Pentagon: az ukrán légierő fele még üzemképes

 

A Pentagon szerint még mindig működőképes az ukrajnai vadászgépek fele. Az amerikai védelmi minisztérium szerint a háború kitörésekor 105 vadászrepülője volt Ukrajnának, 57 MiG-29-ese, 34 Szuhoj Szu-27-ese és 14 Szuhoj Szu-24-ese – írja a BBC brit hírtelevízió internetes oldala.

Ezek közül a Pentagon szerint 56 darab még mindig működőképes.

 

Orosz tábornok: Iszkanderek semmisítették meg az ukrán Tocska-U rakéták kilövőállását

 

Konasenkov szerint az ukrán rakétatámadást az orosz légvédelem elhárította, és a kilövőállásokat két Iszkander rakétával az orosz haderő megsemmisítette.

Az elmúlt napokban Donyeckre és Makejevkára is lőttek ki Tocska-U harcászati rakétát.

A szóvivő által ismertetett péntek esti hadijelentés szerint az orosz haderő nagypontosságú fegyverekkel megsemmisítette ukrán harci gépek egy parkolóját a lvivi repülőjavító üzemben. Emellett ukrán lőszerraktár és katonai felszerelés semmisült meg Mikolajiv és Voznyecsenszk külvárosában. Konasenkov szerint az orosz légierő repülői és drónjai 54 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg.

 

Zelenszkij szerint Kijev környékén már több mint harminc települést foglaltak vissza

 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteki videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében több mint harminc települést foglaltak vissza, amelyeket ideiglenesen megszálltak az orosz csapatok. Az államfő nem részletezte, hogy mely településekről van szó.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese az ukrajnai médiaközpontban tartott pénteki tájékoztatóján kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. Szavai szerint a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette, hogy a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

 

Az EU pénzügyi támogatást és vissza nem térítendő támogatást folyósít Ukrajnának

 

Az Európai Unió 289 millió euró sürgősségi, makroszintű pénzügyi támogatást folyósít Ukrajnának, és 120 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást nyújt az országnak az EU és Ukrajna közötti állam- és ellenállóképesség-építési szerződés keretében – közölte az Európai Bizottság pénteken.

Az Európai Bizottság január 24-én jelentette be, hogy 1,2 milliárd euró összegű sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási programot indít Ukrajna megsegítésére, továbbá 120 millió vissza nem térítendő támogatást juttat az országnak. Az 1,2 milliárd eurós támogatás első részlete 600 millió eurót tesz ki: ennek első felét – 300 millió eurót – a múlt héten folyósította az unió, és most fizette ki a fennmaradó részt.

 

Ukrán elnöki tanácsadó: Lavrov nem együttműködő az ukrán-orosz tárgyalásokon

 

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken megjelent sajtónyilatkozataikban egyaránt bírálták Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az ukrán-orosz tárgyalásokon tanúsított hozzáállását.

Mindkét ukrán tisztségviselő úgy vélte, hogy az orosz diplomácia vezetője „nem konstruktív” a tárgyalásokon.
Podoljak a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportálnak adott interjút, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Elismerően szólt Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóról, az orosz tárgyalóküldöttség vezetőjéről, akivel szerinte konstruktívan meg lehet vitatni az álláspontokat, Lavrov viszont – fogalmazott – egyszerűen „csak hazudik”.

– értékelte Podoljak.

Kifejtette, hogy az orosz fél a tárgyalásokon némileg módosított az álláspontján és a követelésein az orosz csapatok harctéri kudarcai nyomán. Elmondása szerint az oroszok a megbeszéléseken „már kezdik reálisabban látni az ukrajnai társadalmi-politikai helyzetet, és mérsékelték az Ukrajnával szembeni követeléseiket”. Aggodalmának adott viszont hangot amiatt, hogy a világ kormányainak többsége még mindig tart Oroszországtól, és kész engedményeket tenni. Példaként említette a magas rangú orosz tisztségviselők „kirívó hazugságait”, amelyeknek szerinte arra kellene ösztönözniük a nyugati diplomatákat, hogy megkérdőjelezzék Oroszország készségét a nemzetközi biztonsági rend fenntartására.

