ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK A HÁBORÚRÓL
2022.03.02. 07:20
Cikkünket folyamatosan frissítjük!
Eddig egy ilyen esetet erősítettek meg – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója genfi sajtótájékoztatóján arra az incidensre utalva, amelyben egy kórház került tűz alá, és négy ember meghalt. A további támadásokról szóló jelentések ügyében folyik a vizsgálat – mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy az egészségügyi intézmények elleni támadások sértik a nemzetközi jogot. Oroszország az Ukrajna ellen közel egy hete indított hadműveletek kezdete óta hangoztatja, hogy nem támadnak polgári célpontokra.
A WHO által szervezett első segélyszállítmányok a tervek szerint csütörtökön érkeznek meg Lengyelországba. Harminchat tonna elsősegély-felszerelést, gyógyszereket és 150 ezer ember számára elegendő élelmiszert tartalmaz a szállítmány – közölte a főigazgató.
A WHO hosszú évek óta jelen van Ukrajnában – közölte Michael Ryan, az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetének veszélyhelyzeti igazgatója. Az orosz lerohanás előtt huszonhárom kórházat láttak el orvosi és más felszerelésekkel.
A szervezet 45 millió dollár értékben kezdeményezett adománygyűjtést Ukrajna és 12,5 millió dollár értékben a szomszédos országok számára a háborúban érintettek megsegítésére.
„A jelen történések tükrében nagyon komolyan vesszük ezt az incidenst” – olvasható a svéd hadsereg honlapján közzétett közleményben. Hozzátették, hogy a rövid ideig tartó légtérsértés Gotland szigetétől keletre történt.
Az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi Terület közelségében lévő országok gyakran számolnak be az orosz harci repülőgépek légtérsértéseiről.
Emmanuel Macron francia államfő ismételten elítélte szerdán az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten indított háborút, amelyet megfogalmazása szerint „Európa történelmének revizionista olvasta táplál”.
Oroszországot nem támadták meg, ő az agresszor, ez a háború nem a NATO és Oroszország közötti konfliktus, és még kevésbé nem a nácizmus elleni küzdelem, ez egy hazugság„
– fogalmazott a francia köztársasági elnök a nemzethez intézett ünnepélyes televíziós beszédében.
Emmanuel Macron elmondta: úgy döntött, kapcsolatban marad Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „amennyire tud és amennyire szükséges” azért, hogy „meggyőzze őt, mondjon le a fegyverekről”, valamint hogy „megelőzze a konfliktus kiszélesedését”.
A Moszkvában közölt adatok szerint az ukrán katonai infrastruktúra 1533 objektuma pusztult el, köztük 54 parancsnoki állás és kommunikációs központ, 39 rakétavédelmi rendszer, valamint 52 radarállomás. Ezenkívül Konasenkov az ukrán veszteségek közé sorolt 47, a földön megsemmisített és 13, a levegőben lelőtt repülőgépet, 484 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 63 rakéta-sorozatvetőt, 217 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 47 pilóta nélküli repülőgépet.
A Kreml sajtószolgálata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon biztosította Narendra Modi indiai kormányfőt: az orosz hadsereg mindet megtesz annak érdekében, hogy a diákok egy humanitárius folyosón át biztonságban elhagyhassák Ukrajna területét Oroszország felé.
A katonai szóvivőhöz hasonlóan a Kreml is azt kommunikálta, hogy ukrán fegyveres erők élő pajzsként használják az indiaiakat és akadályozzák a távozásukat.
Konasenkov azt is állította, hogy Mariupolban az Azov nacionalista zászlóalj emberei éjjel aláaknázták az Azovsztal acélműveket, amelyet a benne dolgozókkal együtt fel szándékoznak robbantani, ha a várost elveszítik. Beszámolója szerint más objektumokat is a levegőbe kívánnak repíteni.
Az orosz katonai szóvivő három, nagy erejű robbanóanyaggal megrakott „dzsihádmobil” megsemmisítéséről is beszámolt Kijev közelében: kettőt Barogyankánál, egyet Makarovnál. Az mondta, hogy a „terroristák” az orosz egységek harcvonalaira irányították járműveiket, de páncéltörővel és nagy kaliberű géppuskával megállították őket.
Az ukrajnai háború miatt Oroszországot bíráló határozatot fogadott el túlnyomó többséggel szerdán az ENSZ-közgyűlés, amely felszólította Moszkvát, hogy szüntesse be a harcot Ukrajnában, és vonja ki katonai erőit onnan.
a testület rendkívüli ülésszakán fogadták el, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hívott össze.
