Az elrettentő svéd példa jutalma

Ylva Johanssont 1988-ban a svéd kommunisták színeiben választották meg parlamenti képviselőnek, majd 1990-ben kilépett és csatlakozott a szociáldemokrata párthoz. 1994 és 1998 között iskolaügyi miniszterként, 2004 és 2006 között jóléti és az idősek egészségügyi minisztereként, majd 2014 és 2019 között foglalkoztatási és integrációs miniszterként szolgálta a szociáldemokraták által vezetett kormányokat. Ismervén a svédországi állapotokat, a muszlimok integrációs nehézségeit, az általuk kiépített párhuzamos társadalmak elburjánzását, a tomboló klánháborúkat, valamint a nők elleni szexuális erőszak mértékének megnövekedését, nehezen lehet sikeresnek nevezni Johansson munkásságát.

Photo by Virginia Mayo / POOL / AFP)

Nézzék a tényeket: 2018-ban az oknyomozó újságírással foglalkozó Uppdrag Granskning című tévéműsor bemutatott egy tanulmányt, amelyben minden 2012 és 2017 között regisztrált nemi erőszak – vagy annak kísérlete – szerepelt. Ebből kiderült, hogy az elkövetők 58 százaléka külföldön, míg 42 százaléka Svédországban született, azonban közöttük is előfordultak olyan migrációs hátterű személyek, akik már állampolgársággal rendelkeztek. A műsor egyébként arra is rávilágított, hogy olyan esetekben, amikor az áldozat és az elkövető nem ismerte egymást, 80 százalék a külföldi születésű elkövetők aránya.

Egy másik, az Aftonbladet napilap által készített 2018-as kutatás 112 csoportos nemi erőszakért elítélt személyt vizsgált meg. A vizsgálat alá vetett 2012–2017 közötti időszak során az erőszaktevők 73 százaléka volt külföldi születésű, továbbá olyan esetekben, amikor az elkövető már Svédországban született, ám szülei bevándorlók voltak, 88 százalékra nőtt az arány.

Az Ylva Johansson által vezetett minisztérium szemmel láthatóan kudarcot vallott az idegen kultúrájú tömegek sikeres integrálása terén, amire leginkább az egyre jobban elharapódzó nemi erőszakkal összefüggő esetek világítanak rá.

MTI/EPA/Olivier Hoslet

A svéd politikus a brit BBC-nek adott 2018-as interjújában azt állította, hogy a bejelentett nemi erőszakok és szexuális zaklatások száma „egyre alacsonyabb, alacsonyabb és alacsonyabb”. A valóságban azonban a számok egyre emelkednek, amit végül Johansson is kénytelen volt beismerni. Johansson integrációs miniszteri inkompetenciája ellenére felfelé bukott, és 2019-ben az Európai Unió belügyi és migrációs (!) biztosa lett.

A svéd integrációs rendszer működésképtelensége és az ezzel együtt járó svéd állapotok ellenére 2020 szeptemberében egy uniós vita során a biztos úgy fogalmazott, hogy:

„Európa öregedő államainak szükségük van a migrációra, hiszen ez tesz minket gazdaggá, […] ezért olyan legális módszereket kell kialakítania az EU-nak, amelyek lehetővé teszik több bevándorló és menekült befogadását”.

Amíg Johansson destruktív ötletei korábban „csak” a svéd társadalom kohézióját és biztonságérzetét bomlasztották tovább, addig mostanra az egész EU-t hasonló veszély fenyegeti.

A svéd politikus is azon Bizottságban ülő személyek sorába illeszthető, akik kapcsán Franz Beckenbauer visszavonult labdarúgólegenda – becenevén „a Császár” – 2013-ban sommásan így fogalmazott:
„Brüsszelben csak bukott emberek vannak. Ezek mind olyan csődöt mondott politikusok, akiket a saját kormányuk is elüldözött. Ez a legnagyobb vesztes egyesülete Európának.” Nehéz nem egyetérteni szavaival.