 

Az OTP támogatja ukrán érdekeltségét, az orosz bankja számára viszont nem nyújt finanszírozást

 

Az OTP csoport ukrajnai leánybankja tevékenységét fenntartja, támogatja, ugyanakkor az oroszországi leánybank számára nem nyújtanak finanszírozást, az orosz állampapírok forgalmazását felfüggesztették – olvasható a pénzintézet honlapján.

„Azon dolgozunk, hogy az ország pénzügyi infrastruktúrája, így a gazdaság egésze működőképes maradjon a háborús körülmények között is” – írták az ukrán leánybankkal kapcsolatban. A tájékoztatás szerint a leánybank tevékenységének fenntartása mellett több millió eurós támogatással, tárgyi adományokkal, a munkatársak és az ügyfelek körében indított több százezer euró értékű humanitárius adománygyűjtéssel és 160 menekült elszállásolásával, ellátásával járulnak hozzá a válsághelyzet kezeléséhez.

 

Fokozatosan leépítik a vállalati hitelportfóliójukat, nem fektetnek orosz állampapírokba, illetve azok forgalmazását a teljes nemzetközi csoportban felfüggesztették. Az OTP Bank Nyrt. nem nyújt finanszírozást oroszországi leánybankja számára – mutattak rá.
Arra is kitértek: folyamatosan mérlegelik, hogy szükség van-e további változtatásokra az oroszországi jelenléttel kapcsolatban.

– így fogalmaztak a közleményben.

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója a március 4-ei sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy a pénzintézet mindkét háborúban álló országban hosszú távon tervez.
A szankciók révén az orosz érdekeltség is „meg fogja érezni” a háborút, de a menedzsment – akárcsak Ukrajnában – ott is helytáll – jegyezte meg.
Újságírói kérdésre az elnök-vezérigazgató azt mondta: „van olyan helyzet, amelyben átgondolnák a kivonulást” az orosz piacról, egyelőre azonban nem szeretnének a befektetőknek veszteséget okozni.

Krím Oroszországhoz csatolásának 8. évfordulója

 

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a Krím Oroszországhoz csatolásának nyolcadik évfordulója alkalmából rendezett koncerten:

 

 

Az EU iránymutatást adott ki a tagállamoknak az ukrajnai menekültek befogadásához

Az ukrajnai háborús helyzet alakulását és a tagállamok igényeit figyelembe véve az Európai Bizottság naprakész iránymutatást tett közzé az Ukrajnából érkezők jogainak biztosítására, valamint a menekülteket befogadó országok támogatására – közölte az uniós bizottság pénteken. Az Európai Bizottság mindenekelőtt kiemelte: minden menekült számára biztosítani kell az emberi méltóság, és ezáltal az emberhez méltó életszínvonal tiszteletben tartását.
Az iránymutatás egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozza, hogy tisztázni kell: ki jogosul az Európai Unióban átmeneti védelemre. Figyelembe kell venni, hogy ki részesült az orosz támadás február 24-i kezdete előtt nemzetközi védelemben vagy egyenértékű nemzeti védelemben Ukrajnában, és ki kényszerült elhagyni február 24-én vagy azt követően Ukrajnát.
Az ajánlás szerint az átmeneti védelemben részesülők tartózkodási engedélyének olyan dokumentumként kell szolgálnia, amely igazolja az illető jogállását más hatóságok előtt, például a munkaügyi hivataloknál és szolgálatoknál, az iskoláknál és a kórházaknál. Amennyiben a tartózkodási engedélyt még nem állították ki, a tagállamoknak a személyazonosító okmány vagy az Unióba történt február 24. utáni belépés igazolása alapján meg kell könnyíteniük bankszámlák nyitását és a vonatkozó szolgáltatásokhoz történő hozzáférést – írták.

