A német külkereskedelmi kamara Tokióban tartott fórumán Olaf Scholz német kancellár elmondta, szerinte a globalizáció „okosabb, fenntarthatóbb és szolidárisabb” formájára volna szükség, erős szabályokkal és intézményekkel. Példaként felhozta az Európai Unió és Japán között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást.

Hangsúlyozta, hogy politikai gesztusnál sokkal többet jelentett, mikor márciusban Kisida Fumio japán miniszterelnök Brüsszelbe utazott a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport válság-csúcstalálkozójára, hiszen „ezzel világossá vált, hogy a világ gazdaságilag erős demokráciái összetartanak”.

Mindemellett Scholz figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megerősítheti a deglobalizációs tendenciákat, noha szerinte a globalizáció leépülése

A német kancellár szerint ezért ügyelni kell rá, hogy ne keletkezzenek újabb ürügyek a protekcionizmus térnyeréséhez, hiszen – mint Scholz mondta – a világkereskedelemnek továbbra is szabadon és tisztességesen kell működnie.
A német kancellár az Oroszországból importált fosszilis energiahordozók kapcsán elmondta:

az azonban szerinte „egy olyan folyamat, ami ennél több időt vesz igénybe”. Scholz emellett belátta, hogy az orosz gázszállítás leállása „a gazdasági helyzetre vonatkozóan is következményekkel járna”, ezért nem mértek még szankciót Oroszországra ezen a téren.

A fórumot követően Scholz a japán miniszterelnökkel találkozott, ahol a két kormányfő új kormányközi bizottság felállításában egyezett meg. Kisida Fumio közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: „az Ukrajna elleni orosz támadás megrendítette a nemzetközi rend alapjait”, ezért „szorosabb biztonsági kötelékekre van szükség”. Scholz és Kisida továbbá egyhangúan kijelentette, hogy elutasítanak minden olyan próbálkozást, amely az indiai-csendes-óceáni térségben fennálló hatalmi egyensúlyt akarná megváltoztatni, utalva ezzel Kína katonai törekvéseire. Emellett Kisida méltatta és „szívből jövő tiszteletét” fejezte ki Olaf Scholz felé Németország biztonságpolitikai irányváltását illetően.

Olaf Scholz tavaly decemberi hivatalba lépése óta először látogatott Ázsiába, s a dpa német hírügynökség szerint jelzésértékű, hogy Peking előtt Tokióba utazott, ugyanis elődje, Angela Merkel szorosabb gazdasági kapcsolatokat ápolt Kínával.