Az ukrán külügyminiszter szerint teljesen semmiben sem egyeztek meg Moszkvával

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken cáfolta, hogy a Moszkvával folytatott béketárgyalásokon bármiféle konszenzusra is jutottak volna a felek, mint ahogy azt Recep Tayyip Erdogan török államfő állította egy aznapi nyilatkozatban.

Az Anadolu hivatalos török hírügynökség idézte pénteken Erdogant, aki azt mondta, hogy szerinte már a tárgyalások négy pontjában konszenzusra jutott az ukrán oldal az orosz féllel. Ezek között említette Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, rámutatva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az utóbbi időben tett kijelentései szerint erről Kijev lemondana.

Erdogan szerint emellett Kijev kész beleegyezni abba, hogy az orosz legyen második hivatalos nyelv Ukrajnában.

Orosz vezérkar: a Donyec-medence nagy része a szakadárok kezére került

Rudszkoj szerint a Donyec-medence területén 276, korábban ukrán kézen lévő települést „szabadítottak fel„ a milíciák.

A Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború első hónapjának mérlegét ismertetve a vezérezredes elmondta, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették. Rudszkoj szerint az ukrán katonai potenciál meggyengülése lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország az inváziót mindaddig folytatja, amíg a főparancsnok (Vlagyimir Putyin) által meghatározott célok nem teljesülnek.

Rudszkoj elmondta, az orosz fegyveres erők blokád alá vették Kijevet, Harkivot, Csernyihivot, Szumit és Mikolajevet, valamint ellenőrzésük alatt tartják Herszon megyét és Zaporizzsja megye nagy részét. Közölte, hogy az eredeti tervek között nem szerepelt a városok ostroma, a személyi állomány és a polgári lakosság megóvása érdekében, de nem zárta ennek lehetőségét.
Mint mondta, az orosz erők a légi fölényt már a hadművelet első két napja alatt megszerezték, az ukrán légierő és légvédelmi rendszer azóta szinte teljesen megsemmisült, a haditengerészet teljesen megszűnt, és nem maradtak szervezett tartalékok. Mint mondta, az ukrán csapatok rakéta-, lőszer-, üzemanyag- és élelmiszer-utánpótlását szinte teljesen kiiktatták.

Biden: elérkezett a megpróbáltatás órája

„Elérkezett a megpróbáltatás órája, a mai nemzedék a sorsdöntő pillanatban él, a demokrácia és az autokrácia harca közepén áll„ – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök pénteken a dél-lengyelországi Rzeszówban, ahol az amerikai 82. légideszant-hadosztály katonáival találkozott.

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter részvételével megtartott találkozón Biden megköszönte a katonák szolgálatát, és leszögezte: az Egyesült Államok sok vonatkozásban egyedülálló.

„A világ egyetlen olyan országa vagyunk, amely nem a földrajzi, nemzetiségi, vallási, faji vagy egyéb alapokon szerveződik, hanem az eszme köt össze minket” – jelentette ki.

Biden aláhúzta: a demokrácia a konszenzust igényli, most pedig elérkezett „a próba órája„.

Erdogan az Ukrajnából való „tiszteletet érdemlő kivonulásra” szólította fel putyint

Szavait Putyinhoz címezve Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, az orosz elnöknek kell megtennie az első lépést a béke felé az orosz katonai támadás alatt álló Ukrajnában.

Kijelentette, hogy Törökország továbbra sem tervez szankciókat bevezetni Oroszország ellen, hiszen nem engedheti, hogy a nép a téli hidegben magára maradjon, és szerinte az ország iparának működését sem lehet teljesen átalakítani.

Törökország nagymértékben függ az orosz gáz- és energiaellátástól, emellett az ország déli részén orosz vezetés alatt épül Törökország első atomerőműve, amely várhatóan a török energiaszükséglet tíz százalékát – körülbelül a milliós lakosságú Isztambul energiafogyasztását – fedezi majd.

Erdogan és a török vezetés közvetítői szerepet tölt be az ukrán-orosz konfliktusban, Ankara ugyanis Kijevvel és Moszkvával is szoros kapcsolatot ápol. A török elnök szerint a két fél közti megállapodás továbbra is lehetséges, a tárgyalások egyes pontjait illetően azonban még mindig súlyos nézeteltérések vannak.

Ukrajnai háború – A mariupoli tanács szerint mintegy háromszázan haltak meg a drámaszínház bombázásában

(MTI) Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban – közölte pénteken a város vezetése, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált – ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak. Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek – emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.

Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében arról írt, hogy Oroszország újabb csapatokat csoportosít át Fehéroroszországba és az Azovi-tengerre. Az orosz hadsereg „nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között” – idézte a vezérkart az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint Moszkvában intézkedéseket tettek több oroszországi régióból gépesített lövészdandárok összevont egységének Fehéroroszországba küldésére, hogy pótolják az eddig elszenvedett harctéri veszteségeket. Ezenfelül az orosz csendes-óceáni flottától irányítanak további tengerészgyalogosokat az Azovi-tengerre.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és „likvidálásukra”. Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.