– közölték.

A vízummentes uniós beutazást biztosító állampolgársággal nem rendelkező ukrán állampolgárok esetében a bizottság azt ajánlotta, hogy az első belépés szerinti tagállam a határon adjon ki számukra 15 napos vízumot. Javasolja továbbá, hogy az a tagállam, ahová a menekültek továbbutaznak, ne szabjon ki pénzbírságot az átmeneti védelemben részesülő, de érvényes beutazási okmányokkal nem rendelkező személyeket szállító fuvarozókra.

 

Orbán Viktor: Azt kell mondanom, hogy csodát tettek a magyarok!

 

Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videójában elmondta, hogy elindítottak öt hatalmas kamionnyi magyar segélyszállítmányt Ukrajna felé.

 

 

 

Ciuca: Oroszország háborúja emberiesség elleni bűncselekmény

 

Emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és háborús bűnöknek minősítette az orosz hadsereg polgári lakosságot érintő támadásait Nicolae Ciuca román miniszterelnök pénteken egy bukaresti konferencián. A román kormányfő az Aspen Intézet és az Egyesült Államok German Marshall Alapja által szervezett konferencián nyilatkozott erről. Elmondta, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított, „törvénytelen, semmivel nem indokolható és ki nem provokált háborújával zárójelbe tette a nemzetközi jogot”, lábbal tiporva a nemzetközi szabályokat.

 

– mondta a román kormányfő hozzátéve, hogy „ma ugyanezeket a rettenetes dolgokat látjuk az ukrajnai városokban”.

„Ezek valóságos emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök, ezek jellemzik Oroszországnak ezt a demokrácia, a Nyugat és a világ ellen irányuló akcióját” – mondta a kormányfő.

 

Több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet lát el a Fővárosi Nagycirkusz

Több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet fogadott be a Fővárosi Nagycirkusz, a kijevi és a harkivi artistaképzők növendékei mostantól Budapesten tudják folytatni tanulmányaikat – közölte a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ pénteken az MTI-vel. Mint írják, a Fővárosi Nagycirkusz manézsában rendhagyó társulati ülést tartottak csütörtökön az Ukrajnából menekült artistaművészek, gyermekek, szülők és oktatók helyzetéről. A megbeszélésen szó esett az ideérkezők teljes ellátásáról, foglalkoztatásáról, a magyar és ukrán cirkuszi iskolák együttműködéséről, valamint a cirkuszművészet megbonthatatlan egységéről – áll a közleményben.

A közleményben Fekete Pétert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárát idézik, aki nyitóbeszédében kiemelte: a Fővárosi Nagycirkusz kapui minden artista számára nyitva állnak. „Komoly felelősségünk van, példát kell mutatnunk, üzeneteket kell közvetítenünk nemcsak Magyarország, de az egész világ számára” – hangsúlyozta.
Mint írják,

 

Fekete Péter köszönetét fejezte ki a magyar cirkuszművészetben létrejött összefogásért a Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak, az INspirál Cirkuszközpontnak, a Baross Imre Artistaképző Intézet Szakgimnáziumnak, a Recirquel Társulatnak és a Balance Akrobatika & Torna Clubnak. Az államtitkár kiemelte, hogy ebben a különleges történelmi helyzetben a művészek tanulhatnak egymástól, egymás kultúrájából, szakmai tudásából.
A Fővárosi Nagycirkusz munkatársai jelenleg száz fő napi háromszori étkezéséről gondoskodnak, segítenek a nagy mennyiségű adományok elosztásában, a tolmácsolásban és a napi feladatok gördülékeny lebonyolításában.

