Foglyul ejtett katonákat cserélt ki Ukrajna és Oroszország

 

Ezt Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes jelentette be közösségi oldalán.

Hozzátette, hogy a fogolycserét az ukrán fél Volodimir Zelenszkij elnök utasítása alapján hajtották végre. Verescsuk elmondta, hogy ezenfelül visszaadtak Oroszországnak 11 kereskedelmi tengerészt is, akinek a hajója Odessza partjainál süllyedt el, az orosz fél pedig elengedte egy ukrán mentőhajó 19 főnyi legénységét, akiket a Kígyó-szigeten foglyul ejtett ukrán határőrök kiszabadítására tett kísérlet közben fogtak el.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy március 11-én az ukrán hatóságok Melitopol polgármesterét cserélték ki kilenc orosz sorkatonára, március 1-jén pedig az északkeleti Szumi városban egy orosz parancsnokot öt ukrán katonára. Moszkva állítása szerint mintegy ötszáz ukrán katona esett orosz fogságba, míg az ukrán vezérkar azt állítja, hogy mintegy ezer orosz foglyot tart számon.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága közben arról adott hírt, hogy Harkiv környékén a légvédelem lelőtte az orosz erők egyik, Szu-34-es taktikai bombázó repülőgépét és egyik drónját, azaz pilóta nélküli repülőjét.

 

Kadirov: csecsen csapatok kezére került a mariupoli városháza

 

Az orosz haderő oldalán harcoló csecsen csapatok kezére került a hetek óta ostromlott dél-ukrajnai Mariupol városházája, amelynek épületére kitűzték a zászlajukat is – közölte csütörtökön Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetőjének Telegram-oldalán.

„A fiúk rádión jelentették, hogy felszabadították a mariupoli városházát és kitűzték rá a zászlónkat„ – írta Kadirov, akit a Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap idézett.

Kadirov közölte azt is, hogy további csecsen alakulatok jelenleg több irányból haladnak a városban – mint fogalmazott – „megtisztítva azt az azovi szennytől”. Kadirov ezzel az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezredre utalt.

 

Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna

 

Joe Biden a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Egyesült Államok válaszának jellege a vegyi fegyverek orosz bevetése esetén a vegyi fegyver alkalmazásának természetétől függ.

Kijelentette: a NATO még sosem volt olyan egységes, mint az Oroszországgal szembeni fellépés és Ukrajna támogatása ügyében. Közölte: az Európai Unió és a NATO rendszert hoz létre annak ellenőrzésére, hogy Kína megsérti-e az Oroszország elleni szankciókat.

Azt mondta: világossá tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy következményei lesznek, ha úgy dönt, támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni agresszióhoz.

„Kína tisztában van azzal, hogy gazdaságának jövője sokkal szorosabban kapcsolódik a Nyugathoz, mint Oroszországhoz„ –fogalmazott. Ezzel kapcsolatban az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Kína nem nyújt segítséget a háború folytatásához Oroszországnak.

 

A Hetek Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik

 

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, mely Oroszország aranytartalékait érinti – tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források csütörtökön.

Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva elkerülje a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.

Meg kívánják akadályozni továbbá, hogy az orosz központi bank nemzeti tartalékokat, köztük aranyat adjon el azért, hogy az Ukrajna elleni háborút finanszírozza. A tanácskozás résztvevői között egyetértés alakult ki abban is, hogy „a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna”.
Információk szerint az EU, a Hetek, és más hasonló gondolkodású partnerek meg kívánják akadályozni Fehéroroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

A Hetek csoportja és az Európai Unió nyilatkozatot fogadott el, amelyben megerősítette kiállását Ukrajna mellett, és határozott arról, hogy további nyomást gyakorol Oroszországra az egy hónapja tartó háború befejezése végett. Megállapodtak az információk naprakész megosztásában, és abban, hogy összehangolják a szankciók esetleges orosz kijátszásával szembeni válaszlépéseket. Közölték, együttműködnek annak érdekében, hogy más kormányokat is rábírjanak a már bevezetett korlátozó intézkedésekhez hasonló szankciók elfogadására, beleértve az orosz központi bank aranytartalékára vonatkozó tranzakciókat is.

Leszögezték: Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti a nukleáris létesítmények épségét. A Hetek óva intettek továbbá a vegyi, a biológiai és a nukleáris fegyverek használatától. Megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására, a kibervédelem megerősítésére.

