Élő közvetítés a háborúról
888.hu
2022.03.31. 08:30
Cikkünk folyamatosan frissül!
UKRÁN HADSEREG: ÖT TELEPÜLÉST FOGLALTAK VISSZA ZAPORIZZSJA KÖRNYÉKÉN
„Az ukrán légideszant alakulatok, más egységekkel együtt, öt települést foglaltak vissza az ország keleti részében lévő Zaporizzsja megyében az orosz hadseregtől„ – közölte a légideszant parancsnokság sajtóközpontja szerdán a Facebookon.
A közlemény szerint az ukrán erők visszavették Zatissja, Malinyivka, Veszele, Zelenij Haj és Cservone településeket. A parancsnokság fotókat is közzétett a harcokban megsemmisített orosz haditechnikai eszközökről. Arra nem tértek ki, hogy pontosan mikor történt meg a felsorolt települések visszafoglalása.
Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy szerda délelőtt az orosz erők a régióban katonai objektum ellen hajtottak végre rakétatámadást. Megsemmisítettek egy hivatali épületet és egy üzemanyagraktárt. A légicsapások következtében, az előzetes információk szerint, ketten meghaltak, öten megsebesültek. A mentés és a tűzoltás még tart.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is blokád alatt tartják és tüzérségi csapásokat mérnek az észak-ukrajnai Csernyihiv városára. Állasaikat erősítik és átcsoportosításokat hajtanak végre, továbbá drónokkal végeznek felderítéseket. A keleti országrészben változatlanul lövik Harkivot, a Donyeck megyében folytatják erőfeszítéseiket Mariupol, Popaszna és Rubezsne bevételére.
Eközben a fővárosban, Kijevben, a helyi katonai adminisztráció rendelete értelmében külön parancsnokságot hoztak létre intézkedési és szervezési feladatok ellátására kijárási tilalom idején, illetve az áramszolgáltatás ideiglenes leállása idején. A parancsnokság feladata a helyi politikai vezetés, a katonai és a rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása.
Kora délután kijeviek nagyerejű robbanásokról és hatalmas füstről számoltak be a közösségi portálokon a főváros egyik kerülete fölött. Egyelőre nincs hivatalos közlemény arról, hol történtek a robbanások, és arról sem, hogy az orosz erők mértek volna újabb csapást Kijevre.
A katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy húszra nőtt a dél-ukrajnai mikolajivi megyei kormányzói hivatal elleni támadás halálos áldozatainak száma. A kilencszintes épületbe kedden csapódott lövedék, amely szinte teljesen lerombolta a hivatalt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 500 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 135 orosz repülőgépet, 131 helikoptert, hét hadihajót, 614 harckocsit, 1735 páncélozott harcjárművet, 311 tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.
Oroszország arany- és devizatartaléka 38,8 milliárd dollárral csökkent öt hét alatt
Oroszország nemzetközi arany- és devizatartaléka március 25-én 604,4 milliárd dollárt volt, öt hét alatt 38,8 milliárd dollárral csökkent a február 18-i 643,2 milliárd dollárról. A jegybank azóta most először közölt adatot a tartalékszint alakulásáról.
„A tartalékok csökkentésében a fő tényezők a devizaintervenciók, a deviza-refinanszírozás, valamint az eszközök deviza átértékelése voltak„ – jegyezte meg a jegybank.
A március 18-tól március 25-ig tartó héten a nemzetközi tartalékok 1,8 milliárd dollárral csökkentek, 604,4 milliárd dollárra.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt számos nyugati ország február végén szankciókat vezetett be az orosz jegybankkal és az orosz pénzügyminisztériummal kötött tranzakciókra, amelyeknek a célja az volt, hogy legalább részben korlátozza Oroszországot abban, hogy hozzáférhessen arany- és devizatartalékaihoz.
A jegybank állítása szerint Oroszország nemzetközi tartalékaiban szereplő összes arany az ország területén található trezorokban van.
Putyin: orosz bankokban nyitott rubelszámláról kell fizetni a gázért
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszországgal szemben barátságtalan országokkal folytatott földgáz-kereskedelem szabályairól szóló rendeletet, amely a szerződések alapján rubelalapú fizetési rendszert ír elő.
Ezt maga Putyin jelentette be egy, a légi közlekedési ágazat helyzetével foglalkozó csütörtöki videokonferencián.