 

Miniszterelnökség: új tranzitváró nyílik Budapesten a menekültek számára

Tranzitvárót alakít ki a Fővárosi Védelmi Bizottság az Ukrajnából a háború elől menekülők számára a BOK „B” csarnokban március 21-től – közölte a Miniszterelnökség pénteken az MTI-vel. A Miniszterelnökség közleményében azt írták: a kormány felkészült a jelenleginél is nagyobb menekülthullám kezelésére, ezért a Keleti Pályaudvar szomszédságában újabb nagyméretű tranzitváró megnyitásáról döntöttek, amelyben többek között olyan térítésmentes szolgáltatásokat biztosítanak, mint a meleg váróhelyiség, tolmácsszolgáltatás, baba-mama- és gyereksarok, illemhelyek, orvosi ellátás, telefontöltési lehetőség, internetelérés.

 

A csarnokban helyet kapnak a segélyszervezetek munkatársai is, akik az étel-italból, tisztálkodó szerekből, pelenkából, stb. álló adományokat adják át a rászorulók részére – olvasható.
Közölték, a menekültek közlekedését is segítik. Kihelyezett MÁV nemzetközi jegypénztár nyílik a váróban, a továbbutazók számára pedig biztosítják az eljutást a Kelet és Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre – írták a közleményben.

 

A párizsi olimpiáról is kitilthatják az oroszokat

A francia főváros polgármestere jelezte, hogy ukrajnai háborúja miatt Oroszországot és az őt támogató Fehéroroszországot is eltilthatják a 2024-es párizsi nyári olimpián való részvételtől. Az insidethegames.biz idézte Anne Hidalgo kijelentését, amely szerint az ötkarikás játékokat nem szabad elválasztani Oroszország ukrajnai agressziójától.
„Számomra az olimpia is a geopolitika világának részét képezi” – fogalmazott a párizsi elöljáró. „Ami ma történik, Oroszországot nem igazán sorolja a békés országok csoportjába” – tette hozzá.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt hónapban ajánlást adott ki, amely szerint Ukrajna megszállását követően mind Oroszország, mind Fehéroroszország sportolóit és tisztségviselőit el kell tiltani a nemzetközi sporteseményekről. Mindkét országot kizárták az idei pekingi téli paralimpiáról, bár az orosz és a fehérorosz nemzeti olimpiai, illetve paralimpiai bizottság működését nem függesztette fel a NOB, illetve a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság – emelte ki a portál. Ugyanakkor számos nemzetközi sportági világszövetség kizárta versenyeiről a két országot, és elvette tőlük az oda tervezett sportesemények rendezési jogát.

 

 

Közép- és Kelet-Európában sok helyütt megrongálják a szovjet háborús emlékműveket

 

Az ukrajnai orosz támadás megindítása óta Közép- és Kelet-Európában több helyütt is megrongálták a szovjet háborús emlékműveket – jelentette pénteken az Euractiv brüsszeli hírportál. A tudósítás szerint míg az orosz nagykövetségek felháborodtak, a nemzeti hatóságok megértőbbek voltak az elkövetőkkel szemben. Egyes esetekben az önkormányzatok fontolgatják az emlékművek eltávolítását.
A Slavínt – a szlovák fővárosban, Pozsonyban a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak emelt emlékművet – március 2-án kékre és sárgára, az ukrán nemzeti lobogó színeire festették. Ez Szlovákia egyik legnagyobb háborús emlékműve, amely több ezer fehérorosz, orosz és ukrán katona temetőjeként szolgál.
A pozsonyi orosz nagykövetség felháborodott az emlékmű megbecstelenítése miatt, és azonnali takarítást és az elkövetők megbüntetését követelte. A rendőrség mások tulajdonának megrongálása miatt indított nyomozást. A feszültség azonban fokozódott, miután a szlovák külügyminisztérium úgy reagált, hogy „Oroszország maga is lábbal tiporta az elesettek emlékét azzal, hogy megszállt egy testvérnemzetet”.

 

– közölte az orosz nagykövetség.

Az Euractiv emlékeztet arra is, hogy nem ez volt az egyetlen incidens Szlovákiában. Március 9-én a kelet-szlovákiai Svidník város Vörös Hadsereg-temetőjében egy katonaszobrot festettek vörösre.
Csehország második legnagyobb városában, Brnóban (Brünn) több helyen is oroszellenes graffitit rajzoltak, többek között az egykori szovjet hadsereg katonáját ábrázoló szoborra. Egy ismeretlen személy kék és sárga festéket fújt a talapzatára. A graffiti hétköznapi körülmények között vandalizmusnak minősülne.

