A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött elemzésében kifejtette, hogy a gazdasági teljesítmény 2020-ban 3-4 százalék közötti ütemben eshet vissza, ezt jövőre 5 százalék körüli felpattanás követheti. Hozzátette: negatív meglepetést okozott a GDP-adat, az elemzők kisebb második negyedévi visszaesésre számítottak. Ugyan a részletes adatokra a hónap végéig várni kell, azonban az már látható, hogy a koronavírus-járvány, a bevezetett korlátozásokon keresztül a gazdaság egészét érintette – írta.

Hangsúlyozta: a harmadik negyedéves adat a gazdaság szempontjából több információval szolgál majd, abból lehet következtetéseket levonni a kilábalás várható alakjáról. A bizonytalanság viszont jelentős, a növekedési kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy lesz-e a járványnak második hulláma, illetve hogy a külső kereslet milyen gyorsan áll helyre – jelezte Molnár Dániel.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: az idei GDP-előrejelzést lefelé módosítva 5,5-7,5 százalék közé várják a csökkenés mértékét. Jövőre, a koronavírus fejlemények függvényében valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés az ING Bank szerint. Az éves és a negyedéves összevetésű adat egyaránt negatív rekordot jelent, messze túlmutatva az eddig látott bármilyen recesszión – írta, hozzátéve: ez egyben azt is jelenti, hogy immáron hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság.

Kiemelte: jelenleg arra számítanak, hogy a következő negyedévekben a GDP ismét bővülhet negyedéves összevetésben. A legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás, az enyhülő járványvédelmi intézkedések okán.

Hátradőlni ugyanakkor még nem szabad, írta, mivel az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma. Ez az elemző szerint előrevetíti azt is, hogy előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka. Ennek ugyanakkor a gazdasági hatása meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat.

Az ING Bank szerint a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője MTI-nek küldött kommentárjában szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknál jobban zuhant a gazdasági teljesítmény, ami így megközelítően a 2016 második negyedévének szintjére eshetett vissza. Hozzátette: a korlátozások fokozatos, és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a 3. negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni.

A Takarékbank az idei GDP-visszaesés mértékét jelentősen 3,9 százalékra rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest. Az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést pedig érdemben, 7,2 százalékra javítja a korábbi 6,3 százalékról. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18 százalékot is Suppan Gergely szerint. Megjegyezte: a járvány esetleges súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást.

Az elemző kitért arra is, hogy az idei harmadik negyedév elejére a gazdaság visszaesése 3-4 százalékra mérséklődött, augusztusban pedig tovább javulhatott, amit alátámaszt az áramfogyasztás megugrása is. Így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számít, a GDP visszaesése 3 százalék közelébe enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat, döntően a járvány második hullámának erősségétől függően – közölte.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság állapotáról elérhető indikátorok viszonylag gyors kilábalást mutatnak a tavaszi mélypontok után. Hozzátette: az utóbbi időszakban kifejezetten biztató adatok érkeztek az ipar, az építőipar, illetve a kiskereskedelem területéről is.

A szolgáltató szektorban viszont vélhetően lassabb lesz az újjáépülés. Számos szektor helyzetét még mindig korlátozások nehezítik, emellett a keresleti oldal helyreállása is bizonytalanabb ezeken a területeken – jelezte.

Az Erste Bank nem számol nagyon súlyos, újabb korlátozásokkal az év hátralévő részében. Az elemző negyedéves szinten így pozitív növekedési rátákat vár az év harmadik és negyedik negyedévére. A felpattanás azonban vélhetően nem lesz annyira gyors, hogy az éves növekedési indexek is pozitív tartományba kerüljenek. Az idei, éves GDP-előrejelzésükben 4,6 százalékos visszaeséssel számolnak, azonban a vártnál mélyebb második negyedéves recesszió nyomán a lefelé mutató kockázatok érdemben erősödtek – közölte Nyeste Orsolya.