Az ilyen országokból való partnereinknek világos és átlátható rendszert kínálunk: az orosz földgáz megvásárlásához rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban, és holnaptól, folyó év április 1-jétől kezdve ezekről a számlákról kell majd fizetni a gázszállításokért„
– mondta.
Mol: rövid távon csak nagy ellátási kockázatokkal lehetséges az orosz kőolaj kiváltása
„A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (REB) feldolgozására tervezték, más típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tud felhasználni. Egy esetleges, az orosz kőolajra és kőolaj-termékekre bevezetett embargó jelentős hatással lenne a finomító működésére és az ellátásbiztonságra, hiszen az eltérő minőségű kőolaj-keverék használata minőségi, mennyiségi és operációs következményekkel jár, ami teljesítménycsökkenéshez, finomítói meghibásodásokhoz vezethet„ – közölte a Mol Nyrt. csütörtökön az MTI-vel.
A Dunai Finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajat, azonban ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több százmillió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna.
Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lenne, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat”
- írták.
Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő. A Mol finomítóit az úgynevezett orosz kevert (REB – Russian Export Blend) kőolajra tervezték.
„Az ettől eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat„ – közölték.
A tájékoztatás szerint vizsgálják, hogy pontosan milyen beruházásokra van szükség az átálláshoz, de az már most látszik, hogy a feladat végrehajtása több százmillió dolláros többletköltséget jelent.
ZELENSZKIJ HOLLANDIÁNAK: LE KELL ÁLLÍTANI A KERESKEDELMET OROSZORSZÁGGAL!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a holland parlament alsóházához intézett csütörtöki videoüzenetében felszólította a törvényhozókat, hogy vágják el a kereskedelmi szálakat Oroszországgal.
Erősebb szankciókra van szükség, hogy Oroszországnak ne legyen esélye folytatni ezt a háborút Európában„
– jelentette ki az ukrán elnök.
„Állítsuk le a kereskedelmet Oroszországgal. Hollandiának fel kell készülnie arra, hogy elutasítja az Oroszországból származó energiát.” – tette hozzá.
Megköszönte Hollandia támogatását a konfliktusban, azonban kiemelte, hogy „több fegyverre van szükség a megszálló elűzéséhez.„
Az NlTimes holland hírportál tudósítása szerint, Zelenszkij Mark Rutte kormányfő segítségét kérte Ukrajna uniós csatlakozásnak felgyorsításához.
Meggyőződésem, hogy ez erősítheti az összetartozásunkat Európában. Az uniós tagságunk Öntől függ, Rutte miniszterelnök úr”
– hívta fel a holland kormányfő figyelmét, aki korábban Ukrajna uniós tagsága ellen foglalt állást.
Az ukrán elnök beszédében a második világháborúhoz hasonlította azt, ami az országában történik.
„A második világháború is néhány ország elleni támadással kezdődött, majd Rotterdam és London bombázásával folytatódott. Ukrajna csak a kezdet. Oroszország évek óta erre készül„ – hangoztatta.
Zelenszkij segítséget kért Hollandiától Ukrajna újjáépítéséhez is, miután az orosz offenzíva véget ér, és azt is szorgalmazta, hogy az ország kikötőit zárják le az orosz hajók elött.
A holland képviselők állva tapsolták meg az ukrán elnököt, miután elmondta beszédét. Az euroszkeptikus radikális jobboldali Fórum a Demokráciáért volt az egyetlen frakció, amely nem vett részt az eseményen. A párt arra hivatkozott, hogy nem támogatja, hogy külföldi államfő szólaljon fel a holland parlamentben.
Stoltenberg: a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít
„A Kijev környékéről végrehajtandó orosz csapatkivonásról szóló moszkvai bejelentés ellenére a NATO további, újabb szenvedéseket okozó támadásokra számít Ukrajnában” – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Brüsszelben a katonai szövetség 2021-es éves beszámolójának ismertetésekor csütörtökön. Stoltenberg aláhúzta, Oroszország már korábban is hazugságokat állított szándékait és a katonai tevékenységeit illetően.
A Moszkva által a héten bejelentett, Kijev körül és az ukrán fővárostól északra eső területeken végzett katonai műveletek csökkentése a hírszerzési információk szerint valójában az orosz erők átszervezését jelenti. Oroszország megpróbálja átcsoportosítani és megerősíteni katonai tevékenységét a Donbasz-régióban, miközben fenntartja az ukrán fővárosra gyakorolt nyomást„
– mondta.
