Izraeli légvédelmi rendszer beszerzését mérlegelik Németországban

„Németország izraeli légvédelmi rendszert vásárolhat a védelmi képességek erősítését szolgáló nagyszabású programjában, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború miatt indítottak el” – írta a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

A lap szerint Németország a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre. A rendszer nagyjából kétmilliárd euróba kerülhet és 2025-re telepíthetik.

„Jobban meg kell védenünk magunkat az Oroszországból érkező fenyegetéssel szemben, és ehhez gyorsan szükségünk van egy egész Németországra kiterjedő rakétavédelmi pajzsra” – mondta a Bild am Sonntagnak Andreas Schwarz, a szövetségi parlament (Bundestag) költségvetési bizottságának védelmi költségvetésre szakosodott tagja, a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy a Nyíl-3 „jó megoldás” lenne.

Újabb ukrán-orosz tárgyalások lesznek hétfőtől Törökországban

„A vasárnapi videóösszeköttetéssel tartott értekezleten az a döntés született, hogy a tárgyalások következő fordulóját március 28. és 30. között tartjuk Törökországban” – közölte Facebook-oldalán David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja.

A tárgyalások hírét az orosz küldöttség vezetője, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó is megerősítette Telegram-csatornáján.

Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 10-én már találkozott a dél-törökországi Antalyában, de a tárgyaláson akkor nem születtek konkrét eredmények.

Ukrajna február 24-én kezdődött orosz lerohanása után először a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban találkozott a két küldöttség február 28-án, ahol a polgári személyek evakuálásához és a humanitárius segélyek célba juttatásához szükséges biztonságos folyosókról tárgyaltak. Ezt követően még két személyes, majd több videókonferencián tartott fordulóra került sor, amelyek után Kijev „nagyon nehéznek” nevezte a tárgyalásokat.

Kijev szerint a világ nem ismerné el a luhanszki szakadárok népszavazását

„Oroszország nem hagy fel az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásására irányuló kísérletekkel. Bármilyen álnépszavazás az ideiglenesen megszállt területeken jogilag semmis, és nincs jogi következménye. A világon egyetlen ország sem ismeri el államunk nemzetközileg elismert határainak erőszakos megváltoztatását. Oroszország még erőteljesebb választ fog kapni a nemzetközi közösségtől, ami felgyorsítja zuhanását a globális elszigeteltség szakadékába” – hangoztatta az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „Luhanszki Népköztársaság” vezetője a szakadár terület hírportálja szerint vasárnap jelentette ki, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a régió Oroszországhoz való csatlakozásról. Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője ugyanakkor – reagálva Paszecsnyik kijelentésére – úgy vélekedett, hogy ennek még nem jött el az ideje.

ENSZ: több mint 3,8 millióan menekültek el eddig Ukrajnából, lassul a menekülés üteme

Összesen több mint tízmillióan – azaz több mint a lakosság egynegyede – kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Az ENSZ becslése szerint a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) vasárnapi adatai szerint a külföldre menekültek száma 3 821 049, ami 48 450-nel több, mint szombaton. Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent.

Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám. Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.

A háború előtt Ukrajnában több mint 37 millió ember élt a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken – azaz az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím félszigetet és a kelet-ukrajnai szakadár területeket nem számítva.

Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét – az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán tartózkodott Lengyelországban, akik munkát vállalni utaztak az európai uniós tagállamba.

Megerősítették Ukrajnában két nagy olajraktár megsemmisülését

Ukrán megyei vezetők megerősítették vasárnap, hogy rakétacsapások következtében teljesen megsemmisült két nagy olajraktár Nyugat-Ukrajnában. Vitalij Koval, a nyugati országrészben fekvő Rivne megyei katonai adminisztráció vezetője az Eszpresszo ukrán televízió műsorában elmondta, hogy a légi csapás szombat este érte a Dubnóban található olajraktárat, amely ennek következében teljesen kiégett, személyi sérülés viszont nem történt.

Makszim Kozockij, a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője pedig azt erősítette meg a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a megyeszékhelyen, Lvivben semmisült meg az előző esti orosz rakétatámadásokban egy olajraktár. Emberáldozatokról ő sem adott hírt. Hozzátette, hogy a bázison egész éjjel, 12 órán át küzdöttek a lángok megfékezésével, mostanra már sikerült eloltani a tüzet.

Az orosz csapatok által megszállt csernobili atomerőműben mostanra sikerült leváltani az ukrán személyzet egy részét – közölte vasárnap Jurij Fomicsev, a lekapcsolt nukleáris létesítménytől északra fekvő Szlavutics város polgármestere egy tévéműsorban. Azokat a szakembereket váltották fel újakra, akik az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kezdetétől, február 24-től voltak szolgálatban.