Az Európai Unió által – Ukrajnával együttműködve – kezdeményezett határozat szövege „helyteleníti” az Ukrajna ellen múlt csütörtökön indított orosz katonai agressziót.
A határozat felszólít a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan célba juttatására, és bírálja Fehéroroszország részvételét az Ukrajna elleni támadásban.Harmincöt tag – közöttük Kína – tartózkodott, öt – Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea – pedig a határozat ellen szavazott. A közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek.
The #UN General Assembly adopted a resolution that #Russia should stop the war and withdraw its troops from #Ukraine pic.twitter.com/AiMVSwyUXN
— NEXTA (@nexta_tv) March 2, 2022
Mivel Fehéroroszország szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agresszióban, az Európai Unió Tanácsa a fehérorosz katonaság 22 magas rangú tagja ellen büntetőintézkedéseket vetett be, és célzott kereskedelmi korlátozásokat vezet be Minszkkel szemben – közölte az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács.
A döntés indoklása szerint az unió azokat a fehérorosz tábornokokat ás főtiszteket szankcionálta, akik támogatják vagy részt vesznek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető orosz fellépésben, illetve hozzájárultak a döntéshozatali és stratégiai tervezési folyamatokhoz. Hangsúlyozták:
Lehetővé teszi Oroszország számára, hogy ballisztikus rakétákat lőjön ki a fehérorosz területről, engedi az orosz katonaság és a nehézfegyverek, tankok és katonai járművek szállítását és áthaladását az országon. Engedélyt ad az orosz katonai repülőgépek számára, hogy átrepüljenek a fehérorosz légtér felett Ukrajnába, illetve tankolási lehetőséget biztosít az orosz katonai járművek számára, és lehetővé teszi, hogy orosz fegyvereket és katonai felszereléseket tároljanak az országban.
Az Ukrajnával kapcsolatos korlátozó intézkedések jelenleg 702 fehérorosz személyre és 53 szervezetre vonatkoznak, ellenük vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.
A Tanács most kereskedelmi korlátozásokat is bevezetett Fehéroroszországgal szemben. A határozat megtiltja az EU és Fehéroroszország között egyebek mellett a dohánytermékek, a tüzelőanyagok, a gáz halmazállapotú szénhidrogén-termékek, a hamuzsír, a fatermékek, a cementalapú termékek, a vas- és acéltermékek, valamint a gumi előállítására vagy gyártására használt áruk kereskedelmét. Az EU korlátozásokat vezetett be a kettős felhasználású, azaz a katonai és civil felhasználású áruk és technológiák kereskedelmére is, mert ezek – mint írták – hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai, technológiai, védelmi és biztonsági fejlődéséhez.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem garantálja, hogy feloldja az Oroszország elleni szankciókat tűzszünet vagy békemegállapodás esetén. Erről Thomas Bach NOB-elnök beszélt szerdán. Ez azt jelenti, hogy ha az Oroszország által fehérorosz támogatással indított ukrajnai háborúban sikerül tűzszünetet vagy békét kötni, akkor sem oldják fel automatikusan a szankciókat az oroszok és fehéroroszok ellen.
Bach jelezte, hogy a kérdést nyitva hagyták. Hangsúlyozta: nagyon nehéz időpontot vagy eseményt meghatározni, hogy mi vezethet az eddigieknél súlyosabb szankciók alkalmazásához vagy egyes szankciók feloldásához. Azt viszont elárulta, hogy Oroszország és Fehéroroszország nem pályázhat közvetítési jogok megszerzésére.
A NOB hétfőn azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, továbbá tiltsák meg a két ország hivatalos személyeinek részvételét is.
A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) szerdán engedélyezte az orosz és fehérorosz sportolók szereplését semleges színekben a pénteken rajtoló pekingi paralimpián.
Ukrán katasztrófavédelem: több mint kétezer civil áldozata van az orosz bombázásnak
Az ukrajnai polgári infrastruktúra és lakónegyedek elleni orosz bombázásnak már több mint kétezer civil áldozata van – írta szerdán az ukrán katasztrófavédelem Facebook-oldalán.
„A háború hét napja alatt Oroszország megsemmisítette a közlekedési infrastruktúra több száz objektumát, de lakóépületeket, kórházakat és óvodákat is. Nem számítva védelmezőinket, ez idő alatt több mint kétezer ukrán vesztette életét. Az ukrán katasztrófavédelem az emberek megmentésén fáradozik. Több mint 150 ember életét sikerült megmentenünk, az ellenséges lövések okozta 400 tüzet oltottunk el, és 500 embert menekítettünk ki. A tűzszerészek 416 robbanásveszélyes eszközt hatástalanítottak” – összegezte a hatóság az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján közzétett közleményében, amely szerint a halálos áldozatok között van a mentőcsapatok tíz tagja is.