„Oroszország szándékai kizárólag cselekedetei, és nem szavai alapján ítélhetők meg” – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Felboríthatja az európai készletezési terveket az orosz gázellátás leállítása
„Oroszország áltagosan mintegy 40 százalékban fedezi Európa gázfelhasználási szükségleteit. Az elmúlt héten jelentősen megnőtt a szállítások leállásának a kockázata, mivel a G7-országok elutasították Moszkvának a szállítások rubelben történő kiegyenlítésére tett felszólítását” – figyelmeztetnek a szakértők.
Az Európai Bizottság szerint az Európában tárolt gáz jelenleg mintegy negyedét teszi ki a téli hónapokban általában felhasznált mennyiségnek. A jövő téli ellátás biztosítása érdekében a bizottság olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, amely arra kötelezi a gáztárolók üzemeltetőit, hogy minden év november elsejéig legalább a kapacitás 80 százalékáig töltsék fel a tározókat.
Mivel azonban a tárolók jelenleg csak negyedrészben vannak feltöltve, és így az évszakra jellemző ötéves átlag, 34 százalék alatt vannak, a feladat teljesítése orosz szállítások nélkül nehezen megvalósíthatónak tűnik.
A november 1-jére kitűzött 80 százalékos cél elérhető mindaddig, amíg legalább némi orosz gáz továbbra is érkezik. De úgy gondolom, hogy orosz gáz nélkül egész egyszerűen nem lesz megvalósítható”
– mondta Jack Sharples, az Oxford Institute of Energy Studies kutatója.
Európa legnagyobb gázfogyasztója, a szükségleteinek mintegy felét Oroszországból fedező Németország a tározók 90 százalékos töltöttségét tűzte ki célul. Jelenleg 26 százalékos a németországi tározók feltöltöttsége.
Németország szerdán példátlan lépéssel olyan vészhelyzeti tervet léptetett életbe, amelynek értelmében az orosz gázszállítások megszakadása vagy leállása esetén a kormány oszthatja be az energiafelhasználást.
„Ha az orosz gázáramlás holnap leáll, majd nem indul újra a következő télig vagy egy egész évig, vagy még tovább, akkor a tárolók nem lesznek képesek a 80 százalékos szintre feltölteni” – mondta Kateryna Filippenko, a Wood Mackenzie globális gázellátásért felelős vezető elemzője.
Valószínűleg az EU-ban a tározókat a felénél valamivel magasabb, talán 54 százalékos szintre lesz majd lehetséges feltöltetni”
– vélte a szakértő. Filippenko szerint ez problémákat okozhat az ipar számára, mivel az EU az ipari gázfelhasználást akár az ötödével is visszafogná a kiszolgáltatott lakossági fogyasztók védelmében.
ZELENSZKIJ AUSZTRÁLIÁNAK: OROSZORSZÁGOT FELELŐSSÉGRE KELL VONNI!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ausztrál parlamenthez intézett csütörtöki üzenetében azt mondta: „Oroszországot felelősségre kell vonni a múltban elkövetett hibáiért is, mert ennek híján más országok is felbátorodhatnak, és háborút indíthatnak szomszédjaik ellen.”
Az ukrán elnök ezért újabb és szigorúbb szankciókat szorgalmazott Moszkvával szemben. Zelenszkij szerint Oroszország azért bátorodott fel ennyire, mert évekig sikertelenül próbálták megfékezni. A politikus úgy véli, ha most sem állítják meg, és nem vonják felelősségre, az másokat is háborúskodásra bátoríthat. Zelenszkij nem árulta el, mely országokra gondol, azonban Ausztrália és nyugati szövetségesei többször aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Kína egyre agresszívabb nyelvezetet használ Tajvannal szemben, amelyre saját területe részeként tekint.
A globális biztonság sorsa most dől el. Senki sem nyerhet, és senki sem mentheti meg a világot a pusztulástól, ha nukleáris fegyverek bevetésére kerül a sor.”
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Nyugati országok teljesen alaptalanak tartják a háborút. Oroszország azt állítja, azért indult meg Ukrajna ellen, hogy lefegyverezze és „nácimentesítse” szomszédját.
