Az Egyesült Államok szerdán pénzügyi szankciók újabb hullámát jelentette be Oroszország ellen, az Egyesült Királyság gyorsan követte a példáját, és az Európai Unió sem maradt rest újabb megszorítások kilátásba helyezésével.

A nyugati szövetségesek egyre inkább fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökön az ukrajnai „háborús bűnök” miatt. Mondván, hogy a legújabb szankciók ráerősítenek az Oroszországot sújtó pénzügyi nehézségekre, így az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek az egyre keményebb intézkedései „erodálják Putyin harcképességét”.

A szankciók hatékonyságának a kulcsát az Egyesült Államok és az európai szövetségeseinek az egységes fellépésében látják. Az Ukrajnában elkövetett atrocitásokról szóló hírek pedig Németországra és más országokra nehezedő nyomást fokozzák, hogy ne álljanak ellen, hanem csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és Litvániához az orosz energiaexport teljes blokkolásában.

Az amerikai szankciók már személyesen Putyin családját is célba vették két felnőtt lánya elleni intézkedések bejelentésével. A szankciók Putyin összes közeli családtagját kitiltják az amerikai pénzügyi rendszerből, és befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat. Putyin felnőtt lányai elleni szankciók mellett az Egyesült Államok célkeresztjében van Mihail Miszustin miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, felesége és gyermekei, valamint az orosz Biztonsági Tanács tagjai, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök is.

A szankciók folyamatos szigorítása nem a hatékonyság hiányának, hanem a nyomásgyakorlási szándék erősödésének a jele, mivel Oroszországnak elsősorban külföldi befektetésekre és alapvető javakra van szüksége – mondta Brian Deese, a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsának igazgatója újságíróknak egy szerdai tájékoztatón.

Az Egyesült Királyság szerdán a nagy bankok vagyonának befagyasztására, az oroszországi brit befektetések betiltására és az orosz széntől és olajtól való függőség év végéig történő megszüntetésére tett ígéretet.

Nagy-Britannia már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonul az orosz olajból, amely az Egyesült Királyság ellátásának 8 százalékát teszi ki. Oroszország az Egyesült Királyság első számú szénszállítója, bár a környezetszennyező energiahordozó iránti brit kereslet az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett.

Nagy-Britannia nem szüntette be az orosz földgáz importját, amely ellátásának 4 százalékát fedezi. Jelezte viszont, hogy „amint lehetséges”, ezt meg fogja tenni.

Az Európai Unió várhatóan hamarosan további lépéseket is tesz, beleértve az új oroszországi befektetések betiltását és a szénre vonatkozó embargót.

Az Európai Bizottság által javasolt szénbehozatali tilalom lenne az első olyan uniós szankció, amely Oroszország jövedelmező energiaiparát célozná meg az ukrajnai háború miatt.

„Egymilliárd eurót fizetünk naponta az orosz energiáért, amelyet a háború kezdete óta biztosít számunkra. Mostanra tehát már 35 milliárd eurót. Hasonlítsuk ezt össze azzal az egymilliárddal, amit Ukrajnának adtunk fegyverek és hadianyag formájában.” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.

Nem említette a földgázt, mivel a 27 uniós tagállam között nehéz konszenzusra jutni a villamosenergia-termelésre és az otthonok fűtésére használt tüzelőanyag tekintetében, mivel a gázfüggő tagországok, például Németország, a blokk legnagyobb gazdasága, ellenzi azt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban azt mondta, hogy a blokknak továbbra is nyomást kell gyakorolnia a Kremlre, és arra utalt, hogy valamikor a jövőben a gázimportra is embargót kellene elrendelni. „Az új csomag tartalmazza a szénimport tilalmát.” – mondta Michel szerdán.
„Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb az olajra, sőt a gázra vonatkozó intézkedésekre is szükség lesz.” – tette hozzá.

Josep Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy „továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.

Szavai szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek erős a támogatottsága, Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá.

– tette hozzá.

Borrell Twitter-üzenetében közölte: a nap folyamán a NATO- tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről. Az uniós diplomácia vezetője végezetül kijelentette: Oroszország atrocitásai nem maradhatnak büntetlenül.

Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.

Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre. Teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében. Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok Ukrajnába, annál több emberélet menthető meg – közölte.

– fogalmazott.

Közölte: minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.

(MTI)