Ukrajnai háború – Az EU egészségügyi felszerelést, mentőautókat küld Ukrajnának

(MTI) Az Európai Unió sürgősségi segélyszállítmányt, benne egészségügyi felszereléseket és mentőautókat juttat Ukrajnának és az ukrajnai menekülteket befogadó szomszédos országoknak – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A segélyszállítmány több millió alapvető egészségügyi eszközt, köztük gyógyszereket, menedékhely kialakítására alkalmas felszereléseket és élelmiszereket, továbbá 21 mentőautót és 16 rohammentőt, 11 tűzoltóautót és 23 olyan teherautót biztosít, melyek 49 tonnányi elsősegély- és más egészségügyi felszerelést tartalmaznak. A szállítmányhoz az uniós tagállamok mindegyike, valamint Norvégia és Törökország járult hozzá az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez a valaha végrehajtott legnagyobb segélyművelet az unió mechanizmus keretében – közötlék.
A bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki elmondta: az európai országok rendkívüli szolidaritása töretlen Ukrajna támogatására. Az EU szüntelenül azon dolgozik, hogy összehangolja az Európa-szerte felajánlott, Ukrajnába és szomszédos országaiba szánt sürgősségi segélyszállítmányokat.
Az EU a polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálja az egészségügyi célú evakuálási műveleteket a menekülteket befogadó országokból, hogy a betegeket uniós kórházakba szállíthassák megfelelő ellátás reményében. Nyolc beteget már átszállítottak Lengyelországból Németországba, Írországba, Olaszországba és Norvégiába – közölte az uniós biztos.

Kényszerleszállást hajtott végre a lengyel elnök repülőgépe

Finnország felfüggeszti a vonatközlekedést Helsinki és Szentpétervár között

Erősödött a rubel, csökkent a moszkvai tőzsdemutató az újraindított kereskedés második napján

Bomba találat ért egy olaj telepet a kijevi régióban

Romokban Akhtirka városa, az orosz bombázások után

Borrell: az uniós tagállamok vezetői jóváhagyhatják az EU katonai stratégiáját

Az Orosz központi bank biztosította, hogy a devizatartalékokból származó összes arany az Bank of Russia páncéltermében legyen az ország területén.

KOVÁCS ZOLTÁN: A MOSTANI A VALAHA VOLT LEGNAGYOBB HUMANITÁRIUS SEGÉLYAKCIÓ MAGYRORSZÁGON

Videón, ahogy amerikai önkéntesek visszafoglalnak egy Ukrán falut:

Kijev szerint egyes orosz egységek súlyos veszteségek közepette visszavonulnak

(MTI) Néhány orosz katonai egység megkezdte a visszavonulást egyes területekről, miután súlyos veszteségeket szenvedett – közölte az ukrán hadsereg pénteken kora reggel közzétett helyzetjelentésében.

„Az ukrajnai orosz invázió második hónapjába lépve a két fél közötti frontvonalak gyakorlatilag befagytak” – mondta Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik főtanácsadója.

A vezérkar szerint az orosz egységek folytatják Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv és Szumi nagyváros ostromát, és a jelek szerint az orosz csapatok új támadásra készülnek a Harkiv környéki Izjumban is.

Moszkvának részben sikerül szárazföldi összeköttetést fenntartania az ukrán határon fekvő oroszországi Rosztov régió és az Oroszország által elcsatolt Krím-félsziget között – tették hozzá.

Az ukrán erőket Dnyipropetrovszk térségében is támadás érte az éjszaka folyamán. Oroszország két rakétatámadást hajtott végre egy katonai egység ellen Dnyipro városának külterületén – közölte egy helyi tisztségviselő a Facebook közösségi oldalon.

Az információt nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Ezzel egy időben aggodalomra adtak okot azok a jelentések, amelyek az egykori csernobili atomerőmű közelében történt esetleges lövöldözésekről számoltak be.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi az ukrán nukleáris szabályozó hatóságtól származó információkra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz erők ukrán ellenőrzőpontokat lőttek Szlavutics városában.

Ez veszélybe sodorja a lezárt atomerőmű biztonságát szavatoló személyzet otthonait és családjait, valamint az alkalmazottak további váltását – közölte.

A tüzérségi támadást más források nem erősítették meg.

A hét elején arról érkeztek jelentések, hogy a volt atomerőmű körüli lezárt területen tüzek égnek. Több tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég – közölte szerda este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Grossi elmondta, hogy a hét tűzfészekből négyet eloltottak.

A kelet-ukrajnai szakadár vezetők azt állítják, hogy az ukrán hadsereg lőtte a keleti Luhanszk régióban lévő Zolote kisvárost.

Egy lakóépület megrongálódott, egy fészer pedig megsemmisült – idézték az önhatalmúlag kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” egyik képviselőjét a Telegram közösségi portálon.

A jelentések szerint négy 122 mm-es kaliberű gránátot lőttek ki a házra. Az információnak nem lehetett utánajárni független forrásból.

Ausztrália szankciókkal sújtotta a fehérorosz elnököt

Ezt a canberrai kormány jelentette be pénteken. Emellett szankciókat rendeltek el 22 orosz állampolgár ellen is, akiket propagandistának és álhírterjesztőnek bélyegeztek.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter közleménye értelmében az RT, a Stratégiai Kulturális Alapítvány, az Inforosz és a NewsFront szerkesztői is a listára kerülnek.

Az ausztrál külügyminiszter a belarusz vezető és családja elleni intézkedéseket azzal indokolta, hogy Minszk továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna területi épsége és szuverenitása elleni támadáshoz.

Johnson: Ukrajna megnyerheti a háborút

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására. Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg „komor, nyomorúságos helyzetben va”, de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „szó szerint fogalma sem volt arról”, hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.

A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: „Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű”.

Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.

Közös nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök

Joe Biden amerikai elnök és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nyilatkozatban leszögezték: folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket, teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak, és védelmet biztosítanak a menekülőknek.

A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett, konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.