 

Stoltenberg: a NATO megerősítette egységét Ukrajna támogatása mellett

 

A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris-, biológiai-, vegyi- és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

A NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába – közölte Stoltenberg.

„Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését” – tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló – fogalmazott, és kifejtette, hogy a NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt – tette hozzá.

Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától.

A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.

Információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől.

„Az emberek és városaink megmentéséhez Ukrajnának katonai segítségre van szüksége, korlátozások nélkül” – jelentette ki az ukrán elnök. Kifejtette, hogy Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgép-állományuk egy százalékára tartana igényt.

„A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre.” – fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserben hagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.

 

 

Az olaszok fele nemet mond Ukrajna fegyverrel történő támogatására

 

Az olaszok több mint 57 százaléka Ukrajna oldalán foglal állást, több mint ötven százalék azonban nemet mond Kijev fegyverrel történő megsegítésére egy felmérés szerint, melyet a Libero című napilap közölt csütörtökön.

A megkérdezettek 62.5 százaléka veszélyesnek tartja az európai határtérségben zajló konfliktust, majdnem 72 százalékuk atomháború kirobbanásától tart, további 62 százalékuk pedig úgy véli, a NATO-nak nem szabad beavatkoznia.

A felmérés szerint az olaszok 19 százaléka támogatja Ukrajna azonnali belépését az Európai Unióba, 64 százalék pedig készen áll lemondani az orosz földgáz importjáról, ha az Moszkvát szankcionálhatja.

A Libero című, jobboldali napilapban közölt felmérés a kormányfő Mario Draghi parlamenti bejelentését követte, miszerint a nemzeti össztermék két százalékára kívánják emelni a védelmi kiadásokat.

A kormányfő bejelentése mögött azonban nem sorakozott fel a parlamenti többség – mutatott rá a L'Avvenire című, katolikus napilap.

A döntés a parlamentre vár, amely egyelőre nem tűzte napirendre a fegyveres erőkre fordított költségvetési források emelését, amelyet a legnagyobb kormányerő Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga sem támogat.

Az M5S elnöke, Giuseppe Conte volt kormányfő a La Stampa-nak úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy pártja nem szavazza meg a katonai kiadások emelését.

Ellentétes álláspontot képvisel a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke, Giorgia Meloni, aki az Il Messaggero-nak nyilatkozva egyetértett Kijev fegyverekkel történő segítésével.

Meloni „európai vezetőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, azt hangoztatva, hogy bátorsággal és méltósággal védelmezi nemzete szuverenitását, amelyet „értünk is tesz, mivel az Ukrajnával szembeni agresszió Európa-ellenes támadás is egyben”.

Volodimir Zelenszkij kedden szólalt fel a római parlamentben videó-összeköttetésben. A felső- és alsóház közös ülésén a parlament majdnem ezer tagjából 121 szenátor és 172 képviselő maradt távol, így tiltakozva egyrészt Zelenszkij meghívása, másrészt a Draghi-kormány fegyverkezési politikája ellen.

 

 

Kreml: egyeztetni fogják az orosz gáz vásárlóival a rubelben történő fizetés körülményeit

 

A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival – közölte az újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön.

– mondta Peszkov.

Türelemre intett annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon az európai vevők szerződésszegésnek tekintik-e a rubelben fizetésre történő áttérést.

Közölte, hogy Moszkva megpróbálja megoldani Belgrád számára a gázszerződések orosz rubelben történő kifizetésével kapcsolatban felmerülő problémákat, mert Szerbia, Bulgáriával ellentétben, nem barátságtalan ország. Peszkov szerint Szófia „kénytelen lesz rubelért gázt vásárolni, akár akarja, akár nem, akár tetszik neki, akár nem” – fogalmazott a szóvivő.

Korábban Aleksandar Vucic szerb elnök jelezte, hogy Oroszország döntése, miszerint a földgázszállításokért a továbbiakban rubelben kell fizetni, gondot jelent az országa számára.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán jelentette be, hogy Oroszország a barátságtalan országokkal áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”. Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik, és utasította a kormányt, hogy instruálja a Gazpromot a meglévő szerződések módosítására.

Putyin szerint a külföldi fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. A központi bankot és a kormányt az ügyletek ügymenetének egy héten belüli szabályozására utasította.

