Gyurcsány Ferenc erről már közvetlenül a választás éjszakán sem hagyott kétséget, amikor beismerte, „az elmúlt harminc év legsúlyosabb vereségét szenvedte el ez az oldal”.

Ahhoz persze pofa kell, méghozzá Gyurcsánypofa, hogy ezen beszédnyitányt nem azzal folytatta, hogy akkor ezúttal lemondok, veszem a kalapom, és viszont látásra. Nem. Gyurcsánypofa ahhoz kell, hogy ennek éppen az ellenkezőjét erősítse meg gyászbeszédével, felhívva a jelenlévőket és azokat, akik a súlyos vereség után elbizonytalanodtak a baloldal támogatását illetően, legyenek Gyurcsányok. Álljanak szorosan mögé, mert akkor szerinte van a baloldalnak holnapja, Márki-Zay-jal semmi, mutogatott rá ujjal, mint a bukás felelősségének viselőjére. Mert ugye Dobrevvel győztek volna. Pont. Azaz szerinte a Gyurcsány-Dobrev klán kell ahhoz, hogy a baloldalnak jövője legyen Magyarországon. Mert nekik szerinte ebben a kudarcban nyilvánvalóan semmiféle felelősségük nincs.

Az ember nyilván nem várja el a jelenlévő pártaktivistáktól, hogy hangos bekiabálással tüntessenek ez ellen, hiszen egy Gy. Némethnek, egy Kálmán Olgának, egy Gréczy Zsoltnak és a többieknek másfél–kétmilliós havi fizetése, stabil egzisztenciája múlik azon, hogy hajbókoljon Gyurcsány legképtelenebb felvetéseire is.

Gondolja, kedves Olvasó, hogy az említettek nincsenek tisztában azzal, hogy Gyurcsánnyal és Dobrevvel politikai küzdelemben a baloldal képtelen győzni Magyarországon? De miután éppen az egyébként Gyurcsány-rajongó Kende Péter ügyvéd, szociológus fogalmazta meg, hogy ebben pártban, s egyáltalán a baloldalon nincs erkölcs, egyszerűen már réges-régen eltűnt az az alapvető emberi érték, amiről Illyés Gyula így írt: „A tisztesség nem érdem, hanem kötelesség”, ezért ezek az emberek minden erkölcstelen, tisztességtelen dolgot bevállalnak, csak hogy ott maradhassanak a tűz közelében. Gyurcsány szárnyai alatt.

Mert ami őket úgy en bloc a legkevésbé érdekli, az éppen a választópolgár. Éppen az, aki őket megválasztotta. Vezető beosztásuk forrása, hogy aztán tegyenek rájuk. Ha hatalmon lennének, a nemzet eszükbe sem jutna. Akkor Brüsszel és Gyuri bácsi talpát nyalnák, ha pedig elszenvednek egy történelmi kudarcot, mint most, sorozatban a negyediket, akkor meg azért mossák a kezeiket. Ezért nem hiteles egyetlen szavuk sem. Csak alibiztek, hogy a következő négy évben megint kényelmes, jól fizető állásuk legyen és üvölthessék, hogy „pfuj Orbán”.

Pedig már a kilencszázezer baloldalról elvesztett szavazó éppen elég ok lenne rá, hogy figyeljenek oda a választóra, de ők Gyurcsány vezérletével annyira gátlástalanok, hogy tudomást sem vesznek róla.

Nem véletlenül szinte könyörgött az egyik mai betelefonáló az ATV Fórum című adásában, hogy mondjon már le végre Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, és tűnjön el egyszer s mindenkorra a politikai közélet színpadáról, mert amíg ők jelen vannak, addig nem lesz a baloldal kormányon, ez teljesen biztos. Kende Péter ezt úgy fogalmazta meg, hogy végérvényes vereséget szenvedtek.

Nem tudok vele vitatkozni.

S Gyurcsány friss blogbejegyzése ezt tovább erősíti, amiben elmagyarázza, mit jelent a gyurcsányozás. „A Gyurcsány az valójában jelző. Azt a magatartást [jelenti], hogy az Istennek nem akar elmenni, itt van és küzd és csinálja. (…) És volt elég álnok, pimasz, szemtelen, hogy ahelyett, hogy eltűnt volna még a saját világában, egy viszonylag sikeres pártot is szervezett. Az ellenfele nyilván haragszik.” Így fényezi magát.

Kedves baloldali Olvasó! Íme, itt a Gyurcsány-cumi. Hogy az ellenfele haragszik rá. Lehet tehát tovább gyűlölni Orbánt és a kormányát, ahogy eddig, de a baloldali szimpatizánsok szempontjából az ég világon semmi nem fog változni.

Csak az a néhány tucat ember, aki a legnagyobb haszonélvezője Gyurcsány hatalmának a parlamentben, Budapesten és (még) egyes vidéki önkormányzatokban.

Higgyék el, nem a rosszindulat beszél belőlem. Pusztán a valóság mondatja mindezt velem. Megakadályozva egy valódi nemzeti érdekeket képviselő baloldali párt létrejöttét. Teszik ezt 32 éve, a rendszerváltozás óta. Petrasovits Anna, a Magyar Szociáldemokrata Párt 1990 utáni elnöke sokat tudna erről, a megfojtásukról mesélni.