 

– jelentette ki a város szóvivője a cseh hírügynökségnek.

 

Szaúd-Arábia meghosszabbítja az ukrán állampolgárok vízumát

 

A szaúdi hatóságok humanitárius okokból meghosszabbítják a királyság területén tartózkodó ukrán állampolgárok vízumát – jelentette pénteken a SPA szaúdi hírügynökség. A tájékoztatás szerint a hosszabbítás három hónapra szól, és azt követően döntöttek róla, hogy Mohammed bin Szalmán trónörökös telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A beszélgetés során az Ukrajna ellen indított orosz offenzívára kitérve a trónörökös kifejezte reményét, hogy a felek mihamarabb egyezségre jutnak, és a feszültség azonnali csökkentését sürgette – tette hozzá a SPA.

 

Kreml: Biden személyesen sértegeti Putyint, de nem lesz válasz

Joe Biden Vlagyimir Putyinhoz intézett személyes sértéseire a Kreml nem fog válaszolni, tekintettel az amerikai elnök fáradtságára, ingerlékenységére és feledékenységére – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a sajtónak.

„Halljuk és látjuk a kijelentéseket, amelyek ténylegesen már Putyin elnökhöz intézett személyes sértések” – mondta a szóvivő, megjegyezve, hogy ilyenek most már naponta elhangzanak az amerikai államfő részéről.

„Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne váltsunk ki további agresszivitást” – tette hozzá.

 

 

A feketepiacon köthetnek ki az Ukrajnába küldött nyugati fegyverek

 

Egy kanadai nem kormányzati szervezet (NGO) arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek nemcsak orosz kézbe kerülhetnek, hanem akár a nemzetközi feketepiacon is eladhatják őket.

 

 

 

Több rakéta csapódott be egy repülőgép-javító üzembe Lvivben

 

Több rakéta csapódott be péntek reggel egy repülőgép-javító üzembe a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) repülőtere mellett, lerombolva az épületet – közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere a Telegram közösségi hálózaton. Az üzem működését korábban már leállították, a csapásnak nem voltak áldozatai – tette hozzá a polgármester. Szadovij felszólította a fővárosi lakosságot, hogy készüljenek fel légvédelmi riadókra, és ne terjesszenek fotókat a becsapódás helyszínéről.

 

Oroszország Ukrajna elleni, már 23. napja tartó háborújában a harcok eddig csak kismértékben érintették a várost, amely tele van belső menekültekkel. Ukrán közlés szerint legkevesebb 35 ember meghalt, és 134 megsebesült a Lviv közelében fekvő javorivi gyakorlótér elleni orosz támadásban vasárnap.
Oroszország repüléstilalmi övezetet hozott létre a délkelet-ukrajnai Donyec-medence felett – közölte a szakadár „donyecki népköztársaság” egyik tisztségviselője. Szavait az Interfax orosz hírügynökség idézte.

 

Georg Spöttle: Az ukrán elnök már kezdi túlzásba vinni a követeléseit

 

A 888.hu-n írt egy véleménycikket Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő.

 

 

 

Ukrajna és Moldova szinkronizálta energiahálózatát a kontinentális Európával

 

Ukrajna és Moldova mostanra szinkronizálta energiahálózatát a kontinentális Európával, korábban az orosz-fehérorosz hálózathoz kapcsolódtak. Az első teszteket még a háború előtt végezték el, és szinkronizálás eredetileg 2023-ra szólt, de a háború felgyorsította a folyamatot – írta meg a Twitteren a Visegrad 24.

