Nem a majomhimlő az első vírus, ami Afrikából érkezik, állatról terjedt emberre és elsősorban a homoszexuális férfiakat veszélyezteti. A jó hír azonban az, hogy bár célzott gyógyszeres terápia nincs a betegség ellen, de a fekete himlő ellen kifejlesztett vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a rokon vírus ellen. Lényeges különbség viszont, hogy míg a fekete himlő az emberiség történetének egyik legpusztítóbb betegsége volt, mintegy 300 millió halálos áldozattal, addig a kevésbé fertőző majomhimlő eddig regisztrált esetei enyhe lefolyásúaknak tűnnek.

– nyugtatja le a kedélyeket Dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem víruskutató adjunktusa, aki szerint

„Látszólag igazi európai járvánnyá kezdi kinőni magát a majomhimlő. Azért látszólag, mert a terjedési láncolat elemei továbbra is csak részben kerültek feltárásra, így nehéz pontosan megítélni. A legtöbb virológus közben egyre feszültebb figyelemmel kíséri az eseményeket, hiszen az esetszámok növekedése sosem jó. Félreértés ne essék, a vírus alapvető megváltozására nem számítunk, ám meg kell jegyezni, hogy minél több emberről emberre történő terjedési lehetőséget kap a vírus, annál nagyobb ablak nyílik az emberi terjedéshez történő adaptációra, vagy ami még rosszabb, az európai állatvilágra történő átugrásra.”
– elemzett a Prima-díjas pécsi víruskutató.

A majomhimlő egy emberről emberre nem egykönnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktusra van szükség. A betegség tünetei a kezdeti fázisban: rossz közérzet, láz, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, később megjelennek a kiütések az arcon, a kézfejen és a tenyéren, majd legvégül az egész testen. A vírus fertőzőképessége már a kezdeti tünetektől fennáll egészen addig, amíg a hólyagok kiürülnek, leszáradnak és leesnek a bőrről.

Általánosságban a majomhimlővel megfertőződött betegek két héten belül, mindenfajta terápia nélkül felgyógyulnak, ám az országos tisztifőorvos szerint elővigyázatosnak kell lenni és gyanú esetén mindenképp érdemes orvoshoz fordulni.