Sir Graham Brady, a frakció vezetőválasztási ügyekben is illetékes szakbizottságának elnöke hétfő este bejelentette, hogy az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjai közül 211-en szavaztak bizalmat Johnsonnak, 148-an a kormányfő ellen voksoltak.

A Konzervatív Párt jelenleg érvényes szabályzata alapján a következő tizenkét hónapban nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni Boris Johnson ellen.
A hétfői szavazás eredményei után elhangzott első szakértői vélemények szerint azonban Johnson továbbra sem veheti teljesen biztosra, hogy a következő, 2024-ben esedékes brit parlamenti választásokon is ő vezeti még a Konzervatív Pártot, az ellene leadott 148 frakcióvoks ugyanis azt jelzi, hogy az alsóházi pártcsoporton belül rendkívül magas, 41 százalék a távozását kívánó képviselők száma.

A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus frakciótábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással.

A szavazást Theresa May megnyerte. Az ellene szavazók aránya annak idején 37 százalék volt, vagyis az akkori frakciólétszámhoz képest számottevően kisebb, mint a hétfői bizalmi szavazáson Johnson ellen szavazóké, May azonban fél évvel később mégis kénytelen volt lemondani, miután az alsóházi konzervatív frakcióval képtelen volt a továbbiakban sarkalatos – főleg a Brexit-megállapodáshoz kötődő – kormányindítványokat elfogadtatni.
A hétfői bizalmi szavazás kimenetelének ismertetése utáni nyilatkozatában Boris Johnson azonban kijelentette: a voksolás „pozitív, meggyőző és döntő, a politika és az ország számára rendkívül jó” eredménnyel zárult.
A kormányfő szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy az ország túllépjen ezen az ügyön, a Konzervatív Párt vezette kormánynak pedig arra, hogy egységesen, megerősödve összpontosíthassa figyelmét a legfontosabb, elsősorban gazdasági feladatokra.
Kérdésre válaszolva Johnson közölte: a megnyert bizalmi szavazás után – az erre irányuló felhívások ellenére – egyáltalán nincs szándékában előrehozott parlamenti választások kiírása.

A Johnson elleni bizalmi szavazás hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
A brit miniszterelnök megítélését a Konzervatív Párton és a közvéleményen belül is egyaránt jelentősen még tovább rontotta, hogy a londoni rendőrség nemrégiben megbírságolta őt a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.

Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak.
A Konzervatív Párt támogatottsága a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal elmarad a legnagyobb ellenzéki erőétől, a Munkáspártétól.
A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérése kimutatta azt is, hogy a választók 59 százaléka szerint Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből.

LONDON, UNITED KINGDOM – JUNE 16, 2021: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street for PMQs at the House of Commons on June 16, 2021 in London, England. (Photo by WIktor Szymanowicz/NurPhoto) (Photo by WIktor Szymanowicz / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét.
Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot.
Ezt a bejelentés tette meg Sir Graham hétfő délelőtt a londoni parlament épületénél összegyűlt újságíróknak.
A frakcióbizottság vezetője nem fedte fel, hogy pontosan hány konzervatív képviselő kezdeményezte a bizalmi szavazást, csak annyit közölt hivatalosan, hogy a benyújtott levelek száma meghaladta a szükséges minimumot.

Ha a konzervatív frakció egyszerű többsége Johnson ellen voksolt volna a hétfő esti bizalmi szavazáson, a miniszterelnöknek távoznia kellett volna az általa vezetett Konzervatív Párt éléről és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson nem indulhatott volna.