A nemzetközi megfigyelő misszió több nézőpontból is elemezte a választásokat, ezek között volt a választások lebonyolítása, finanszírozása, a médiahelyzet, s külön terítékre kerültek a népszavazási kérdések, s a civil társadalom is.

A megfigyelők szerint néhány, a választás előtt történt esemény, mint az sms-ekkel történő visszaélések aggodalomra adnak okot, ugyanakkor megfogalmaztak ajánlásokat is.

A megfigyelők összegzése az alábbiakban olvasható:

A választás lebonyolítása

1. A választás lebonyolítását meghatározó szabályok teljes körű vizsgálatát, a választási folyamat gyakorlati végrehajtását és annak minden szintjén történő ellenőrzését, majd az április 3-án 60 választási bizottságban végzett megfigyelést követően, a választási és népszavazási megfigyelő misszió megállapítja, hogy a parlamenti választások és a népszavazás megfeleltek valamennyi helyi és nemzetközi szabványnak, a választásokra vonatkozó alapelveknek, és hatékonyan biztosították az általános, közvetlen, titkos, szabad és egyenlő szavazást.
2. A választás napján nem merült fel olyan körülmény, amely sértette volna a tisztességes és szabad szavazást.
3. A választás napját megelőző egy évben a választási rendszerre vonatkozó törvényben nem vezettek be olyan változtatásokat, amelyek alááshatták volna a rendszer stabilitását vagy az esélyegyenlőség alapelvének következetes betartását. A választási rendszerre vonatkozó rendelkezésekről megállapítást nyert, hogy megfelelnek a pluralizmus, a stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás és a semlegesség követelményeinek, és biztosítják a választás ellen benyújtott panaszeljárások lehetőségét.
4. A választások átláthatóságának növelése érdekében ajánljuk a szavazóurnák egységesítését szilárd anyagból (pl. műanyagból) készült zárt, átlátszó dobozok használatával.

Választási finanszírozás

1. A nemzetközi választási megfigyelő misszió – az általa megfigyelt minden területen – arra a következtetésre jutott, hogy a választási folyamat törvényességét, tisztességességét, átláthatóságát és relevanciáját meghatározó európai normáktól és a magyar jogtól való lényeges eltérés nem áll fenn.
2. Figyelembe véve a jelentés elkészítéséhez tanulmányozott szabályozásokat, interjúkat és dokumentumokat, a nemzetközi választási megfigyelő misszió arra a következtetésre jutott, hogy a magyar választások finanszírozási rendszere teljes mértékben és lényeges eltérések nélkül illeszkedik az általános európai keretrendszerbe.
3. A magyar jogrendszer a többi európai ország jogrendjéhez hasonló mértékben hajtja végre a nemzetközi javaslatokat és szabványokat: (i) az esélyegyenlőség által biztosított egyenlő választójog; (ii) a politikai pártok, jelöltek és a kampányfinanszírozás átláthatósága viszonylatában a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások tekintetében.

1. A pártok és a választási folyamatok finanszírozását szabályozó magyar keretrendszer átlátható, tisztességes és egyenlő szabályokat tartalmaz minden induló pártra és jelöltre vonatkozóan, megfelelő rendszert hoz létre az adminisztratív ellenőrző szervek számára, és megfelelő eljárásokat és szankciókat ír elő a szabályok be nem tartása esetére. Más európai országokhoz (pl. Spanyolországhoz) képest alacsony az ezekhez az ellenőrző szervekhez benyújtott panaszok száma.
2. A magyar rendszer korlátozott ellenőrzést biztosít a nemzeti vagy nemzetközi forrásokból finanszírozott szereplők (pl. civil szervezetek, alapítványok, magánszemélyek) számára. Ez kompromisszumnak tűnik a civil szektor választási kampányban való részvételének átláthatóságára vonatkozó szabályozási követelmények, a demokratikus közbeszédben való részvétel és a szólásszabadság alapvető szabadságjogainak védelme között.

Médiahelyzet

1. A felhasznált forrásokat tekintve, a televíziós csatornák és az online hírportálok általában a legfontosabb hírforrások, míg a nyomtatott sajtó jelentősége folyamatosan csökken, mivel sok lap mély pénzügyi válságban van.
2. Az erős magánszektor, ezen belül különösen a televíziós csatornák (RTL Group, ATV), a közvélekedés szerint nagymértékben támogatják az ellenzéki pártokat és azok politikai üzeneteit. A társadalmi megítélés szerint a közmédia az aktuális kormány színezetétől függetlenül némileg jellemzően inkább a fennálló kabinet nézeteit és véleményét közvetíti (Duna Media). Létezik egy magánkézben lévő kereskedelmi médiacsoport, amelyet a médiafogyasztók szintén a kormány álláspontja felé orientáltnak tartanak (TV2 csoport, KESMA), amik kiegyensúlyozottabb médiakínálatot biztosít.

A magyar választók a média széles kínálatából tudnak választani, a televíziós csatornák és a médiapiac tagoltságának köszönhetően az őket körülvevő politikai, gazdasági és társadalmi valóságról is átfogó képet kaphatnak.

