láncok diverzifikálása, a távmunka feltételeinek gyorsított megteremtése, az e-kormányzás, az e-vállalatvezetés és e-oktatás kiterjesztése. Ennek Magyarország is haszonélvezője lehet, miközben félő, hogy az elsősorban az államra és forrásaira, nem pedig a piacra figyelő magyar vállalatok alkalmazkodása nem lesz megfelelő. Ezt költségvetési eszközökkel csak lassítani lehet.