 

Gulyás Gergely: se katonákat, se fegyvereket nem küldünk Ukrajnába

 

Magyarország se katonákat, se fegyvereket nem küld Ukrajnába, bárki kérje is ezt, mert nem akarunk belesodródni a konfliktusba – hangsúlyozta a Mandiner legfrissebb számában megjelent interjúban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

- mondta a miniszter. Hozzátette, a NATO kérhet ilyen szerepvállalást, de nem kötelezhet rá bennünket; a tagállamok kötelesek megvédeni egymást, de „mivel Ukrajna nem tagja a szervezetnek, ilyen kötelezettség nem áll fenn”. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként az uniós tagállamokkal közösen ítélte el, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A miniszter felidézte:

Csaknem félmillió ember érkezett, haladt már át vagy talált menedéket Magyarországon, és köztük értelemszerűen nemcsak kárpátaljai magyarok, hanem ukránok is vannak – mondta.

A keleti nyitás politikája Gulyás Gergely szerint nem omlott össze az ukrajnai háború kitörésével, hiszen azt az a felismerés vezette, hogy „a 21. században sokkal inkább a Kelet, mint a Nyugat lesz meghatározó”, amit a világgazdasági prognózisok is mutatnak.

Befektetőbarát üzleti környezetet hoztunk létre, mindenkivel örömmel tárgyalunk beruházásokról. Ez éppúgy igaz a német, brit vagy amerikai cégekre, mint a kínai vagy dél-koreai vállalatokra. Utóbbiak egyébként tavalyelőtt a legnagyobb beruházók voltak Magyarországon – említette meg a tárcavezető.
Szerinte mindaz, ami az elmúlt bő évtizedben történt, visszaigazolta a keleti nyitás politikáját. Oroszország pedig ennek a Keletnek egy szereplője – fogalmazott, kijelentve, „az orosz-magyar viszony a rendszerváltozás után sosem szerelmi kapcsolat volt, hanem kölcsönös érdekeken alapuló partnerség”, hiszen – számos más EU-tagállamhoz hasonlóan – Magyarország sem tudja kiváltani az orosz nyersanyagimportot.
Gulyás Gergely megjegyezte:

hiszen elfogadtuk az Európai Unió által javasolt szankciókat, miután sikerült megakadályoznunk, hogy azok a nyersanyagszállításra is kiterjedjenek.

Magyarország önhibáján kívül függ az orosz gáztól. A második világháború végén és után nem mi, hanem a Nyugat gondolta úgy, hogy nekünk megfelel a szovjet érdekszféra, az elmúlt harminc évben pedig valamennyi magyar kormány támogatta a diverzifikáció célkitűzését – mutatott rá a miniszter.
Hozzátette: nem épültek ki alternatív ellátási útvonalak, így függőségünk olyan mértékű, hogy orosz gáz nélkül „a gazdaság működése, a rezsicsökkentés és általánosságban elegendő nyersanyag sem biztosítható”.

 

 

Amikor arról kérdezték, nem fél-e a kormány attól, hogy uniós nyomásra végül energetikai szankciókat is alkalmaznia kell, azt felelte, „a józan ész erősebb”. Egy másik felvetésre úgy nyilatkozott, Magyarország véleménye szerint a szankciós politikának az atomenergia területére sem szabad kiterjednie.

Amikor szankciókról beszélünk, alapvető tévedés azt gondolni, hogy akkor vagyunk jó európaiak, ha nekünk fájnak az intézkedések. Ezzel a buta és életidegen gondolkodásmóddal ma már csak Brüsszelben lehet karriert csinálni – értékelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megemlítette: bár az orosz-ukrán háborúnak van gazdasági kockázata, egyelőre a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés a járvány után Magyarországon gyorsabb az unió átlagánál.
Budapest és Varsó kapcsolatáról a miniszter azt mondta, a lengyel-magyar viszony már középtávon is a legszebb reményekre jogosít fel bennünket, az Oroszországgal kapcsolatos nézetkülönbségek pedig nem újak.
Hozzátette, a két ország „világnézete, társadalomfelfogása, a két kormány baráti viszonya erősebb, mint az orosz szankciók kérdésében fennálló, egyébként valóban jelentős nézetkülönbségek”.

 

---

 

Kormányhivatal: mintegy 1700 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 1684 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 130 fő töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták, hogy a majdnem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – tették hozzá.

Jelezték: a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

 

---

 

Többen meghaltak orosz légicsapásokban Rubizsnéban

Legalább négyen meghaltak orosz légicsapásokban a Luhanszk megyei Rubizsnéban, Ukrajna keleti részén – közölte Szerhij Hajdaj, a megyei közigazgatási hivatal vezetője csütörtökön.