 

 

Szijjártó: a baloldal nem tett le arról, hogy veszélybe sodorja Magyarországot

 

A külgazdasági- és külügyminiszter azzal vádolja a baloldalt, hogy továbbra is veszélybe sodorná Magyarországot és megpróbálja elbizonytalanítani az ország energiaellátását. Szijjártó Péter a közösségi oldalára pénteken feltett videóban azt mondta: úgy tűnik, hogy a magyar baloldal továbbra sem tett le arról a céljáról, hogy veszélybe sodorja Magyarországot, hiszen továbbra is azt követeli, hogy szállítsunk fegyvereket a szomszédban zajló háborúba és továbbra is próbálja elbizonytalanítani az ország energiaellátását.
Ezzel szemben – folytatta – a kormány álláspontja egyértelmű: „nem szállítunk fegyvereket az Ukrajnában zajló háborúba, nem sodorjuk veszélybe Magyarországot, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország energiaellátásának biztonságát továbbra is garantáljuk”.

Kijelentette: a magyar ellenzék több támogatást kap a „zavarkeltésben” külföldi szereplőktől, a nemzetközi médiumoktól is. Az elmúlt napokban például azt az álhírt keringtették – mondta -, hogy a Bulgárián keresztüli gázszállítások a jövőben nehézségekbe ütköznének a Gazprom és Bulgária vitája miatt.

és közölte: beszélt bolgár kollégájával és a Gazprom illetékeseivel is. Hozzátette: a Gazprom kifizette Bulgáriának a szerződés szerint járó tranzitdíjat, nincsen vitás kérdés a Gazprom és Bulgária között a gáztranzit tekintetében, így Magyarország gázellátása továbbra is biztonságban van.

 

 

Putyin Scholznak: Kijev elhúzza a tárgyalásokat

 

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy „elvi megközelítése szellemében továbbra is keresse a megoldást” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak.

Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.
Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni.

 

Amerikai szenátorok az Oroszországból származó uránimport betiltását javasolják

Amerikai republikánus párti szenátorok egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be az orosz uránimport betiltására, válaszul az Ukrajna elleni orosz intervencióra. A Kommerszant című lap beszámolója szerint a törvénytervezetet négy szenátor készítette elő. Egyikük, John Barrasso azt mondta, hogy „eljött az idő az orosz energiaforrások végleges eltávolítására az amerikai piacról”. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök „ezt a pénzt arra használja fel, hogy finanszírozza brutális ukrajnai háborúját”. A szenátor szerint

 

A törvénytervezet másik előkészítője, Roger Marshall pedig azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok által importált urán közel fele Oroszországból, Kazahsztánból és Üzbegisztánból származik. „A külföldi urántól való nagyfokú függés már azelőtt is veszélyeztette nemzeti érdekeinket és nemzetbiztonságunkat, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, most pedig egyszerűen elfogadhatatlan” – mondta a szenátor.
Az amerikai Nemzeti Bányászati Szövetség (NMA) támogatja a kezdeményezést.

Olaszország felajánlotta a lebombázott mariupoli színház újjáépítését

 

Olaszország felajánlotta, hogy amint ez lehetővé válik, újjáépíti az ukrajnai Mariupolban a lebombázott színházat. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter csütörtökön jelentette be: kormánya elfogadta javaslatát, hogy ajánlják fel Ukrajnának a szükséges forrásokat és eszközöket a színház mielőbbi újjáépítéséhez.

– hangsúlyozta Franceschini Twitter-üzenetében.

Mariupol polgármesetere, Vadim Bojcsenko közleménye szerint a színházban több mint ezer, a harcok elől menekülő civil tartózkodott, amikor szerdán lebombázták. A jelentések szerint mintegy 130 embert mentettek ki az épületből csütörtökön.
Kijev és Moszkva egymást hibáztatta a tragikus incidensért. Az ukránok szerint az oroszok szándékosan bombázták le a színházat, az oroszok viszont azt állítják, hogy az ukrán nacionalista Azov zászlóalj követte el a támadást.
Helyi illetékesek szerint a háború sújtotta Mariupolban a lakások 80 százaléka elpusztult, 30 százalékukat nem lehet újjáépíteni. A városi tanács a Telegram közösségi médiumon adott hírt róla, hogy a városra naponta átlagosan 50–100 bombát dobnak le.