Luxemburg külügyminisztere szerint Putyin „kiiktatása” lehet az egyetlen kiút a háborúból
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta: „Ha az orosz nép tisztában lenne azzal, hogy Putyin milyen pusztítást végez, mennyi félelemért és mennyi halálos áldozatért felelős, akkor véleményem szerint a Kreml megbukna”.
Ezt csak kívánni lehet, és azt is, hogy Putyint megsemmisítsék”
– idézte a külügyminiszter szavait a Luxemburg Times.
Asselborn azt is kijelentette: „nem tudja elképzelni”, hogy a felek között zajló jelenlegi béketárgyalások eredményre vezethetnek. A tárgyalások első fordulóját hétfőn tartották, míg a második fordulóra a hírek szerint szerda este kerül sor.
A kormánykoalíciós Luxemburgi Szocialista Munkáspárthoz tartozó (LSAP) külügyminiszter nyilatkozatát követően a konzervatív Alternatív Demokratikus Reformpárt Xavier Bettel luxemburgi kormányfőhöz fordult azzal a kérdéssel, helyénvalónak tartja-e, hogy kormányának külügyminisztere nyilvánosan halálos erőszakról beszél egy külföldi államfő ellen. Bettelnek egy hét áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a kérdésre.
Kreml: az orosz küldöttség kész folytatni a tárgyalásokat
Várni fogja szerda este az ukrán felet az orosz küldöttség a tárgyalások helyszínén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában.
Peszkov nem nevezte meg, hogy hol lesz a tárgyalások második fordulója.A TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint a tárgyalások helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban lesz, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke aláírta a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva „rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat.
Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció.
Orosz reakció az Anonymous csoport tevékenységére
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit.
Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították. A tisztségviselő bejelentette: elmarad a OneWeb cég következő műholdcsoportjának szombatra tervezett felbocsátása, ha Moszkva nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy az eszközöket nem fogják katonai célokra felhasználni. Mint mondta, ehhez az is kell, hogy a brit kormány kilépjen a cég részvényesei közül.
Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.
A donyecki milícia közölte, hogy körbezárta Mariupol várost, ahonnan az „ukrán nacionalisták” nem engedik eltávozni a polgári lakosságot.
Peszkov egyébként felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum munkatársainak, akik bírálták az Ukrajnával szembeni orosz szóhasználatot, hogy keressék fel a donyecki és a luhanszki „népköztársaságot”, és ott vizsgálják meg a tömegsírokat.
Lavrov: a harmadik világháború nukleáris és pusztító lenne
A harmadik világháborút atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a Daily Mail című brit napilap szerint.
A lap emlékeztetett arra, hogy a genfi leszerelési konferencián kedden lejátszott videóüzenetében Lavrov azt mondta: elfogadhatatlan Oroszország számára, hogy több európai ország területén amerikai nukleáris fegyver van. Azt hangoztatta, hogy az amerikai atomfegyverek európai állomásoztatása megsérti az atomsorompó-szerződést. Sürgette az atomfegyverek visszaszállítását az Egyesült Államokba, valamint a kapcsolódó európai infrastruktúra megsemmisítését.
Lavrov azt is leszögezte: Oroszország elkötelezettje annak, hogy megakadályozzák a tömegpusztító fegyverek elterjedését, és mindent elkövet annak érdekében, hogy ilyen fegyverek ne jelenjenek meg Ukrajnában.
Rakéta csapódott egy harkovi iskolába
У Харкові ворожий снаряд потрапив у школу.
#CloseTheSkyOverUkraine#PutinHitler #StopPutin #StopRussia pic.twitter.com/U05v2oijnp— Верховна Рада України (@verkhovna_rada) March 2, 2022
Johnson: Oroszország háborús bűncselekményeket követ el Ukrajnába
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Oroszország háborús bűncselekményeket követ el az ukrajnai háborúban.
Johnson ugyanakkor ismét kizárta, hogy a Nyugat repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa az ukrán légteret, és Ben Wallace brit védelmi miniszter is elvetette ezt a lehetőséget.
A kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford
kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával.
Johnson válaszában kijelentette: „teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ„.
Hangsúlyozta: az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben.
Az EU felfüggesztette a Russia Today és a Szputnyik uniós műsorszolgáltatását
Az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra válaszul ideiglenesen felfüggesztette a Szputnyik és az Russia Today (RT) orosz állami tulajdonú médiavállalatok műsorszórási tevékenységét az Európai Unióban – közölte az uniós tanács szerdán.
Leszögezték: a korlátozó intézkedések „mindaddig érvényben maradnak, amíg az Ukrajna elleni orosz agresszió véget nem ér”, és amíg „Oroszország meg nem szünteti a nevezett csatornákon keresztül az EU és tagállamai ellen folytatott dezinformációs és manipulációs tevékenységeit”.
Az intézkedés meghozatalának indoklásában az uniós tanács közölte: a Szputnyik és a Russia Today az orosz hatóságok állandó, közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll. Alapvető fontosságúak és fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszió előmozdításában, támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában.
A közlemény szerint Oroszország rendszeres, nemzetközi dezinformációs és manipulációs kampányt folytat, illetve meghamisítja a tényeket annak érdekében, hogy zavart keltsen a szomszédos országokban, az EU-ban és tagállamaiban. Az orosz félretájékoztatás és manipuláció célba vette az európai politikai pártokat, a civil társadalmat, a menedékkérőket, valamint a demokratikus intézmények működését az Európai Unióban. „Oroszország az Ukrajna elleni katonai agressziójának igazolására és támogatására félretájékoztatja az EU-tagállamok és a vele szomszédos országok civil társadalmát, súlyosan torzítva és manipulálva a tényeket” – húzták alá.
Az ukrán küldöttség részt vesz a tárgyalások második fordulóján
Szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját, a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket – közölte az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Olekszij Aresztovics az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.
Egy orosz forrás kedden azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.
Az EU orosz bankokat zárt ki a SWIFT-rendszerből
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt az Európai Unió Tanácsa több kulcsfontosságú orosz bankot kizárt a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből – közölte az uniós tanács szerdán.
A korlátozó intézkedés megtiltja a pénzügyi adatok cseréjét és szolgáltatások nyújtását a Bank Otkritie, a Novikombank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sovcombank, a Vnyesekonombank (VEB), valamint a VTB BANK számára. Megakadályozza, hogy a felsorolt bankok pénzügyi tranzakcióiókat bonyolítsanak világszerte a SWIFT rendszeren keresztül.
A tilalom a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba, és minden olyan Oroszországban letelepedett jogi személyre, szervezetre vagy szervre vonatkozik, amelynek többségi tulajdonosa közvetlenül vagy közvetve e bankok valamelyike.
A tanács megtiltja a befektetést az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által társfinanszírozott projektekbe, vagy az azokhoz történő bármilyen hozzájárulást.
Aki keletre megy: migráns, aki nyugatra: menekült
A The New York Times amerikai lap megfejtette.
A Twitter-oldalukra ugyanis feltettek egy térképet, amelyen a menekültek számáról számoltak be.
Ezen jól látható, hogy azt írták magyarázatnak, hogy
Bővebben: ITT.
Oroszország elfoglalta a legnagyobb ukrán atomerőmű körüli területet
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerdán bejelentette, hogy levelet kapott Oroszországtól, amely szerint a hadsereg ellenőrzése alá vonta az Ukrajna legnagyobb atomerőműve körüli területet, írja a Fox News az Associated Pressre hivatkozva. A levél szerint a zaporizzsjai erőmű személyzete folytatta „a nukleáris biztonság biztosításával és a sugárzás ellenőrzésével kapcsolatos munkáját a normál üzemmódban„, és tájékoztattak, hogy „a sugárzási szintek továbbra is a normális szinten vannak”.
A 15 ukrán reaktor közül zaporizzsjai a legnagyobb.
Harkovban is antennákat támadnak az oroszok
❗️An explosion near the TV tower in #Kharkiv pic.twitter.com/rMK3UwRY8K
— NEXTA (@nexta_tv) March 2, 2022
Hollik: a baloldal a magyar emberekkel akarja
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerdai videónyilatkozatában azt mondta: nincs olyan nap, mikor a baloldal ne tenne felelőtlen kijelentéseket, most pedig „éppen a magyar emberekkel akarják megfizettetni a háború árát.”
A kormánypárti politikus arra hivatkozott, hogy kedden az ellenzék a Paks II beruházás leállítását követelte, Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) pedig – akit Hollik István a „Gyurcsány-lista jelöltjének” nevezett – arról beszélt, hogy el kell zárni a gázcsapokat, hogy ne jöhessen orosz gáz Magyarországra.
Hollik István szerint a baloldali politikus ezt annak ellenére mondta, hogy az Európai Unió vezetői egyértelművé tették, hogy az energiaszektor nem része a szankcióknak.
Spanyolország is küld fegyvereket Ukrajnába
A parlament ülését azért hívták össze, hogy a kormányfő beszámoljon a kialakult háborús helyzetről és ismertesse az európai, valamint a spanyol válaszlépéseket.