Hajdaj hozzátette: az áldozatok száma jelentősen emelkedhet. A halottak között van két gyermek.
A tisztségviselő azt állította, hogy az orosz légierő foszforbombákkal támadta a települést. A nemzetközi jog tiltja a vegyi fegyvernek minősülő fehér foszfor használatát.

A napokban a térség más tisztségviselői is vádolták már az oroszokat foszforbomba bevetésével. Az értesüléseket független forrásból nem lehet megerősíteni.
Hajdaj szerint az orosz hadviselés azért durvult el ennyire, mert a csapatok nem tudtak haladni az elmúlt időszakban.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta: hét humanitárius folyosó létrehozásáról sikerült megállapodni csütörtökön. Hozzátette: az erősen ostromlott Mariupol menekülő lakóit a közeli Berdjanszkból tudják elszállítani, mert Oroszország nem hajlandó biztonságos folyosót nyitni a városközpont irányába.

Eközben a berdjanszki kikötőben hatalmas robbanásokat lehetett hallani. Az ukrán haditengerészet tudomása szerint egy olyan orosz partraszállító dokkhajó semmisült meg a robbanásban, amely a fekete-tengeri flottához tartozott – tájékoztatott az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz fél nem erősítette meg az értesülést.

A közösségi oldalakon ezzel szemben arról beszéltek, hogy egy lőszerraktár és egy üzemanyagtartály semmisült meg az Azovi-tenger partján fekvő kikötőben.
Harkivban 294 civil – köztük 15 gyermek – vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta – közölte a helyi rendőrség a Telegramon csütörtökön.
A háború előtt 1,5 millióan lakták Harkivot, amelyet az ukrán hadsereg szerint számos orosz légicsapás ért. A városban élők alig merészkednek elő az óvóhelyekről – állította a rendőrség.

Eközben Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter benyújtotta lemondását – mondta el a tárcavezető egyik bizalmasa a Reuters hírügynökségnek. Egyelőre nem tudni, mi áll távozása hátterében. Utódja Mikola Szolszkji eddigi parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke lesz.
Lescsenko a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában korábban azt mondta: Ukrajnában 15 millió hektár helyett 7 millió hektáron tudnak csak vetni tavasszal az orosz invázió miatt. Ukrajna jelentős mezőgazdasági exportőr, így ez komoly bevételkiesést okoz az országnak.

A kijevi kormány már a háború kezdetén felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor, a hús és az élőállatok kivitelét, és engedélyhez kötötte a búza, a kukorica és a napraforgóolaj exportját.

 

---

 

Boris Johnson brit miniszterelnök:

Leszögezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök átlépte a vörös vonalat.

– tette hozzá.

 

Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök

Nagyon örül a Szlovákiába telepített, új NATO-hadtestnek, amely véleménye szerint, megerősíti országa védelmét és biztonságát.

 

Alexander De Croo belga miniszterelnök

A jelen lévő újságíróknak elmondta, hogy az országa a következő három évben még többet fog befektetni a védelembe.

– tette hozzá De Croo.

Oroszország esetleges ukrajnai háborús bűneire utalva a belga kormányfő vizsgálatokat és büntetőeljárást szorgalmazott: „bizonyítékokat kell szereznünk, elemeznünk kell azokat, és eljárást kell indítanunk a felelősök ellen. Ha Oroszország vegyi fegyvert vet be, annak súlyos következményei lesznek” – hívta fel a figyelmet.

 

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oroszok szerint Ukrajna vegyi fegyvereket vethet be, ami arra készteti őket, hogy ők maguk is ehhez folyamodjanak. Bettel szerint „veszélyes”, hogy az orosz elnök fontolgatja azok esetleges alkalmazását.

 

Janez Jansa szlovén kormányfő

Nem számít arra, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. „Személy szerint nem hiszem, hogy az orosz hadsereg szándékosan vegyi vagy biológiai fegyvereket vetne be” – jelentette ki. Ugyanakkor – tette hozzá – aggodalomra ad okot, hogy az orosz erők vegyi üzemeket és hasonló létesítményeket támadnak, ez nagyszabású katasztrófához vezethet.

 

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök

Kijelentette: Putyin „törvénytelenül és brutális eszközökkel indított háborút egy baráti és demokratikus ország ellen”. Mint mondta, a szövetségesek közös „elhatározása”, hogy megmutassák az orosz elnöknek, hogy szörnyű hibát követett el, és felszólítsák arra, hogy azonnal vessen véget az inváziónak.