 

 

Orbán Viktor szemléje a magyar-ukrán határnál

 

A barabási magyar-ukrán határállomáson tartott ellenőrzést Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

 

 

Lavrov: Minden olyan rakomány, amely fegyvereket tartalmaz Ukrajna számára, legitim célpont

 

Tpyxa értesülései szerint az orosz külügyminisztérium vezetője azt mondta:

 

 

Több mint kétmillió menekült érkezett már Lengyelországba

 

Meghaladta a 2 milliót a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett ukrajnai menekültek száma – közölte a lengyel határőrség a Twitteren pénteken, hozzátéve, hogy zömmel nőkről és gyermekekről van szó. Korábbi hivatalos közlések szerint nem ismert azok száma, akik a belső schengeni határokon át továbbutaztak Európa más országaiba. A menekültek száma az utóbbi napokban csökkent, az előző naphoz képest csütörtökön 14, szerdán pedig 11 százalékkal kevesebben érkeztek Ukrajnából Lengyelországba.

Sokak számára a délkelet-lengyelországi Przemysl pályaudvara jelenti az első lengyelországi állomást. A város polgármestere, Boguslaw Swiezy pénteki sajtóértekezletén elmondta: a lengyel határ közelében fekvő ukrajnai Javoriv gyakorlótér elleni vasárnapi orosz légitámadás után nem észlelték a menekültek számának jelentősebb megugrását, és nem tudni, ebből a szempontból milyen hatással lesznek a Lviv (Lemberg) térségéből péntek hajnalban jelentett orosz rakétatámadások.
A lengyel oktatási tárca pénteki közleménye szerint eddig mintegy

 

Waldemar Kraska egészségügyi miniszterhelyettes pénteken a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a lengyelországi kórházakban jelenleg mintegy 1500 ukrán állampolgárt, köztük 840 gyermeket ápolnak. A háborús menekültek térítésmentes egészségügyi ellátásban részesülnek.

 

 

Az orosz hadsereg megkezdte Lviv bombázását

 

A Nexta értesülései szerint Lviv városát is elkezdték bombázni az oroszok.

 

 

Kizárták a Gyémánt Ligából az orosz és fehérorosz atlétákat

 

Oroszország és az ukrajnai háborúban őt támogató Fehéroroszország atlétái sem vehetnek részt a Gyémánt Liga-sorozat versenyein „a belátható jövőben”, közölték a szervezők pénteken.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) március elején jelentette be, hogy a két ország sportolóit, valamint hivatalos személyeit kizárja a közeljövőben sorra kerülő versenyekről, és ez azokra az orosz sportolókra is vonatkozik, akik semleges színekben indultak volna az idén.
Az orosz sportági szövetséget még 2015-ben, a doppingbotrányok miatt függesztette fel a WA, így az ország atlétái azóta csak semleges színekben vehettek részt a nemzetközi versenyeken. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február végén javasolta azt a világszövetségeknek, hogy a háború miatt ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá a két ország hivatalos személyeinek is tiltsák meg a részvételét a különböző eseményeken.
Az orosz és fehérorosz atléták a pénteken (ma) kezdődő belgrádi fedett pályás világbajnokságon sem vehetnek részt.

 

Blinken egyetért Biden elnökkel, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követhettek el

 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy amerikai szakértők dokumentálják és értékelik a potenciális eseteket.

„Szándékosan civileket célba venni, az háborús bűncselekmény” – húzta alá az amerikai diplomácia vezetője. Úgy vélekedett, hogy az utóbbi heteket tekintve, nehéz más következtetést levonni az orosz cselekedetekből.

Az amerikai külügyminiszter megerősítette azt is, hogy Biden pénteken telefonon tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel. „Biden világossá fogja tenni, hogy Kína viselni fogja a felelősséget minden olyan lépésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz” – fogalmazott Blinken.

