Kérdező:

Ön szerint mi a legjobb válasz arra, ha valaki nyilvánosan kötekedik és provokál? Pár napja villamoson utaztam és egy láthatóan nem józan ember jött oda hozzám a szokásos „Mi van, mit bámulsz?” szöveggel. (Egyáltalán nem bámultam és ezt meg is mondtam neki.) Ezután még pár mondatban fenyegetett, de ahogy megállt a villamos, leszálltam és átszálltam egy másikra. Nem biztos, hogy legközelebb lesz bennem ennyi önfegyelem, de azt sem akarom, hogy egy ilyen ember miatt még a végén én szívjam meg vagy mindig nekem kelljen menekülnöm. Van elég rossz tapasztalatom az ilyen típusú emberekkel, általános iskolás koromban az ilyenek lopták el a táskámat, amiből végül én jöttem ki rosszul és a korábbi munkahelyemen is volt hasonló konfliktus. Dühít, hogy nekem kell visszafognom magam, miközben másokat is simán veszélyeztet. Van valami jó taktika a fizikai erőszakon kívül, amit ilyenkor be lehet vetni?

Fodor-Horváth Zsófia pszichológus:

Sajnálom, hogy ezt át kellett élnie, az ilyen bántalmazás okozta fenyegetettségérzés és az igazságtalan helyzet okozta fájdalom súlyos teher tud lenni. Szeretném, ha tudná, hogy a kialakult helyzetről nem Ön tehet, az nem Önről szól, nem Ön volt „rosszkor, rossz helyen”, hanem a zaklatója döntött úgy, hogy ott és akkor valakit zaklatni fog. Mindegy, hogy bámulja vagy nem, hogy válaszol neki vagy sem, hogy milyen ruhában van, hogy néz ki, süt-e a nap, stb., ha egy zaklató, bántalmazó úgy dönt, hogy a bántalmazás valamilyen formáját választja, azért kizárólag a bántalmazó a hibás. Azzal, hogy volt lehetősége kilépni a helyzetből és ezt meg is tette, azzal nem menekült, hanem megmenekült, megmenekítette magát egy kibontakozó erőszakos helyzetből úgy, hogy Önnek nem kellett erőszakhoz folyamodnia.

Egy ilyen helyzetben, ha valakinek már voltak rossz tapasztalatai, még ha azokkal sikerült is később dolgoznia, felelevenedhetnek. Az akkor érzett dühöt, kiszolgáltatottságot, félelmet újraélheti ebben a helyzetben, így a megélt érzelmei sokkal intenzívebbek lehetnek. Egy gyerek, aki hasonlóan fenyegetett helyzetbe kerül, nem tudja megvédeni magát, sokszor még szavai sincsenek arra, hogy később elmesélje azt egy felnőttnek és segítséget tudjon kérni. A bullying, a zaklatás mind mély nyomot tud hagyni a gyerekekben, amikor pedig egy traumát újraél, ezek a sebek „felszakadnak”.

Az, hogy ilyen erős dühöt érez és szeretne elégtételt venni, az azt jelenti, hogy működik az igazságérzete. A dühét jogosnak gondolom, azt pedig, hogy egy ilyen helyzetben önfegyelmet tudott gyakorolni, erőnek.

A fizikai erőszakot semmilyen esetben nem tartom megoldásnak, egy ilyen utcai vagy tömegközlekedésen történő „kötekedős” helyzetből talán a legjobb, ha minél előbb ki lehet lépni. Amennyiben egy ilyen helyzetben úgy dönt, hogy jogszerű segítséget kér és hívja a rendőrséget, ahhoz nemcsak joga van, de amellett, hogy feltehetőleg ez a leginkább célravezető megoldás, a tömegközlekedésen utazó többi utas számára is biztosítani lehet vele a biztonságos utazást – amennyiben sikerül leszállítani a zaklató utast.

A korábbi és gyermekkori hasonló tapasztalatok miatt, amennyiben úgy érzi, hogy az átélt helyzet miatt szorong, problémái vannak koncentráció, alvás, evés terén, esetleg napokkal, hetekkel később is intenzíven foglalkoztatja az ügy, hasonló helyzetbe kerülve nem érzi komfortosan magát, szakember segítségét javaslom.

A 888 elindítja új sorozatát, melynek címe: A Pszichológus válaszol!

A sorozat új, a műfaj a régi: Várjuk Olvasóink üzeneteit, kérdéseit, melyekre lapunk pszichológus publicistája, a Pszicho-rovat szerzője, Fodor-Horváth Zsófia válaszol.

Írja le problémáját, kérdését, küldj el nekünk a szerkesztoseg@888.hu címre, vagy keresse a kérdés matricát a 888.hu Instagram oldalán, a Pszichológus pedig válaszol!