Schmidt Mária a következő aranyigazsággal kezdte beszédét: az egyesült ellenzék a választást követően megsemmisült. Majd felidézte Orbán Viktor mondatait, miszerint mindent választási rendszerben 2010 óta győzött a kormánypárt. Ez pedig elsősorban a Fidesz érdeme.

A pártban nem volt kibeszélés, nem volt hátbatámadás, nem volt árulás, és még vezetője is van, aki tudta irányítani a választási küzdelmet. Továbbá van magidentitása is: ez pedig a nemzet és az antikommunizmus. A jobboldal a legfőbb ígérete a választás során a béke és biztonság megőrzése volt, mely egybecsengett a magyar társadalom elvárásaival is.

Velük szemben pedig felsorakoztak azok, akiknek nem volt vezérük, nem voltak egy csapat, mert tagjaik csak technikai koalíciót kötöttek. Nem volt közös identitásuk, se történetük, se politikai vízióik. Nem is akartak közös célokat felmutatni.

Schmidt Mária szerint az ellenzéket

Szerinte csak fenyegetőzni tudnak, ez pedig meglátása szerint kevés.

Beszélt Karácsony Gergely főpolgármesterről is, akik mint „fő stratégaként” és „árulóként” mutatott be.

Közölte:

Felidézte, hogy ekkoriban a letartóztatásokat is kilátásba helyeztek győzelmük esetére, továbbá feles többséggel kívánták hatályon kívül helyezni az alkotmányt. Ez a diskurzus pedig leuralta a médiájukat és felvillanyozta az értelmiségi holdudvarukat. „Nesze neked jogállam!” – tette hozzá.

A „csendes többség” azonban nem akarta a társadalmi rend erőszakos felforgatását, a közbiztonság aláásását. Ez a mai Magyarországon nincs napirenden, „nincs forradalmi helyzet”.

A főigazgató asszony szerint az előválasztás rosszul lett időzítve. Egyezkedtek a közös jelöltekről és listáról, mely a legtöbb helyen okafogyottá tette a Karácsony által kitalált előválasztást. Önmagában is idiótaságnak tartotta, hogy egy önjelölt is elindulhatott rajta, utalva ezzel Márki-Zay Péterre. Majd a főpolgármester dezertált, visszalépett a „nálánál gyengébben szereplő, kipróbálatlan önjelölt” javára.

Hozzátette, hogy visszalépését akkoriban ő azzal indokolta, hogy „nem akarta, hogy Dobrev nyerjen”. Mindezt pedig legfőbb szövetségeséről mondta, hiszen már második alkalommal szövetkezik Gyurcsánnyal – emlékeztetett.

Benézte az összefogást, az előválasztást, majd az alkalmatlannak bizonyult Márki-Zay Pétert is. Továbbá a Fudan népszavazást is, mely már akkor se volt értelme, mikor „a dermesztő hidegben az aktivistákkal aláírásokat gyűjtetett”. Végül a választási esélyeket is benézte, ahogyan 4 évvel ezelőtt is.

Márki-Zay Péterre rátérve elmondta, hogy személye elszórakoztatta fél éven keresztül a politika iránt érdeklődő személyeket. Ugyanis újságírókkal vitatkozott, állampolgárokkal veszekedett. Mindenkit lekezelt, leszólt, bizonyítva, hogy felkészületlen és tudatlan.

– véli Schmidt Mária. Szerinte Márki-Zayban nincs alázat, és nem volt politikai üzenete se. Mindenki számára világos volt, hogy kínos az, amit művelt. Botrányai beborították a nyilvánosságot, de nem emlékszik arra, hogy hallotta volna tőle a „magyar érdek” szókapcsolatot.

Összefoglalva elmondta, hogy az ellenzék egy elitista, nyugatos kampányt folytatott, bizonyítva azt, hogy nem ismerik a magyarokat. Ráadásul a proteszt szavazatokat se tudták begyűjteni.