Lehet, hogy velem van a gond, de egyszerűen imádom, ahogy a legtöbb baloldali politikus ezt a műsort úgy kezeli, mintha eljött volna a várva várt nap és végre színpadra léphetnek. Mindig olyan diadalittasan kezdik, jönnek a nagy szavak és egészen biztos, hogy a nagy mellényesek már az első percben elkezdenek „Orbánozni” (néha még le is szoktam számolni, egy adás alatt hányszor mondják a nevét, de hát szeretik, na).

Szóval Péter életében ismét nagy nap volt a hétfői (van, akinek április három), bevonulhatott a stúdióba, ahol ehhez hasonló csoda mondatok hagyták el a száját:

Na, akkor tegyük tisztába a dolgokat. Jakab szerint, aki szétgyalulta az egyébként ellenzéki pártok között korábban valóban a legsikeresebbnek mondható Jobbikot, akiknek a szimpatizánsai szépen beálltak a Mi Hazánk mögé, akik mindenféle összefogás nélkül elérték, hogy bejussanak a parlamentbe, Petike meg szépen belevezette Gyurcsány tenyerébe a már összevissza tákolt minimális népszerűségnek örvendő Jobbikot, háááát nem tudom.

Erős kijelentések Péter, erősek.

Azt se tudom, hogy szóltak-e neki vagy két moonwalk és egy parizeres szendó között, volt-e ideje arra, hogy észrevegye, Gyurcsánytól még inkább balra ugyanis már kevés dolgot talál itthon. Szóval ő mégis jobb oldalon van. Tök jó. Én se tudok eligazodni már ezen, de mit szóljon akkor egy politikával kevésbé foglalkozó átlagpolgár. A keresztényszociális részét meg értelmezni se tudom, ez amolyan ömlesztőtégely lehet, hogy a keresztény szóban van valami konzervatív jobbos érzet, a szociálisban meg egy kis buksi simi a szociknak.

A kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon alapon. Eszembe jutottak a mindent bele kaják, tudod amikor abból főzöl, ami otthon van és a vége valahogy kicsit sós lesz, kicsit édes, néhol savanyú de miután lenyeled, mégis keserű íz marad a szádban.

Na, Jakab Péternek pont ezt sikerült csinálnia a pártjából.

De folytatom az idézést, mert jókat mond:

Ezután közbevágott Rónai Egon: „Mert az emberek jelentős része úgy látszik, mégse így gondolja. (...) Azt gondolják, hogy igenis van eredmény.”

Várjál, jön a válasz erre is: „Vagy megelégednek a biztonságérzet hamis illúziójával, hogy Orbán Viktor megvédi őket.”

Egon: „Ezt a Jobbik nem tudta megígérni?”

Jakab: „Nekünk az ígéret édeskevés, nekünk politizálni kell.”

Na hát kérem, még mindig ott tartunk, hogy a csúnya Orbán megvezette az embereket, valójában senki nem szereti a miniszterelnököt, csak ilyen illúzióba' él a magyar nép és azé'. De Orbán csak ígérgetni tud, mint tudjuk, és akkora varázsló, hogy az ígéreteit képes eladni 12 éve. Ezzel szemben itt van a Jobbik, aki nem ígérget, hanem POLITIZÁL és aktívan cselekszik (pl: krumplit visz a parlamentbe).

Hát imádom.

A további élményekre vágyóknak pedig itt a teljes adás: