ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL
2022.03.25. 09:30
Cikkünk folyamatosan frissül!
Az ukrán külügyminiszter szerint teljesen semmiben sem egyeztek meg Moszkvával
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban.
Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana.
Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.
Orosz vezérkar: a Donyec-medence nagy része a szakadárok kezére került
Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést „szabadítottak fel„ a milíciák.
A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.
Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét.
Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.
Biden: elérkezett a megpróbáltatás órája
„Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll„ – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.
Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.
„A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki.
Biden aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett „a próba órája„.
Erdogan az Ukrajnából való „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel putyint
Szavait Putyinhoz címezve Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.
Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.
Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát – körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását – fedezi majd.
Erdogan és a török vezetés közvetítői szerepet tölt be az ukrán-orosz konfliktusban, Ankara ugyanis Kijevvel és Moszkvával is szoros kapcsolatot ápol. A török elnök szerint a két fél közti megállapodás továbbra is lehetséges, a tárgyalások egyes pontjait illetően azonban még mindig súlyos nézeteltérések vannak.
Ukrajnai háború – A mariupoli tanács szerint mintegy háromszázan haltak meg a drámaszínház bombázásában
(MTI) Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált – ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak. Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek – emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.
Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre. Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között” – idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.
Ukrajnai háború – Az EU egészségügyi felszerelést, mentőautókat küld Ukrajnának
(MTI) Az Európai Unió sürgősségi segélyszállítmányt, benne egészségügyi felszereléseket és mentőautókat juttat Ukrajnának és az ukrajnai menekülteket befogadó szomszédos országoknak – közölte az Európai Bizottság pénteken.
A segélyszállítmány több millió alapvető egészségügyi eszközt, köztük gyógyszereket, menedékhely kialakítására alkalmas felszereléseket és élelmiszereket, továbbá 21 mentőautót és 16 rohammentőt, 11 tűzoltóautót és 23 olyan teherautót biztosít, melyek 49 tonnányi elsősegély- és más egészségügyi felszerelést tartalmaznak. A szállítmányhoz az uniós tagállamok mindegyike, valamint Norvégia és Törökország járult hozzá az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez a valaha végrehajtott legnagyobb segélyművelet az unió mechanizmus keretében – közötlék.
A bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki elmondta: az európai országok rendkívüli szolidaritása töretlen Ukrajna támogatására. Az EU szüntelenül azon dolgozik, hogy összehangolja az Európa-szerte felajánlott, Ukrajnába és szomszédos országaiba szánt sürgősségi segélyszállítmányokat.
Az EU a polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálja az egészségügyi célú evakuálási műveleteket a menekülteket befogadó országokból, hogy a betegeket uniós kórházakba szállíthassák megfelelő ellátás reményében. Nyolc beteget már átszállítottak Lengyelországból Németországba, Írországba, Olaszországba és Norvégiába – közölte az uniós biztos.
Kényszerleszállást hajtott végre a lengyel elnök repülőgépe
A lengyel elnök egy másik géppel indul újból a találkozó helyszínére – mondta el az államtitkár a PAP hírügynökségnek.
Az államfői találkozó programját „kissé módosítják” – közölte Kumoch.
Közben a Joe Bident szállító Air Force One repülőgép péntek 14 órakor leszállt a Rzeszów melletti Jasionka repülőterén.
Finnország felfüggeszti a vonatközlekedést Helsinki és Szentpétervár között
Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta a járatot nap mint nap orosz utasok töltötték meg, miután február vége óta a légi közlekedés is megszűnt Oroszország és az Európai Unió (EU) között. A háború kezdete, február 24. óta az Allegro jelentette az egyik utolsó tömegközlekedési útvonalat, amely Oroszországot és az EU-t még összekötötte.
Finnország állami tulajdonokért felelős minisztere a Helsingin Sanomat című finn napilapnak elmondta, hogy a vonatközlekedés fenntartása elsősorban arra szolgált, hogy az Oroszországban tartózkodó finn állampolgárok biztonságban hazatérhessenek. Az Oroszországra mért szankciók miatt azonban, Tytti Tuppurainen szavai szerint, „az Allegro működtetése többé nem indokolt”.
A Finnország és Oroszország közti határ a személyautóval közlekedők számára továbbra is nyitva marad.
Erősödött a rubel, csökkent a moszkvai tőzsdemutató az újraindított kereskedés második napján
Eközben a dollárban számított RTS index a csütörtöki 9 százalékos esést követően pénteken tovább gyengült, 2,7 százalékkal, 829,62 pontra csökkent.
Pénteken az 50 bejegyzett cégből 33-mal kereskedtek.
Pénteken a legnagyobb nyertes a vegyipari PhosAgro volt 9,46 százalékos drágulással, a legnagyobb vesztes pedig az Aeroflot légi vállalat, 18,24 százalékos árfolyameséssel.
A tőzsdén külföldiek tulajdonában lévő papírokkal nem lehet kereskedni, és shortolási tilalom van érvényben. A börze február 28-a után csütörtökön nyitott ki először.
Az euróval szemben a rubel mintegy 1,5 százalékkal, 105,80-ra erősödött és 1,57 százalékkal, 96,14-re drágult a dollárral szemben.
Bomba találat ért egy olaj telepet a kijevi régióban
Consequences of the shelling of an oil depot in the #Kyiv region pic.twitter.com/Wqd3dT1XS6
— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022
Romokban Akhtirka városa, az orosz bombázások után
The hero-city #Akhtyrka (#Sumy region) withstood the battle with the occupiers and broke off their tactical plans in advancing to #Kyiv. pic.twitter.com/oL6orrzjQh
— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022
Borrell: az uniós tagállamok vezetői jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját
„A jelenlegi energiaárak nem valóságosak, tönkreteszik a lakosságot. Nehéz a piaci beavatkozás, de háborús helyzetben rendkívüli lépéseket kell tenni” – húzta alá. Jelezte: Belgium álláspontja egybecseng Spanyolországéval, amely az EU vezetőinek meggyőzése érdekében kampányt folytat e lépések megvalósítására.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja az említett két indítványt. Ezek a lépések – tette hozzá – biztosítanák, hogy Oroszország ne húzzon hasznot a magas piaci gázárakból. Morawieczki továbbra is az orosz energiaexport tilalma mellett érvelt, sajnálatát kifejezve, hogy Németország és Magyarország ezt nem támogatja.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésének megoldása „a közös európai beszerzések, a közös logisztika, a közös gáztározó kapacitások kiépítése”. Jansa szerint egyik tagország sem ellenzi ezeket az intézkedéseket, de az egyes tagállamok orosz energiától való függősége különböző.
Az energiaár-plafonnal kapcsolatban Sanna Marin finn miniszterelnök azt mondta, hogy a vezetők várhatóan konkrét intézkedéseket fogadnak el, de az Európai Bizottság kulcsszerepet fog játszani ennek meghatározásában.
Az Orosz központi bank biztosította, hogy a devizatartalékokból származó összes arany az Bank of Russia páncéltermében legyen az ország területén.
The Central Bank of #Russia has assured that all gold from foreign exchange reserves is in the vaults of the Bank of Russia on the territory of the country. pic.twitter.com/eEcbmdqWCC
— NEXTA (@nexta_tv) March 25, 2022
Biden: Washington és az EU új partnerséget köt Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére
Az energiaellátás biztonsága és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a felek közös energiabiztonsági munkacsoportot hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés kereteit és felügyeli annak végrehajtását – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság erőfeszítéseket fog tenni az új LNG-infrastruktúra és a kapcsolódó csővezetékek kiépítésére, hogy lehetővé tegye 2027-ig az EU függőségének megszüntetését az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – tette hozzá az amerikai elnök.
Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok új megállapodást kötött a személyes adatok megosztásáról, amely, mint fogalmazott „megerősíti a magánélet védelme, az adatvédelem és a jogállamiság iránti közös elkötelezettséget”. Aláhúzta: a megállapodás serkenteni fogja a kereskedelmet, ezzel hozzájárul Európa energiabiztonságához, valamint a tiszta energiára való globális átállás felgyorsításához.
Az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték: úgy az EU, mint Ukrajna energiabiztonsága és fenntarthatósága alapvető fontosságú az európai béke, szabadság és demokrácia szempontjából.
A vezetők közölték, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy az acél- és alumíniumkereskedelmet érintő globális megállapodást hozzanak létre, amely ösztönzi az ipar dekarbonizációját és csökkenti az energiaigényt.
Átadási letartóztatásban van a Záhonyban elfogott, gyilkossággal gyanúsított francia férfi
A bíróság megállapította: az európai elfogatóparancs végrehajtásának feltételei fennállnak.
A tárgyaláson a férfi hozzájárult az egyszerűsített átadásához és kérte a specialitás szabályainak alkalmazását, amelynek értelmében az átadása esetén
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán számolt be a police.hu oldalon a kedd esti elfogásról. Azt írták: a férfi azt nyilatkozta, hogy katonai múltja van és harcolni utazott volna Ukrajnába. A rendőrök a férfi autójából három kést foglaltak le, emiatt közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel visszaélés szabálysértése miatt eljárást kezdeményeztek ellene.
VIDEÓFELVÉTELEK KÉSZÜLTEK A LEBOMBÁZOTT MARIUPOLI SZÍNHÁZRÓL
Another video from the theatre showing the collapsed part of the building: pic.twitter.com/FXwtoVJJ9h
— Eliot Higgins (@EliotHiggins) March 25, 2022
The first footage from inside Mariupol Theatre after the March 16th airstrike. Compare this to the fictions Russia has been spreading about the attack:https://t.co/velfL1YNll pic.twitter.com/WuVTFOMgJa
— Eliot Higgins (@EliotHiggins) March 25, 2022
KORMÁNYHIVATAL: TÖBB, MINT 1200 MENEKÜLŐKNEK SEGÍTETTEK HUMANITÁRIUS TRANZITPONTON CSÜTÖRTÖKÖN
Jelezték:
KOVÁCS ZOLTÁN: A MOSTANI A VALAHA VOLT LEGNAGYOBB HUMANITÁRIUS SEGÉLYAKCIÓ MAGYRORSZÁGON
„A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet és sajnos – ahogy látjuk – a menekülthullám, a menekülők száma tovább fog emelkedni”
Kovács Zoltán azt is elmondta, hogy a jelenlegi kormány „évtizedes vitát folytat egyes központi, európai szereplőkkel, intézményekkel, beleértve a Bizottságot is, melyek politikai természetűek”. Az Európai Unió működési mechanizmusa nagyon egyszerű, ha pénzügyekről van szó – fogalmazott, megjegyezve: „nincs szükség semmilyen politikai feltételrendszerre vagy zsarolásra, mint ahogy ez az elmúlt években történik”.
Az államtitkár szerint az Európai Uniónak újra kell gondolnia két évvel ezelőtt elfogadott úgynevezett veszélyhelyzeti, valamint hagyományos pénzügyi mechanizmusát, a következő hétéves költségvetését.
Kovács Zoltán azt is nyomatékosította, hogy visszautasítják az Európai Parlamentből és az európai baloldali pártoktól származó politikai vádakon alapuló kritikákat.
„Semmilyen politikai feltételnek nincs helye, ha sürgős segítségnyújtásról van szó” – szögezte le, megjegyezve: különösen a hatalmas humanitárius és segélyakciót végrehajtó Európa és Magyarország esetében, valamint az úgynevezett frontvonalbeli országok esetében, mint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy az elmúlt több mint egy hónapban a Magyarország közvetlen szomszédságában dúló háború tisztán és egyértelműen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, „amitől mielőbb megszabadulnánk, és amelyet a lehető leghamarabb lezárnánk”.
„Semmilyen eszkaláció nem érdeke Magyarországnak” – jelentette ki Kovács Zoltán, hozzátéve: „az elsők között voltunk, akik felszólaltak a béke, valamint a szomszédos országok és a háborúban álló felek kapcsolatainak helyreállítása mellett, mely megakadályozhatja a további eszkalációt”.
Videón, ahogy amerikai önkéntesek visszafoglalnak egy Ukrán falut:
#American volunteers on the battlefield in the #Kyiv region
They liberated the village, which had been under #Russian occupation for almost a month. pic.twitter.com/Lh67gAiI2c
— NEXTA (@nexta_tv) March 24, 2022
Kijev szerint egyes orosz egységek súlyos veszteségek közepette visszavonulnak
(MTI) Néhány orosz katonai egység megkezdte a visszavonulást egyes területekről, miután súlyos veszteségeket szenvedett – közölte az ukrán hadsereg pénteken kora reggel közzétett helyzetjelentésében.
„Az ukrajnai orosz invázió második hónapjába lépve a két fél közötti frontvonalak gyakorlatilag befagytak” – mondta Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója.
A vezérkar szerint az orosz egységek folytatják Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv és Szumi nagyváros ostromát, és a jelek szerint az orosz csapatok új támadásra készülnek a Harkiv környéki Izjumban is.
Moszkvának részben sikerül szárazföldi összeköttetést fenntartania az ukrán határon fekvő oroszországi Rosztov régió és az Oroszország által elcsatolt Krím-félsziget között – tették hozzá.
Az ukrán erőket Dnyipropetrovszk térségében is támadás érte az éjszaka folyamán. Oroszország két rakétatámadást hajtott végre egy katonai egység ellen Dnyipro városának külterületén – közölte egy helyi tisztségviselő a Facebook közösségi oldalon.
Az információt nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
Ezzel egy időben aggodalomra adtak okot azok a jelentések, amelyek az egykori csernobili atomerőmű közelében történt esetleges lövöldözésekről számoltak be.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi az ukrán nukleáris szabályozó hatóságtól származó információkra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz erők ukrán ellenőrzőpontokat lőttek Szlavutics városában.
Ez veszélybe sodorja a lezárt atomerőmű biztonságát szavatoló személyzet otthonait és családjait, valamint az alkalmazottak további váltását – közölte.
A tüzérségi támadást más források nem erősítették meg.
A hét elején arról érkeztek jelentések, hogy a volt atomerőmű körüli lezárt területen tüzek égnek. Több tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég – közölte szerda este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Grossi elmondta, hogy a hét tűzfészekből négyet eloltottak.
A kelet-ukrajnai szakadár vezetők azt állítják, hogy az ukrán hadsereg lőtte a keleti Luhanszk régióban lévő Zolote kisvárost.
Egy lakóépület megrongálódott, egy fészer pedig megsemmisült – idézték az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” egyik képviselőjét a Telegram közösségi portálon.
A jelentések szerint négy 122 mm-es kaliberű gránátot lőttek ki a házra. Az információnak nem lehetett utánajárni független forrásból.
Ausztrália szankciókkal sújtotta a fehérorosz elnököt
Ezt a canberrai kormány jelentette be pénteken. Emellett szankciókat rendeltek el 22 orosz állampolgár ellen is, akiket propagandistának és álhírterjesztőnek bélyegeztek.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter közleménye értelmében az RT, a Stratégiai Kulturális Alapítvány, az Inforosz és a NewsFront szerkesztői is a listára kerülnek.
Az ausztrál külügyminiszter a belarusz vezető és családja elleni intézkedéseket azzal indokolta, hogy Minszk továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna területi épsége és szuverenitása elleni támadáshoz.
Johnson: Ukrajna megnyerheti a háborút
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására. Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg „komor, nyomorúságos helyzetben va”, de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „szó szerint fogalma sem volt arról”, hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.
A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: „Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű”.
Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.
Közös nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök
Joe Biden amerikai elnök és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nyilatkozatban leszögezték: folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket, teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak, és védelmet biztosítanak a menekülőknek.
A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett, konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.