Korrupcióellenesség, mint politikai stratégia

Laura Codruța Kövesi némileg kakukktojásnak minősül, hiszen a többiektől eltérően ő nem politikus, ám kétségkívül illik a „hazájában megbukott, de Brüsszelben menedékre lelt” sormintába. A román jogász 2006 és 2012 között Románia Legfőbb Ügyészeként tevékenykedett, majd 2013 és 2018 között a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (Direcţia Naţională Anticorupţie, DNA) főügyésze volt, utóbbi tevékenysége azonban csúnya bukással ért véget. Érdekesség, hogy Codruța Kövesit Monica Macovei igazságügyminiszter nevezte ki főügyésznek 2006-ban, aki egészen véletlenül a Soros György által alapított a Nyílt Társadalom Alapítványok helyi fiókintézményének (Fundația pentru o Societate Deschisă, FSD) tanácsadója, valamint a Transparency International romániai fiókszervezetének egyik alapítója is egyben.

(Photo by Georgi Paleykov / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) meghatározó politikusai, például Victor Ponta és Liviu Dragnea a Soros-birodalom kiszolgálójának nevezte a DNA-t, szinte rögtön a Codruța Kövesi kereszttüzébe kerültek. Mindkét politikus ellen eljárás kezdődött, Dragneát hivatali visszaélés vádjával börtönbe csukták, míg Pontát végül a Legfelsőbb Bíróság felmentette. Azonban nem csak ellenük, hanem a román politika élet más jelentős szereplői ellen is valóságos hajtóvadászat indult, a vádiratok tömeges gyártása miatt. Miután a vádak sok esetben megalapozatlanok voltak – ezért gyakran el is buktak a bíróság előtt – a DNA vezetőjét egyre többen politikailag motivált boszorkányüldözéssel vádolták. A futószalagon gyártott vádiratok a DNA ellenőrzését végző romániai szervek figyelmét is felkeltették, ami odáig fajult, hogy maga Codruţa Kövesi ellen is eljárás folyt, s bár őt végül felmentették, egyik beosztottját, Mircea Negulescut 2020 júliusának végén letartóztatták. A Negulescut ért vádak szerint több esetben is megfélemlítéssel vagy vádalkuval próbálta hamis tanúzásra rávenni az általa vizsgált korrupciós ügyek szereplőit, ezáltal újabb ügyekhez kreálva „bizonyítékokat”.

(Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)

Negulescu szerepet játszott egyébként a Ponta elleni vizsgálatokban is, ami által következtetni lehet arra, hogy a DNA nyomozásai nem nélkülözték a politikai motivációkat sem. Codruța Kövesi elszabadult hajóágyúként nem is folytathatta sokáig tevékenységét, és 2018-ban leváltották a korrupcióellenes hivatal éléről.

Pedig Románia példája éppen azt szemlélteti, hogy a korrupcióellenesség politikai hívószóként jól alkalmazható, ám a valóságban gyakran egy politikai stratégia része, amelynek célja a politikai ellenfelekkel való leszámolás. Azt is érdemes egyébként megemlíteni, hogy amikor Codruța Kövesi alkalmassága körül vita alakult ki az uniós intézmények között, akkor a Magyarországról hazug, politikailag motivált, lejárató jelentést író Judith Sargentini kardoskodott a román jelölt mellett. Egy, a neve elhallgatását kérő és a tárgyaláson részt vevő politikus azt nyilatkozta a Mediafax román hírügynökségnek, hogy Sargentini nyilvánvalóvá tette a delegáció tagjaival, hogy az európai főügyészt nem szakmai, hanem politikai alapon kell kiválasztani.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a sorozat három részében bemutatott személyek esetében az Európai Unió intézményei annak ellenére dobtak karriermentő pozíciót számukra, hogy hazájukban alkalmasságuk, integritásuk vagy tisztességük is megkérdőjeleződött.

A cikksorozat korábbi részei:

A felfelé bukás művészete az EU-ban; I. rész

A magyarországi ellenzék március 15-ei tüntetésének „sztárvendége” az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk volt, aki prototípusa azon politikusoknak, akik hiába szerepelnek le hazájukban különböző módokon, az Európai Unió valamely intézményénél garantáltan jól fizető pozícióhoz jutnak. Az is közös jellemvonás ezen személyek között, hogy felfelé bukásuk után elfeledkeznek nemzeti hovatartozásukról és sokszor saját nemzetük érdekeivel szemben…

888.hu

A felfelé bukás művészete az EU-ban; II. rész

A sorozat első részében Donald Tusk, Guy Verhofstadt és Jean-Claude Juncker személyében három olyan politikus karrierje került górcső alá, akik hiába szerepeltek le hazájukban különböző módokon, az Európai Unió valamely intézményénél jól fizető pozícióhoz jutottak. A sorozat második részében Frans Timmermans és Ursula von der Leyen felfelé bukásának bemutatása következik.

888.hu