Százmillió kötet
2022.05.25. 12:00
Korunk egyrészt az identitás túlerőltetett hangsúlyozásáról, másrészt az identitások eltörléséről szól. Ravasz trükk. Hangsúlyozzák a nem létező identitásokat, amik korábban maguktól, szerves, természetes módon nem alakultak ki, és ezzel is elősegítik, hogy a valódi identitások, szervesen kialakult közösségek felhíguljanak, felmorzsolódjanak. Előre az univerzális massza felé!
Egy festészeti oldalt böngésztem a minap. Az egyik XIX. századi mesterről ezt írják: „Ukrán festő”. Utánanéztem: Ruszin. Még jó, hogy vannak régi lexikonok. Amúgy is ajánlatos korunkban eltenni a régi kiadású köteteket, ki tudja, ugyanazt olvassuk-e a maiakban, mint ezelőtt ötven vagy száz évvel.
A Magyar katolikus Lexikon például ezt írja:
„ruszinok, ruténok, kisoroszok, magyar oroszok, rusznyákok: Betelepítésük Mo-ra vsz. a → tatárdúlás után kezdődött, amikor IV. Béla kir. (ur. 1235–70) 4. leányát, Annát (†1275 után) 1244: Rotiszláv (†1264 k.) halicsi hg., majd macsói bán vette feleségül, és hozományul Füzér várát kapta.”
Szóval elmagyarosodott oroszok, nem ukránok, főleg, hogy ilyen Lenin nagy ötlete előtt nem is létezett.
Bár van, amikor az ilyesmit nem ilyen kispályásan, hanem nagyüzemben végzik. Olekszandra Koval, az Ukrajnai Könyv Intézet igazgatója azon a véleményen van, hogy ki kell iktatni az „ukrán gondolkodásmódra káros irodalmi alkotásokat”. Közöttük számos orosz klasszikus művét is. (Puskin, Dosztojevszkij stb.) Azt jelenleg nehéz megmondani, pontosan hány kötetről van szó, de az igazgató szerint a számuk meghaladja a százmillió példányt. Szép.
Remélem, a Dúró Dóra könyvrongálásán sápítozók majd most is sápítoznak, bár félő, hogy ha valaki a könyvmegsemmisítést rózsaszín hülyegyerek sapkában végzi és nagy tételben, az emberjogi harcos, aki egy darabot, és az ráadásul egy meleg transz mesekönyv, akkor terrorista.
Egyszer nekem is volt kalandom festészet témakörben. Az Aranyecset nevezetű blognak sokáig követője voltam a Facebookon, de megfigyeltem, hogy a felvidéki magyar festőkre mindig azt írják: Szlovák. Szóltam. Kijavították. Másodszor is így tettek, szóltam, nem javították ki. A negyedik-ötödik alkalom után tiltottak. Teljesen beteg, hisz az oldalt magyarok szerkesztik.
Jut eszembe, torz, és beteges.
Néha úgy érzem, hogy a lapoknak és portáloknak nem kéne ezt a rengeteg eszement baromságot megírni.
„Hozzáment egy szellemhez a nő, de most válik.” „A férfi egy fekete kutyának vallja magát, és megkérte a házmestert, hogy amikor a lépcsőházban jár, cserélje le a névtábláját, és írja ki: Mr. Kutya.”
Persze, az ember röhög, de azért rögtön rákattint, és általában továbbítja is a hírt, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy ezek a dolgok lassan-lassan már ne is keltsenek feltűnést és elfogadottá váljanak.
És majd létezzen ez a rengeteg beteg, és nem létező identitás, mindenki tudjon ezekről, és közben a valódi, közösségépítő identitások meg feledésbe merüljenek.
A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.