 

Egils Levits lett elnök

Amellett érvelt, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésének kell lennie a szövetségesek csütörtöki tanácskozása egyik legfőbb témájának. Levits azt is elmondta, hogy a NATO-tagok megvitatják a következő lépéseket, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi fegyvereket vetne be Ukrajnában. „Oroszországnak meg kell buknia” – tette hozzá.

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök

Szerinte a NATO-nak meg kell dupláznia az Ukrajnának nyújtott segítségre irányuló erőfeszítéseit, és a védelmi kiadások további növelésére buzdított a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében. „Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút” – szögezte le.

 

---

 

Felmérés: a románok többsége már nem tartja időszerűnek Románia és Moldova egyesülését

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok többsége az ukrajnai háború közepette már nem támogatja, vagy nem tartja időszerűnek Románia egyesülését Moldovával.

A román lapok által csütörtökön közölt Avangarde-felmérés erre vonatkozó kérdésére a válaszadók alig 11 százaléka mondta, hogy támogatná a két – román hivatalos nyelvű – ország egyesülését, 33 százalékuk ellenezte, 42 százalékuk pedig nem tartaná időszerűnek.

A felmérés eredménye jelentős változást tükröz ahhoz viszonyítva, hogy Romániában minden korábbi közvélemény-kutatás azt mutatta: a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával történő egyesülést. Legutóbb az INSCOP közvéleménykutató-intézet januári mérése szerint arányuk 74,5 százalék volt.

Moldovában egyébként a mérések korábban sem mutattak egyesülés-párti többséget. A CSB Research február elején Moldovában végzett felmérése szerint – ha népszavazást írnának ki – a moldovai polgárok 34,4 százaléka támogatná, 49,9 százaléka ellenezné az egyesülést Romániával.

A mostani, romániai Avangarde-felmérés szerint a románok 34 százaléka orosz, 18 százaléka pedig ukrán győzelemre számít az ukrajnai háborúban, mindazonáltal túlnyomó többségük – 68 százalékuk, 8 százalék ellenében – indokolatlannak és jogtalannak tartja az Ukrajna elleni orosz agressziót.

A megkérdezettek 30 százaléka szükségesnek tartaná a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását a jelenlegi nemzetközi helyzetben, 47 százalékuk szerint erre nincs szükség.

Ha Románia területén háború törne ki, a felmérés résztvevőinek 26 százaléka elhagyná az országot, míg a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy maradna.

Izjum város bevételéről számolt be az orosz katonai szóvivő

 

Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök reggeli hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint szerda este és az éjszaka folyamán nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tengeri és légi csapásokat hajtottak végre az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei ellen, megsemmisítve 13 légvédelmi rendszert a Kijevtől délre fekvő Danilivka faluban, valamint a Donyeck megyében lévő Bahmut faluban egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, Lisicsanszk városában pedig egy nacionalista zászlóalj ideiglenes állomáshelyét.

A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka 60 ukrán katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást, a légvédelem pedig két drónt semmisített meg Harkiv és Sztara Markivka falu közelében. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 drónt, 202 légvédelmi rakétarendszert, 1572 harckocsit és harcjárművet veszítettek.

Konasenkov újabb dokumentumok bemutatását ígérte azokról a biolaboratóriumi kísérletekről, amelyeket Moszkva szerint a Pentagon finanszírozásából, katonai céllal folytattak Ukrajnában.

A Rosszija 24 orosz hírtelevízió Kijev térségéből adott helyszíni jelentése valótlannak nevezte azokat az ukrán jelentéseket, amelyek szerint a környéken orosz alegységeket kerítettek volna be.

A TASZSZ biztonsági szervekre hivatkozva azt jelentette, hogy csütörtökig több mint 402 ezer embert, köztük 84 ezer gyereket menekítettek ki a Donyec-medence és Ukrajna területéről. A Moszkva által függetlennek elismert „köztársaságokból” 342 ezer, a többi ukrajnai területről mintegy 60 ezer embert menekítettek ki.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökön humanitárius segélyt juttatott el Csernihivba, és a városból távozni akaró civileket evakuált. A tárca szerint a Herszon megyei mezőgazdasági területek aknamentesítése közben orosz tűzszerészek több mint 12 ezer lőszert hatástalanítottak.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) szerda este Oroszország területén korlátozta a News.Google-hoz történő hozzáférést. Az indoklás szerint az internetes szolgáltató olyan anyagokat osztott meg, amelyek „megbízhatatlan információkat tartalmaznak az ukrajnai különleges hadművelet menetéről”.