A tárcavezető szerint Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking „ellentétes irányba halad”.

„Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta Blinken, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.

Moszkva cáfolta, hogy katonai segítséget kért volna Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig „dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.

 

 

Pentagon: Putyin bedobhatja az atomkártyát, ha sarokba szorítják

 

Oroszország minden bizonnyal egyre nagyobb mértékben fog a nukleáris elrettentő erejére hagyatkozni, hogy a Nyugatnak ezzel üzenjen, és erőt mutasson mind befelé, az orosz közönségnek, valamint kifelé, a nemzetközi közösségnek is.

A Pentagon szóvivője szerint bár Moszkva hangoztatja, hogy keresi a diplomáciai megoldást, de közben folyamatosan ágyúzza az ukrán városokat. John Kirby szerint ez egyértelmű jelzi, hogy a Kreml elkötelezett a katonai műveletek folytatása mellett.

Az amerikai képviselők csütörtökön nagy többséggel mondtak igent arra, hogy megszakítsanak minden kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal. A Kongresszus alsóháza 424 szavazattal támogatta, 8 nem ellenében a javaslatot, amely alapján Kubával és Észak-Koreával hasonló státuszba sorolják Oroszországot. Ez lehetővé teszi a washingtoni kormányzat számára, hogy drasztikusan megemelje az orosz árukra kivetett vámot,

 

 

Az Egyesült Államok nyakig benne van a háborúban

 

„Az Egyesült Államok proxy-háborút vív Ukrajnában Oroszországgal, ha bevallja, ha nem” – jelentette ki Leon Panetta a Bloomberg televízióban. Az Obama-kormányzat védelmi minisztere szerint minden katonai támogatást meg kellene adni az ukránoknak. Azt nem határozta meg, hogy milyen jellegű katonai segítséget kellene nyújtania az Egyesült Államoknak.

„A diplomáciával semmire sem megyünk, amíg nem mi vagyunk előnyben. Ezt pedig, őszintén, úgy érhetjük el, hogy bemegyünk, és megöljük az oroszokat” – hangsúlyozta Panetta, aki korábban a CIA elnöke is volt.

A Kreml csütörtökön napközben közölte: nem igazak azok az állítások, melyek szerint előrelépés történt a békemegállapodás irányába. Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő Kijevet hibáztatta, amiért nem értek el eredményeket, és közölte: a tárgyalások folytatódnak.

 

 

Japán és Ausztrália is újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben

 

A japán kormány 15 személy és 9 szervezet ellen rendelt el büntetőintézkedéseket, köztük védelmi illetékesek és a fegyverexportot bonyolító állami vállalat, a Roszoboronekszport ellen is.

A tokiói pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint Japán így már 76 emberrel, 7 bankkal és további 12 egyéb szervezettel szemben vezetett be büntetőintézkedéseket. Szankciós listára került mások mellett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő és több fegyvergyártó is.

A canberrai kormány szinte ezzel egy időben jelentette be, hogy szankciókat vezet be az orosz pénzügyminisztérium, 11 orosz bank és kormányzati szervezet ellen, s ezzel a legtöbb orosz pénzintézet és az orosz államadósságot kezelő valamennyi szervezet ausztráliai tevékenységét ellehetetleníti.

 

 

Erős robbanásokat jelentettek Lvivből

 

A város polgármestere, Andrij Szadovij a Facebookon azt közölte, hogy orosz rakéták csapódtak be a városközponttól mintegy hat kilométerre található nemzetközi repülőtér közelében, ám magát a repülőteret közvetlenül nem érte támadás.
Ukrán kormányzati források nem tudnak esetleges áldozatokról.

Helyszíni tudósítások, egyebek között az Ukraina 24 televízió – amely három robbanásról számolt be – Telegramra feltett képsorai szerint a távolban felszálló füstoszlopot lehetett látni, és a város térségében több helyen megszólaltak a légvédelmi szirénák.