A tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval tartott közös sajtótájékoztatón aláhúzta, hogy a rendkívüli körülmények, az ukrajnai háború jelentette gazdasági és biztonsági kihívások közepette a stratégiai partnerség jelentősége még inkább felértékelődik.

Rámutatott, hogy Törökország szerepe ezen kihívások kezelésében egyre erősödik, és Magyarország nagyra becsüli a felek közötti közvetítésre, a béketárgyalások elősegítésére irányuló erőfeszítéseket is. Hozzátette: az sem véletlen, hogy a választást követő első „klasszikus kétoldalú látogatását” most épp Ankarába szervezték.

„Számunkra a legfontosabb szempont itt most Magyarország biztonsága, mindent megteszünk annak érdekében, hogy elkerüljük hazánk belesodródását a háborúba (...) Ezért továbbra sem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, és nem engedjük át a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajna területére Magyarországon keresztül.” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Úgy vélekedett, hogy a kormány ezen döntésének helyessége már többször beigazolódott, legutóbb az elmúlt napokban, amikor Lviv környékén Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat semmisítettek meg bombatámadásokkal.
„Nem akarjuk, hogy hasonló jelenetek történjenek magyarlakta területeken, a magyar-ukrán határ közelében.” – szögezte le.

„Ezzel párhuzamosan természetesen kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és folytatjuk Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját, valamint beengedjük az Ukrajnából menekülőket.” – tette hozzá.

Szijjártó Péter emellett figyelmeztetett: az Iszlám Állam terrorszervezet újabb merényletek végrehajtására szólította fel híveit Európában, ami tovább növeli a határvédelem és az illegális migrációval szembeni fellépés fontosságát.

„Természetesen erősen védjük a határunkat, továbbra sem engedünk be illegális bevándorlókat Magyarországra, de ebben a kérdésben kulcsszerepe van Törökországnak is.”
– mondta, és ezért arra kérte az EU-t, hogy „ne alkudozzon”, hanem a teljes beígért összeget fizesse ki Ankarának.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a Törökország mára a földgáztranzit szempontjából is rendkívül fontossá vált. Aláhúzta, hogy Magyarország energiaellátása oroszországi irányból zavartalanul zajlik, szerződés és menetrend szerint, amiben Törökországnak is fontos szerepe van, ugyanis jelenleg napi tízmillió köbméternyi földgáz érkezik hazánkba ezen az útvonalon.

A rubelfizetéssel kapcsolatos vitát értelmetlennek nevezte, miután az Európai Unió kimondta, hogy a földgázellátással kapcsolatos tevékenységek mentesülnek a szankciós intézkedések alól.
Mevlüt Cavusoglu kiemelte, hogy Törökország és Magyarország között mély barátság, stratégiai partnerség van, és minden területen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok. Hozzátette: Magyarország az egyik legnagyobb támogatója a török EU-csatlakozási folyamat előmozdításának.

A magyar és török külügyminiszter a nap folyamán közösen tették le Magyarország új ankarai nagykövetségi épületének alapkövét is, ahol Szijjártó Péter hangsúlyozta, minisztersége kezdete óta megduplázták az országban szolgáló magyar diplomaták számát, és ez a folyamat folytatódni fog.

„Akik nyitott szemmel figyelik a világpolitika folyományait, azok számára egyértelmű Törökország politikai és gazdasági súlyának folyamatos növekedése.”
– fogalmazott, rámutatva, hogy ez még több feladatot jelent a magyar diplomácia számára a jövőben.

Az új épület 3000 négyzetméternyi irodaterületet foglal majd magában, hogy az ott dolgozók „méltó, az együttműködés fejlődését lehetővé tévő módon láthassák el hazánk képviseletét” – fogalmazott a miniszter.

Végezetül kiemelte, hogy az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP tizenkét év kétharmados kormányzása után is elsöprő győzelmet aratott, rekordszámú szavazatot kaptak, aminek nyomán rekordszámú képviselőjük lesz a parlamentben.
„A választópolgárok ezzel a döntésükkel megerősítették a szuverén, nemzeti érdekek érvényesítésére irányuló külpolitikát is, amelynek keretében a kormány folytatja munkát és a kölcsönös tisztelet alapján közelít a partnereihez.”