Az erőművet már a támadás legelején elfoglalták az orosz erők. A polgármester szerint időről időre kapcsolatba tudnak lépni telefonon az ottmaradt személyzettel. Szavai szerint önkéntes alapon vállalták a szolgálatot azok, akiket váltásként odaküldtek dolgozni. Reményét fejezte ki, hogy az atomerőmű dolgozóit gyakrabban fogják tudni váltani.

Fomicsev hozzáfűzte, hogy van elegendő élelmiszer a csernobili létesítményben, még a háború kezdete előtt feltöltötték a készleteket.

Törökország szerint a világ nem égetheti fel a hidakat Moszkvával

Törökországnak és más nemzeteknek továbbra is beszélniük kell Oroszországgal, hogy segítsenek az ukrajnai háború befejezésében – mondta vasárnap a török elnök szóvivője, hozzátéve, hogy Kijevnek több támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát.

A NATO-tag Törökország jó kapcsolatokat ápol mind Oroszországgal, mind Ukrajnával, és igyekszik közvetíteni az egy hónapja tartó konfliktusban.

Ibrahim Kalin szóvivő a katari fővárosban, Dohában tartott nemzetközi fórumon feltette a kérdést: „ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor a végén ki fog velük tárgyalni?”. Hangoztatta, hogy az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, hogy meg tudják védeni magukat, de „az oroszok érvelését is meg kell hallgatni, így vagy úgy”, hogy sérelmeiket, ha nem is igazolni, de meg lehessen érteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzőleg sürgette a Nyugatot, hogy adjon országának harckocsikat, repülőgépeket és rakétákat az orosz erők elleni védekezésre.

A Nyugat Oroszország inváziójára válaszul átfogó gazdasági szankciókat vezetett be Moszkva ellen. Ankara elfogadhatatlannak tartja az orosz inváziót, de elvből ellenzi a nyugati szankciókat, és nem csatlakozott hozzájuk.

A decemberi valutaválság miatt már amúgy is feszült török gazdaság nagy mértékben függ az orosz energiától, kereskedelemtől és turizmustól. A háború február 24-i kezdete óta oroszok ezrei érkeztek Törökországba, akik a szankciók elől biztonságos menedéket látnak benne.

Ahmet Burak Daglioglu, a török befektetési hivatal vezetője a fórumon külön elmondta, hogy néhány orosz vállalat Törökországba helyezi át tevékenységét.
Egy panelbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy Törökország üzletel-e olyanokkal, akik hasznára lehetnek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, azt mondta: „nem vesznek célba és nem üldöznek semmilyen kérdőjeles befektetést vagy tőkét”.

Török üdülőhelyeken két, Roman Abramovics orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht is kikötött már. A nyugati kormányok szankciókkal sújtották Abramovicsot és számos más orosz oligarchát, mivel így próbálják elszigetelni Putyint és szövetségeseit Moszkva ukrajnai inváziója miatt.

Szombaton Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter dohai sajtótájékoztatóján Roman Abramovics orosz milliárdos Törökország partjainál horgonyzó jachtjainak ügyét firtató újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy az orosz oligarchák továbbra is intézhetik üzleti ügyeiket Törökországban azzal a feltétellel, hogy betartják a török jogszabályokat és a nemzetközi jog előírásait. Hozzátette: nem vesznek részt a szankciókban, csak azokat alkalmazzák, amelyeket az ENSZ fogadott el, és az orosz állampolgárok természetesen beutazhatnak Törökországba.

Csaknem 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 1169 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 149-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) vasárnap a kormányhivatali portálon.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – közölték.

Népszavazást tarthat a luhanszki szakadár régió az Oroszországhoz való csatlakozásról

A Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „Luhanszki Népköztársaság” hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról – idézte a szakadár régió hírportálja Leonyid Paszecsnyik helyi vezetőt vasárnap.

– mondta Pasecsnik.

– tette hozzá.

Oroszország februárban függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, és nem sokkal később elrendelte az általa békefenntartónak nevezett műveletet a térségben. Az orosz hadsereg pénteken azt közölte, hogy a luhanszki szakadár „népköztársaságban” a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi „népi milícia” ellenőrzése alá, és ezzel az orosz művelet első szakaszának fő feladatait teljesítették.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Február 24-én Oroszország több tízezer katonát küldött Ukrajnába egy különlegesnek nevezett művelet keretében, amelynek célja – Moszkva közlése szerint – Ukrajna katonai képességeinek csökkentése és az orosz vezetés által veszélyes nacionalistáknak nevezett személyek kiszorítása a hatalomból. A háború már több mint egy hónapja tart, az ukrán erők kemény ellenállást tanúsítanak, a Nyugat pedig átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy rákényszerítse az országot erőinek visszavonására.

