Miért vörös vonal a vallás?
888.hu
2022.06.02. 14:20
Orbán Viktor miniszterelnök megvétózta Brüsszelben Kirill pátriárka EU-s szankcionálását. De miért ennyire fontos a vallási vezetők védelme? És miért nem szabad a „vörös vonalat” átlépnünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
„Orbán Viktor ismét vétózik Brüsszelben, Orbánnak semmi nem jó, ő mindig kilóg a sorból, minden szankciót megvétóz” – nagyjából ezeket a hangokat lehet kihallani a baloldali fősodorból. Az olajembargóval elért sikerei után azonban gyorsan kellett találni valamit, amivel szintén lehet ujjal mutogatni a miniszterelnökre. Most éppen azzal vannak elfoglalva, hogy Orbán miért vétózta meg az EU által az orosz Kirill pátriárkára kiszabott szankciókat. Az összeesküvés-elméletek és felszíni magyarázatok tárháza azonban végtelen, mi azonban, ha lehet, inkább a dolgok mélyére néznénk, és másik oldalról közelítenénk meg a kérdést.
Miért van kiemelt szerepe a vallásnak?
A kérdésre a választ valahol ott kell keresni, ahol anno a jogállamisági eljárás elutasítása mögött álló eszme húzódott. Ugyanis a fő probléma abban az ügyben az volt, hogy a fogalmat magát, mint jogállam különböző módon definiálják. Jogtudósok hada vitatkozik ennek pontos meghatározásában, vagy ami a legfontosabb, a meghatározhatatlanságában. Nemhogy a szakma egyetértése nem áll a kérdés mögött, de még maga az Európai Unió, az eljárást kiszabó fél sem határozta meg a saját értelmezési tartományát ezzel kapcsolatban. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a „jogállamisággal ellentétes működés” címszava alatt bármikor szankcionálható, vagy éppen bűnbakká kikiáltható egy-egy ország.
A vallással sincs ez másképpen, ugyanis ha egy vallási vezetőt szankcionálhat egy komplett Európai Unió, csak mert az országa hadban áll vagy megtámadott egy másik országot, akkor ezentúl bármilyen vallási vezetőt érhetnek korlátozások bármi más indok miatt, amik aztán egyenesen arányosan magán a valláson és annak korlátozásán csapódna le. Az pedig, hogy a vallásszabadság csorbuljon, középkori idők eljövetelét idézné.
Magyarország nem támogatja vallási vezetők szankcionálását
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az EU-csúcson senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen.
A kormányfő nyilatkozatát sajtófőnöke, Havasi Bertalan juttatta el az MTI-nek; eszerint Magyarország természetesen betartja azt a megállapodást, amit az Európai Tanács ülésén az EU állam- és kormányfői kötöttek egymással; ezek a döntések mindenkire kötelezőek.
Orbán Viktor hozzátette: Magyarország álláspontja Kirill pátriárka esetleges szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert az uniós partnerek előtt, az EU-nagykövetek egyeztető fórumán, a COREPER-en az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtették.
Azbej Tristan korábban elmondta: Magyarország elítéli, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, azt agressziónak tartja, több szankciót támogatott, ám nem törekszik arra, hogy valamelyik oldalra álljon. A béketeremtést támogatja és károsnak tartja a kontraproduktív, józan ésszel ellentétes szankciókat.
Az orosz ortodox egyháznak világszerte 160 millió híve és 40 ezer papja van. Az Európai Bizottság „eszement” elképzelése azonban még azt is tiltaná, hogy az ortodox egyházfő az unió területére lépjen, azaz elszigetelné az ott élő híveket vallási vezetőjüktől.
Ez az ötlet káros, nem vezet megbékéléshez.”
– hangsúlyozta az államtitkár.
Magyarország számára azonban a vallásszabadság szent és sérthetetlen, ezért nem támogatja egyházi vezetők szankcionálását.”
– jelentette ki a Miniszterelnökség államtitkára.
Több egyházi vezető támogatta Orbán Viktor döntését
Egyre több keleti ortodox egyházi vezető fejezi ki támogatását Orbán Viktornak a magyar kormány törekvése mellett, hogy megakadályozza az Európai Bizottság tervét Kirill, Oroszország pátriárkájának EU-szankciós listára helyezésére.
Legutóbb II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka valamint Nathan Hovhannisian érsek, az Örmény Apostoli Egyház külkapcsolati ügyekért felelős vezetője kérte és biztatta levélben Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a magyar álláspontot következetesen képviselje.
Utóbbi háláját fejezte ki a keresztény egyházak és „jelen esetben az orosz ortodox egyház jogainak védelme iránti készenlétéért és elkötelezettségéért”. Egyetlen egyházat vagy egyházfőt sem szabad megcélozni és befolyásolni a politikai folyamatok eredményeként – szögezte le, hozzátéve: az Örmény Apostoli Szent Egyház támogatja Magyarország „méltó kezdeményezését”, mivel az örmény egyház elfogadhatatlannak tartja az egyházak vagy az egyházi vezetők elleni szankciókat.
Bulah Szvjatoszlav lelkész, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje Kormányzó Főpapjának tanácsadója, az egyházmegyei hivatal titkára azt írta Orbán Viktornak: hívőik között magyarok, oroszok, ukránok, grúzok és más nemzetiségek képviselői vannak, és az ő számukra Kirill pátriárka „egy igazi lelki pásztor, atyánk, akinek pásztori irányítása számunkra nélkülözhetetlen. Szerintünk ilyen lépések az egyházvezetővel szemben példa nélküliek és meg nem engedhetőek a mai világban”.
Porfirije szerb ortodox pátriárka levelében úgy fogalmazott: az orosz pátriárkával szembeni esetleges szankciók ellentétesek az alapvető emberi és vallási jogokkal, amelyek alapján minden egyház és minden vallási közösség elválik az államtól, és nem egyenlő az általános állami politikával.
Az Európai Bizottság elképzelése veszélyes precedenst teremthet más egyházak „sakkban tartására”, „politikai szankcionálására” is.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