1. Bár a politika minden oldala azt állítja, hogy a médiamegjelenések egyenlőtlenek, az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártokat támogató, vezető magántulajdonú médiumok széles skáláját ellensúlyozza a kormánypárti szemléletet jobban támogató, feltörekvő magánmédia-szektor,
2. Egy 2021 harmadik negyedévében végzett felmérés szerint a magyar közönség 81,6 százaléka fogyaszt kormánypárti, 80,6 százaléka pedig kormánykritikus médiát. A kizárólag kormánypárti sajtótermékeket fogyasztók aránya 5,7 százalék, ami jelentősen alacsonyabb, mint a kizárólag kormányellenes médiát fogyasztók száma (9,2 százalék).
3. Egyértelmű tehát, hogy 2010 óta a médiapluralizmus Magyarországon nem csökkent, hanem nőtt, és hogy a kormánypárti és kormánykritikus médiatartalmak potenciális hatósugara kiegyensúlyozott és nagyjából azonos méretű.
4. A legnépszerűbb közösségi hálók választási folyamatba történt elfogult beavatkozása miatt, melyet a politikai szereplők és a politikai pártok fiókjainak szelektív tiltása és azok elérésének korlátozása révén gyakorolnak, a megfigyelők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az egyes közösségi médiaszolgáltatók erőfölénnyel való visszaélése esetén nincsenek megfelelő jogi garanciák az esélyegyenlőség biztosítására.

Népszavazási kérdések

1. A népszavazási eljárás tekintetében a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere hatékony, és a végrehajtó hatalomtól (kormánytól) függetlenül működik. Ezt bizonyítja, hogy a Kúria az eredetileg a kormány által javasolt öt népszavazási kérdés közül egyet nem hagyott jóvá. A törvénymódosítást, amely lehetővé tette – egy ellenzéki képviselő indítványára –, hogy a népszavazást a parlamenti választásokkal egy napon tartsák meg, a kormánytöbbség és az ellenzék egyhangúlag szavazta meg.
2. A népszavazást a magyar alkotmány, a 2013. évi népszavazási törvény, illetve a 2013. évi választási törvény által meghatározott jogi keretek között bonyolították le. Megfelelt továbbá az Európa Tanács és a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásoknak is.
3. A magyar civil szervezetek a népszavazási kampányban a „négy nem” oldalán (a családpárti szervezetek elmondása szerint összesen 22-en) is részt vettek, és voltak olyanok is, melyek az érvénytelen szavazásra buzdítottak (18 különböző szervezet, köztük 12 Soros György és a Nyílt Társadalom Alapítványok által – 6.734.409 dollár értékben – finanszírozott szervezet).
4. A kormány óriásplakátokat és videókat tett közzé, amelyekben a népszavazáson való részvételre buzdította a polgárokat. A kormánytisztviselők azonban nem közölték, hogy mennyi pénzt fordítottak ezekre a tevékenységekre.
5. A népszavazási kampány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt veszített jelentőségéből a közvélemény szemében. Ha nem tört volna ki a háború, a közbeszéd minden bizonnyal jobban összpontosított volna erre a témára. Ugyanakkor a kísérlet megmutatta, hogy a népszavazás megtartása a választások napján megfelelően működik.

Civil társadalom

1. A civil szervezetek fontos szerepet játszanak a magyar társadalom működésében és fejlődésében. A társadalmi élet szinte minden területén továbbra is igen aktívak, és ez a tevékenységük nem különbözik más európai országokétól. Azt is ki kell emelni, hogy Magyarországon számos, többféle profillal rendelkező civil szervezet tevékenykedik, ami kiegyensúlyozott környezetet teremt a politikai élet megfelelő fejlődéséhez is.
2. A nem kormányzati szervezetek szabadon és nyilvánosan kifejthetik álláspontjukat, és részt vehetnek a civil társadalommal folytatott párbeszédben, annak érdekében, hogy legitim célkitűzéseiket elérhessék. A nem kormányzati szervezetek szabadon működhetnek, és hozzáférnek a tevékenységük végzéséhez szükséges információkhoz.
3. A megfigyelő misszió felhívja a figyelmet arra, hogy változtatásokra van szükség a közérdekű információkhoz való hozzáférés terén, és hogy rövidíteni kell az

információkhoz való hozzáférésre fordított várakozási időt, különösen a választási kampány idején, amikor a hatóságok működésének átláthatóságára különösen nagy szükség van.

1. A megfigyelő misszió arra ösztönzi a helyi hatóságokat, hogy a külföldi tőkével rendelkező szervezetek tevékenységét továbbra is fokozottan felügyeljék, megelőzendő a választási folyamatokba való esetleges beavatkozásokat.

Egyéb észrevételek

1. Aggodalomra ad okot azonban néhány, az elmúlt egy hétben történt eset, melyek mellett a nemzetközi megfigyelőknek nem szabad elmenniük: múlt héten a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) több online portálját is feltörték.

A kampányhajrában a Fidesz honlapját ismeretlen tettesek meghekkelték, blokkolták.

Vélhetően törvénytelenül megszerzett adatbázis segítségével mintegy egymillió embert értek el a baloldali kampányközpont üzemeltetői, a szavazókat illegális sms üzenetekkel zaklatták, mely eset nem csak választójogi, adatvédelmi, hanem büntetőjogi konzekvenciákat is magával vonhat.

Teljes jelentés itt érhető el.