„Jelenleg is folyamatban van az a vizsgálat, amelyet a választások előtt magánszemélyeknek kiküldött több mint egymillió, kampány témájú SMS, valamint ilyen jellegű telefonhívások miatt tett bejelentések alapján indítottak.”
– jelentette ki a Mediaworks Hírcentrumának megkeresésére Péterfalvi Attila.

Szavai szerint a vizsgálat akár több hónapot is igénybe vehet, ugyanis egyelőre nem ismert, hogy ki a hívó, csak a szövegekből lehet sejteni, hogy az ellenzékhez köthetők a mozgósítási SMS-ek. Mint mondta, a legfontosabb tisztázandó kérdések, hogy kik a telefonszámok előfizetői, ki az adatkezelő, illetve hogy van-e adatfeldolgozó.

– fejtette ki a NAIH elnöke, felidézve, hogy az akcióval összefüggésbe hozott DatAdat észtországi cége sajtóhírek szerint olyan szoftvert hirdetett forgalmazásra, amelynek az szerepelt a leírásában, hogy két másik szoftverrel együtt installálva képesek összerendezni a telefonos és a papíralapú adatbázisokból származó információkat, valamint az online interakciókat.

Péterfalvi Attila azt is aggályosnak nevezte, hogy az SMS-ekben semmilyen információ nem található a küldőről, ezzel pedig jogszerűtlenül zárják el a felhasználók elől azt a lehetőséget, hogy az adatkezelőnél letiltsák az adataik használatát.

Emlékezetes, hogy a kampányfinisben a választókat először sokszor névre szóló SMS-ekkel árasztották el, majd telefonhívásokkal is bombázták őket. Az üzenetek és a hívások nagyságrendje meghaladta az egymilliót. A szolgáltatók és a hatóságok közös vizsgálata megállapította, hogy a kampányt egy közbeiktatott cégen keresztül a DatAdat osztrák leánycége rendelte, és a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.

A szervezők a birtokukba jutott adatbázis felhasználásakor az egyes személyeket illetően semmiféle pártszimpátia tudatában nem voltak, ezért történhetett meg, hogy jobboldali szimpatizánsok tömege, kormánytag, illetve számos konzervatív közéleti szereplő is belekerült a szórásba.

Szakértők szerint csupán olyan műveletről beszélhetünk, amely során nem válogattak a célszemélyek között, itt a mennyiség, a minél nagyobb számú választópolgár elérése volt az elsődleges szempont. Szerintük a DatAdat által végrehajtott precíziós akciók már jóval a kampány előtt elkezdődtek.

Több belső hangfelvétel nyilvánosságra kerülésével nemrégiben számos részlet derült ki a DatAdat működéséről. A cégcsoport vezetői és munkatársai maguk beszéltek arról, hogy tucatnyi országban – köztük Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Németországban is – befolyásolták a politikai folyamatokat, és itthon is az adathalász cégcsoport dönthette el az ellenzéki előválasztást is Márki-Zay Péter javára.

A csoport külföldi szakemberei Ausztriából dolgoztak a baloldal kampányán, egyebek mellett facebookos álprofilokat kreáltak, és bérkommentelőket alkalmaztak azért, hogy felerősítsék a baloldal számára fontos tartalmakat a közösségi médiában.

A datadatos kör az amerikai Demokrata Párt baloldali, progresszív ágánál meglévő kapcsolatrendszerét felhasználva profilozta a választókat, a magyarok személyes adatait pedig külföldre vitték. Mindez akár az április 3-i országgyűlési választásokba való külföldi beavatkozás gyanúját is felvetheti.

DatAdathoz hasonló vállalatok által alkalmazott úgynevezett chatbotok a felhasználók által érzékelhetetlen módon végzik az adatgyűjtést, és egyebek mellett például egy kvíznek vagy más játékos feladványnak álcázzák azt. A kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit, és a meggyőzhető bizonytalan szavazókat is kiszűrhetik.

Márki-Zay Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, s ha a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.

Az is előfordulhat, hogy a chatbotok ismerősnek jelölnek más felhasználókat, hogy ily módon gyűjtsék be a nem nyilvános adataikat. Megvizsgálják, mit kedvelnek és mit nem, az így összegyűjtött információt pedig politikai profilozásra használják fel.

Ezt megkönnyíti, hogy valós időben is lehetséges elemezni és profilozni a felhasználókat a facebookos aktivitásuk alapján. Ennek a módszernek az alapját a magyarországi sajtóban is rendszeresen emlegetett Michal Kosinski, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakja dolgozta ki a 2010-es évek elején.

E modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjék, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudnak az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz kedvelés felett pedig már többet, mint az illető élettársa. A kinyert adatok elemzésével olyan profil készíthető a felhasználóról, amely alapján könnyen kideríthető, hogy az illető milyen bőrszínű, milyen szexuális irányultságú, illetve hogy milyen a politikai szimpátiája.

A CA részletes profilt készített a felhasználókról, valamint több kategóriába sorolta a választókat és az így célzott, személyre szabott reklámokkal, valamint mesterséges intelligencia segítségével összeállított üzenetekkel befolyásolni tudták a brexit-népszavazást és az amerikai elnökválasztást.

Számos szakértő meggyőződése, az Egyesült Királyság ennek a módszernek köszönhette, hogy a szavazók többsége az EU-ból történő kilépésre szavazott, illetve azt is, hogy Donald Trump le tudta győzni Hillary Clintont. Emlékezetes, mindkét esetben az esélytelenebbnek tartott forgatókönyv valósult meg, a történtek után a közvélemény-kutató cégek szakértői egyszerűen széttárták a kezüket.

Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az adathalász trükkök és a fejlett algoritmusok sem mindenhatók, hiszen a magyar baloldal a rendszerváltás óta legsúlyosabb vereségét szenvedte el április 3-án. Vagyis a Bajnai Analytica elbukott, mi több, a csodafegyver könnyen visszafelé is elsülhet, hiszen a DatAdat ténykedése nyomán korábban több büntetőfeljelentés született. A Mediaworks Hírcentruma egyelőre nem kapott választ a rendőrségtől, így nem tudjuk, hogy miként állnak a szóban forgó eljárások.