Az ukrajnai invázió február 24-i kezdete óta Ausztrália védelmi felszerelést és humanitárius segélyt küldött Ukrajnába, illetve megtiltotta a timföld és az alumíniumércek – például a bauxit – kivitelét Oroszországba.
Emellett büntető intézkedéssel sújtott 443 személyt – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló üzletembereket – illetve 33 szervezetet és céget, egyebek között az orosz bankszektor nagy részét és az ország államadósságát kezelő szervezeteket.
Canberra csütörtökön jelezte: 35 százalékos büntetővámot vet ki az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó importra.
LEVONTÁK A NEMZETI ZÁSZLÓT A KIJEVI SZLOVÉN NAGYKÖVETSÉGRŐL, MERT TÚLSÁGOSAN HASONLÍT AZ OROSZRA
„Néhány nappal az után, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra” – írta a helyi sajtó csütörtökön.
Bostjan Lesjak követségi ügyvivő vasárnap érkezett meg Ukrajnába. A szlovén közszolgálati televíziónak az eset kapcsán úgy nyilatkozott: amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben.
„De amikor elállt a szél, és a zászlók lehullottak, a nemzetőrség, majd a rendőrség is odajött, és megkérdezte, hogy a szlovén zászlót ideiglenesen el lehetne-e távolítani, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra” – mondta az ügyvivő.
A két fehér-kék-piros trikolort csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik akkor, amikor a zászló nincs kifeszítve.
Tomaz Mencin szlovén nagykövet több nagykövetségi alkalmazottal együtt, más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, és most a lengyel-ukrán határ közelében végzi munkáját.
Az ukrán fővárosban jelenleg a szlovén nagykövetségen kívül a lengyel és a vatikáni nagykövetség működik még.
Több százmillió eurós fegyverszállításokra készül a német kormány
A Süddeutsche Zeitung című lap beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának.
Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a hadsereg (Bundeswehr) vagy az egykori NDK hadseregének (Nationale Volksarmee) készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal, vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.
A listát – a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint egy Excel-táblázatot – a védelmi minisztérium kérésére állították össze. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall. A táblázatban nagyjából 200 termék szerepel, az összérték mintegy 300 millió euró (112 milliárd forint).
A Süddeutsche Zeitung és a Der Spiegel egyaránt kiemelte: a lista azt mutatja, hogy a kormánynak már szinte egyáltalán nincsenek fenntartásai az ukrajnai fegyverszállításokkal szemben. Így az elsősorban védekezésre szolgáló eszközök – golyóálló mellények, sisakok, éjjellátó készülékek – és kézifegyverek mellett nehézfegyverek is szerepelnek rajta, a többi között darabonként egymillió euróba kerülő ágyúk, aknavetők és drónok.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
ORFK: MINTEGY 9 EZREN ÉRKEZTEK SZERDÁN UKRAJNÁBÓL
„Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 4003 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4966-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1195 ember, köztük 464 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Hozzátették, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 31 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Brit hírszerzés: orosz katonák parancsokat tagadnak meg és szabotálják a saját felszereléseiket
„Az ukrajnai háborúban harcoló, demoralizált orosz katonák parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, és véletlenül lelőtték a saját repülőjüket” – mondta el Jeremy Fleming, a brit elektronikus hírszerzés (GCHQ) vezetője csütörtökön Canberrában. „Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nagyon rosszul ítélte meg az inváziót„ – vélekedett Fleming.
Egyértelmű, hogy tévesen mérte fel az ukrán nép ellenállását. Alábecsülte a tettei következtében létrejövő koalíció erejét és a szankciók gazdasági következményeit. Végül túlbecsülte hadserege képességét a gyors győzelem megszerzésére”
– mondta a tisztségviselő.
Megjegyezte: az orosz katonák híján vannak a fegyvernek és a harci morálnak, parancsokat tagadnak meg, szabotálják a felszerelésüket, sőt, véletlenül még a saját repülőjüket is lelőtték. Annak ellenére, hogy Putyin tanácsadói vélhetőleg tartanak attól, hogy elmondják az igazat, ezeknek a tévedéseknek a rezsim számára is teljesen egyértelműeknek kell lenniük.
Fleming figyelmeztetett, hogy a Kreml megfelelő célpontokat keres kibertámadásokhoz, és zsoldosokkal akar új lendületet adni az ukrajnai offenzívának.