Kijev és Lviv körzetében végrehajtott nagy pontosságú csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Kijev és Lviv körzetében található ukrán katonai objektumok nagy pontosságú fegyverekkel történt megsemmisítéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Tájékoztatása szerint az orosz fegyveres erők szombaton nagy hatótávolságú precíziós légifegyverekkel megsemmisítettek egy nagy üzemanyagbázist Lviv közelében. Emellett – mint mondta – manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol Sz-125-ös légvédelmi- és Tor föld-levegő rakétarendszereket, valamint az ukrán légierő radarállomásait, a rádioelektronikai harc eszközeit és a harckocsik célzóberendezéseit javították és korszerűsítették.

A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz-300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.

Konasenkov azt állította, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 67 ukrán katonai létesítményt, a légvédelem pedig 18 ukrán drónt semmisített meg.

A donyecki és a luhanszki szakadár területek „népi milíciájának” közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 89 főt veszítettek a Donyec-medence területén, további 18-an pedig letették a fegyvert.

Az orosz katonai szóvivő által ismertetett összesítés szerint egyébként az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 289 pilóta nélküli légi járművet, 1656 harckocsit és páncélozott járművet veszítettek.

Zelenszkij ismét harckocsikat és harci repülőket követelt a Nyugattól

Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.

– mondta az ukrán elnök.

Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak 1 százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.

– kérdezte.

Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.

Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára.

– mondta.

Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés.

– tette hozzá.

Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.

Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök „oroszmentesítésére”.

– hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez újabb megnyilvánulása Moszkva „öngyilkos politikájának”.

Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan.

– írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok.

Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van.

A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Kreml: nem Biden dönt Oroszország vezetéséről

Nem Joe Biden dönt Oroszország vezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat este, az amerikai elnök Varsóban tett kijelentésére reagálva.

– hangsúlyozta Peszkov, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

– mondta az amerikai elnök a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében.

Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának”.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője nem sokkal később azzal pontosította Biden nyilatkozatát, hogy nem jelent elmozdulást Washington politikájában.

– mondta az illetékes, egyben leszögezte, hogy az amerikai elnök „nem beszélt Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, vagy rezsimváltásról”.

Kuleba: Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának

Az Egyesült Államok arról biztosította Kijevet, hogy „nincs kifogása” az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának – állította szombaton az ukrán külügyminiszter.

Dmitro Kuleba, aki délelőtt Varsóban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, az AFP francia hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „a labda most a lengyelek oldalán van”.

– hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

– tette hozzá.

Kuleba kiemelte, hogy reméli az ügyben mielőbb megállapodásra tudnak jutni.

Kuleba szombaton Varsóba látogatott Olekszij Reznyikov védelmi tárcavezetővel, ahol Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaltak.

Washington eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG-29-es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO ás Oroszország között.

Az ukrán parlament a Twitteren arról adott hírt, hogy az orosz erők egy nukleáris kutatóintézetet támadnak Harkivban. Azt állították a nukleáris felügyeleti szervekre hivatkozva, hogy egyelőre nem lehet megállapítani az okozott károk mértékét.

Vitalij Kovalj ukrán regionális katonai parancsnok szombaton este Telegram-oldalán közölte, hogy orosz rakétacsapás ért egy üzemanyagraktárat a nyugati Dubno településen. Mint írta, jelenleg az okozott károk felmérése zajlik.

Az ukrán hatóságok közlése szerint szombaton 5208 embert menekítettek ki humanitárius folyosókon keresztül több ostromlott ukrán városból. Az elnöki hivatal helyettes vezetője azt közölte, hogy Mariupolból több mint 4300 ember távozott a nap folyamán.

Eközben az orosz hatóságok is azt közölték, hogy újabb 4 ezer embert menekítettek ki az azovi-tengeri kikötővárosból. A moszkvai védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint már több mint 98 ezer lakos hagyhatta el Mariupolt anélkül, hogy az ukránok ebben segítették volna őket.

Az orosz és az ukrán fél a háború kezdete óta kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy szabotálja a civil lakosság evakuálását Mariupolból, ahol az emberek az ostrom miatt katasztrofális körülmények között élnek.

Az Egyesült Államok további 100 millió dollár segélyt ad Ukrajnának a határőrség és a rendőrség készleteinek feltöltésére – jelentette be az amerikai külügyminisztérium. A tárca szerint a pénzből fedeznék további védőfelszerelések, páncélozott járművek, távközlési eszközök és orvosi készletek beszerzését az ukrán belügyminisztérium számára.