A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Sinisa Mali szerb pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján aláhúzta: a „néhány európai uniós megnyilvánulásban” is előkerült fenyegetést a kormány „súlyos támadásként értékeli szuverenitásunkkal, energiaellátásunk biztonságával és nemzetbiztonsági érdekeinkkel szemben”.

Kiemelte:

Szijjártó Péter ezután az orosz kőolaj embargójára vonatkozó európai uniós javaslatra is kitért, s figyelmeztetett, hogy a kormány ezt mindaddig nem fogja megszavazni, amíg az Magyarország energiaellátását veszélyeztetné.
„Első a megoldás, és csak utána beszélhetünk szankciókról.”
– fogalmazott. Majd úgy vélekedett, nem reális, hogy az Európai Bizottság már a héten előáll egy elfogadható javaslattal erre vonatkozóan, így a kormány kezdeményezte, hogy a jövő heti EU-csúcson ne is kerüljön napirendre a kérdés.

A miniszter rámutatott, hogy az ukrajnai háború még inkább megnöveli Magyarország és Szerbia együttműködésének jelentőségét. Szavai szerint a két ország erre tekintettel még inkább figyelemmel lesz egymásra és továbbra is garantálni fogja egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat.

Elmondta, eddig zavartalanul zajlott a szállítás a déli szállítási útvonalon keresztül, Szerbia felől napi 10 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra, és fordított irányban is szerződés szerint folyik a tranzit: december óta 458 millió köbméter szállítására került sor.

Közölte:

Emellett döntés született arról is, hogy megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-hálózatok összekötésének kapacitását, ami 6–8 évet vehet igénybe.

Újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: az Európai Tanács egy korábbi döntése alapján az orosz energiahordozóktól való függetlenedés során minden esetben figyelembe kell venni a tagállamok különböző energiaellátási szerkezetét, ami az Európai Bizottság új szankciós csomagjának előkészítése során nem történt meg.

A brüsszeli embargójavaslat elfogadása egyes országoknak súlyos károkat és ellátási problémákat okozna, és így az egység sérülését vonná maga után – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország számára például fizikailag képtelenség lenne beszerezni a szükséges kőolajmennyiséget alternatív forrásból.

A háborús veszélyhelyzet bevezetéséről szólva kiemelte, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus minden egyes perce biztonsági kockázatot jelent hazánk számára, ahogy az a „világ szinte valamennyi alapvető folyamatára is kihatással van”, ezért fontos a minél gyorsabb döntéshozatal.