Egyúttal méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök információs tevékenységét, mert nagyon hatékony Oroszország kiterjedt propagandahadjáratával szemben.
Bár sokan azt várták, hogy Moszkva nagyobb kibertámadást hajt végre katonai hadjáratának részeként, Fleming szerint ez sosem töltött be központi szerepet az orosz hadiforgatókönyvben.
Fleming szavai egybecsengenek azzal, amit a Fehér Ház mondott egy sajtótájékoztatón az amerikai hírszerzés értesüléseiről szerdán. Washington tudomása szerint Putyin és a katonai tisztségviselők kapcsolata megromlott.
Amerikai tisztségviselő: az orosz erők elkezdtek elvonulni a csernobili atomerőműtől
Az Ukrajnát megszálló orosz erők elkezdtek elvonulni a csernobili atomerőműtől, amely felett az ellenőrzést már a háború első napjától átvették, illetve a Kijevtől északnyugatra lévő gosztomeli repülőtértől, amelyet egy nappal később foglaltak el – közölte szerdán egy meg nem nevezett amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő.
„A szóban forgó orosz erők Fehéroroszország felé vonulnak el” – mondta, hozzátéve: nem tudják, hogy minden katona elhagyja-e ezeket a helyeket.
Ukrajna hétfőn arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket.
Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos előzőleg azt közölte, hogy a „tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt. Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába. Múlt héten a NAÜ még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.
Pénteken folytatódnak a béketárgyalások, Zelenszkij nem hisz Moszkva ígéretének
„Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat„ – jelentette be szerdán este az ukrán tárgyalóküldöttség egyik tagja, miután a felek befejezték a törökországi tárgyalási fordulót. David Arahamija közölte: „ők azt javasolták, hogy most már az államfők találkozzanak, de Oroszország szerint ez még korai, több időre van szükség a megállapodástervezet kidolgozásához.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette szerdán, hogy nem hisz azon orosz ígéretnek, miszerint csökkentenék harci tevékenységüket, ugyanis szerinte újrarendezik soraikat egy donbasszi támadásra, ezért az ukrán erők újabb csatákra készülnek az ország keleti felén. „Senkinek és semmilyen szép szavaknak nem hiszünk. Országunk minden négyzetméteréért megküzdünk, nem engedjük át” – jelentette ki az elnök a nemzethez intézett legújabb videóüzenetében.
Zelenszkij megköszönte a washingtoni kormánynak, hogy további 500 millió dolláros közvetlen segély ígért Ukrajnának az orosz invázióval szembeni védekezéshez, de érzékeltette, hogy országának még többre van szüksége.
Ha együtt harcolunk a demokrácia védelmében, akkor jogunk van segítséget kérni ebben a kritikus időszakban. Harckocsik, repülőgépek, tüzérségi fegyverek. A szabadsághoz nem kevésbé kell a fegyver, mint a zsarnoksághoz”
– mondta.
„Az 500 millió dolláros új segély szerdai bejelentése előtt az Egyesült Államok már küldött kétmilliárd dollárnyi humanitárius, illetve fegyversegélyt Ukrajnának a háború kezdete óta” – jegyezte meg az AP hírügynökség. Ez mind annak a 13,6 milliárd dolláros segélykeretnek a része, amelyet a washingtoni kongresszus jóváhagyott.
Zelenszkij a béketárgyalásokról annyit mondott, hogy azon csak „szép szavak hangzanak el konkrétumok nélkül”.
Oroszország bejelentette, hogy kizárólag humanitárius céllal tűzszünetet javasolt az ukrán félnek csütörtökön helyi idő szerint délelőtt 10 órától az általa ostromlott déli Mariupolra vonatkozóan, hogy ki lehessen onnan menekíteni az összes civilt. A bejelentést az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben, majd Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője tette az Interfax hírügynökség szerint. A civilek először Berdjanszk, majd onnan Zaporizzsja városba távozhatnának.
Helyi idő szerint csütörtök reggel 6 óráig hagynak időt az ukrán félnek arra, hogy elfogadja az ajánlatot, erről írásban kell tájékoztatnia Oroszországot, az ENSZ-t és a Nemzetközi Vöröskeresztet. „A minisztérium azt javasolta, hogy a művelet sikere érdekében abban vegyenek részt a vöröskereszt és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői is” – tették hozzá.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