 

 

Stoltenberg: repüléstilalmi zóna kialakítása teljes körű háborúhoz vezethetne

 

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna területén.

„Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna” – mondta.

 

– fogalmazott a főtitkár.

Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen. A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába.

– emelte ki.

 

Izrael nem ad el Pegasus kémprogramot Ukrajnának, mert tart Oroszországtól

 

A Maáriv című lap brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta.

Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a Pegasus kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.

Ukrán hírszerzési tisztviselők szerint az ukrán illetékesek nem értik Izrael döntését, mert Jeruzsálemnek nincs elég jó oka arra, hogy Ukrajnától megtagadja a hozzáférést a kémprogramokhoz.

Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy „nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.

 

Az ENSZ BT elutasította az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segélyről szóló orosz határozatot

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán megbukott az Oroszország által kezdeményezett felhívás, amely az Ukrajnának nyújtandó segélyekhez való hozzáférésről és a polgári lakosság védelméről szólt, de amely nem említette Moszkva szerepét a válságban. Az indítvány mellett csupán Oroszország és Kína szavazott igennel, a testület többi 13 tagja tartózkodott.

„Ha Oroszország törődne a humanitárius helyzettel, abbahagyná a gyermekek bombázását és véget vetne ostromtaktikájának. De nem tették” – mondta Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a tanácsban a szavazás után. Oroszország cáfolja, hogy civileket támadna.

A Biztonsági Tanács határozatának elfogadásához legalább kilenc igen szavazatra van szükség, és arra, hogy Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország vagy az Egyesült Államok ne emeljen vétót.

Oroszország azt követően terjesztette elő indítványát, hogy előzőleg Franciaország és Mexikó visszavonta az Ukrajna humanitárius helyzetéről szóló biztonsági tanácsi határozatra irányuló saját javaslatát, mert azt Moszkva megvétózta volna. Az a tervezet bírálta volna Oroszországot az ukrajnai humanitárius helyzet kialakulásában játszott szerepe miatt.

 

Nagy-Britannia több ezer páncéltörő rakétát ad Ukrajnának

 

Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben.

A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).

 

Az ukrán államfő világméretű tiltakozásra szólított fel az orosz háború ellen

„Ukrán jelképekkel vonuljatok fel, hogy megvédjétek Ukrajnát, a szabadságot, az életet” – mondta Zelenszkij egy angol nyelvű videóüzenetben.

„Találkozzatok a tereken, az utcákon, mutassátok meg magatokat és hallassátok a hangotokat!”

Az orosz invázió egy hónapos évfordulójának előestéjén tartott tüzes beszédében Zelenszkij felszólította a világot, hogy „március 24-től szálljon szembe a háborúval”.

 

Washingtoni orosz nagykövet: az Egyesült Államok a háborús bűnök vádjával akarja szítani az oroszellenességet

 

„Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet” – jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerdán.

A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, hogy az Egyesült Államok értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel.

A washingtoni orosz diplomáciai képviselet vezetője hangsúlyozta, hogy „az ilyen kijelentések túlmutatnak a józan gondolkodáson”.

 

NAÜ: Négy tüzet oltottak el a csernobili zárt zónában

 

Ezt Rafael Grossi, a NAÜ vezetője közölte.

Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta.

A lezárt atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Az ukrán hatóságok közölték a NAÜ-vel, hogy jelenleg nem végeznek sugárzásméréseket a területen, de elmondták, hogy Kijevben és a Csernobiltól nyugatra fekvő két helyszínen a cézium koncentrációjának enyhe emelkedését észlelték. A hatóságok szerint a mérések nem adnak okot jelentős aggodalomra.

Grossi kijelentette, hogy továbbra is rendkívül aggódik az ukrajnai helyzet miatt, és hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van egy olyan megállapodásra, amely lehetővé teszi, hogy a NAÜ műszaki segítséget nyújtson az ország atomerőműveinek biztonságos üzemeltetéséhez, többek között azzal, hogy szakértőket küld a helyszínekre.

 

 

Az orosz hadsereg védelmi állásokat létesít Ukrajnában

 

„Az orosz hadsereg az elmúlt 24 órában több mint 30 kilométerre húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását” – közölte szerdán a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője.

„Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, hogy az orosz erők 15–20 kilométerre vannak a főváros központjától.

„Az vettük észre, hogy (az oroszok) beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki” – tette hozzá.