Miért vörös vonal a vallás?
2022.06.02. 14:20
„Orbán Viktor ismét vétózik Brüsszelben, Orbánnak semmi nem jó, ő mindig kilóg a sorból, minden szankciót megvétóz” – nagyjából ezeket a hangokat lehet kihallani a baloldali fősodorból. Az olajembargóval elért sikerei után azonban gyorsan kellett találni valamit, amivel szintén lehet ujjal mutogatni a miniszterelnökre. Most éppen azzal vannak elfoglalva, hogy Orbán miért vétózta meg az EU által az orosz Kirill pátriárkára kiszabott szankciókat. Az összeesküvés-elméletek és felszíni magyarázatok tárháza azonban végtelen, mi azonban, ha lehet, inkább a dolgok mélyére néznénk, és másik oldalról közelítenénk meg a kérdést.
Miért van kiemelt szerepe a vallásnak?
A kérdésre a választ valahol ott kell keresni, ahol anno a jogállamisági eljárás elutasítása mögött álló eszme húzódott. Ugyanis a fő probléma abban az ügyben az volt, hogy a fogalmat magát, mint jogállam különböző módon definiálják. Jogtudósok hada vitatkozik ennek pontos meghatározásában, vagy ami a legfontosabb, a meghatározhatatlanságában. Nemhogy a szakma egyetértése nem áll a kérdés mögött, de még maga az Európai Unió, az eljárást kiszabó fél sem határozta meg a saját értelmezési tartományát ezzel kapcsolatban. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a „jogállamisággal ellentétes működés” címszava alatt bármikor szankcionálható, vagy éppen bűnbakká kikiáltható egy-egy ország.
A vallással sincs ez másképpen, ugyanis ha egy vallási vezetőt szankcionálhat egy komplett Európai Unió, csak mert az országa hadban áll vagy megtámadott egy másik országot, akkor ezentúl bármilyen vallási vezetőt érhetnek korlátozások bármi más indok miatt, amik aztán egyenesen arányosan magán a valláson és annak korlátozásán csapódna le. Az pedig, hogy a vallásszabadság csorbuljon, középkori idők eljövetelét idézné.
Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az EU-csúcson senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen.
A kormányfő nyilatkozatát sajtófőnöke, Havasi Bertalan juttatta el az MTI-nek; eszerint Magyarország természetesen betartja azt a megállapodást, amit az Európai Tanács ülésén az EU állam- és kormányfői kötöttek egymással; ezek a döntések mindenkire kötelezőek.
Orbán Viktor hozzátette: Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették.
Azbej Tristan korábban elmondta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, több szankciót támogatott, ám nem törekszik arra, hogy valamelyik oldalra álljon. A béketeremtést támogatja és károsnak tartja a kontraproduktív, józan ésszel ellentétes szankciókat.
Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és 40 ezer papja van. Az Európai Bizottság „eszement” elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől.
Ez az ötlet káros, nem vezet megbékéléshez.”
– hangsúlyozta az államtitkár.
Magyarország számára azonban a vallásszabadság szent és sérthetetlen, ezért nem támogatja egyházi vezetők szankcionálását.”
– jelentette ki a Miniszterelnökség államtitkára.
Több egyházi vezető támogatta Orbán Viktor döntését
Az Európai Bizottság elképzelése veszélyes precedenst teremthet más egyházak „sakkban tartására”, „politikai szankcionálására” is.