Mint mondta, Spanyolország 150 fővel növeli a Lettországban NATO-missziót teljesítő katonáinak számát.
Pedro Sánchez felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy azonnal engedje szabadon a háború ellen tiltakozó oroszokat, és szolidaritását fejezte ki az orosz népnek is, amely szerinte „elnökének birodalmi törekvései miatt” szintén elszenvedője a háború következményeinek.
Herszon bevételéről számolt be az orosz hadsereg
Herszon ukrán kikötővárost teljesen ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg – jelentette be szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Good morning I woke up to this. #Kherson #Ukraine pic.twitter.com/kyfptE2Y4b
— Hussain (@1mHussain) March 2, 2022
Konasenkov szerint a Dnyeper fekete-tengeri torkolatánál fekvő város polgári infrastruktúrája, életfenntartó létesítményei és a városi közlekedés a megszokott módon működnek, a városban élelmiszerből és alapvető cikkekből nincs hiány. A helyi hatóságokkal tárgyalások folynak a szociális infrastruktúra működésének fenntartásáról is.
Russian troops have made it to the central train station in Kherson. pic.twitter.com/DO9z6WmIUU
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 1, 2022
A tábornok által ismertetett szerdai hadijelentés szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg, köztük van az ukrán fegyveres erők 51 parancsnoki és kommunikációs csomópontja és 38 légvédelmi radarállomás.
Elmondása szerint 47 repülőgépet a földön, 11-et pedig a levegőben semmisítettek meg. Az ukrán hadsereg, mint mondta, 472 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 62 rakéta-sorozatvetőt, 206 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 46 pilóta nélküli repülőgépet veszített.
Russia launches street to street clearance ops in Kherson city after capturing it.#Ukrianepic.twitter.com/37FGUJHorX
— Wølvên Clañ? (@TheLegateIN) March 1, 2022
Bakondi György: eddig 104 ezren érkeztek Ukrajnából
Eddig 104 ezren érkeztek Ukrajnából, és közülük több mint 80 ezer lehet olyan, aki kifejezetten a háborús veszély miatt jött Magyarországra – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Bakondi György elmondta, Lengyelország után Magyarországra érkezik a legtöbb ukrajnai menekült, és az ő ellátásuk, elhelyezésük fontos karitatív feladat. Ugyanakkor a magyar állam Kárpátalján is segít: „soha nem látott nagyságrendű” benzint és élelmiszert juttattak ki – tette hozzá.
„Magyarország újra szembekerült egy olyan feladattal, amelyet egyszer már a délszláv háborús időszakban kipróbált, gyakorolt és elsajátított, csak itt egy jóval nagyobb nagyságrendről van szó” – fogalmazott.
Az ENSZ előrejelzése szerint a háború miatt csak Magyarországra több mint 250 ezer menekült érkezhet – jelezte a főtanácsadó.
Jól látható, hogy mi a különbség a menekültek és a migránsok között – jelentette ki. Az előbbiek okmányokkal, a hatóságokkal együttműködve, tényleges veszély elől érkeznek ideiglenes védelem céljából, míg az utóbbiak ismeretlen identitásúak, ismeretlen állampolgárságúak és nem ismert céllal akarnak bejutni Magyarországra embercsempész bandák támogatásával – mondta.
453 ezren érkeztek eddig Ukrajnából Lengyelországba
Az ukrajnai háború kezdete óta már 453 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, kedden 98 ezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség a Twitter-oldalán.
Pawel Szefernaker belügyminiszter-helyettes a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak szerda reggel adott interjúban elmondta: a keddi adatok kétezer fővel alacsonyabbak, mint az előző napiak. Közölte azt is, hogy a határ ukrán oldalán leegyszerűsítették az ellenőrzési eljárást, és rövidebb a várakozási idő.
Arra a kérdésre, hogy Lengyelország hány ukrajnai menekültet fogadhat be, Szefernaker úgy válaszolt: „meg kell tenni mindent, hogy ellássuk az összes, nálunk menedéket kereső embert”.
Sokan meghaltak és megsebesültek a Harkiv elleni orosz támadásban
Az ukránok szerint legalább 21-en meghaltak és 112-en megsebesültek a kelet-ukrajnai Harkiv elleni orosz tüzérségi támadásban az elmúlt 24 órában – mondta el Oleh Szinehubov, a megye kormányzója szerdán. A hatóságok közölték, hogy az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre Ukrajna második legnépesebb városa ellen. A csapások civilek lakta területeket értek, és a városháza épülete is romokban hever.
A Gazprom folytatja az európai gázszállítást Ukrajnán át
A Gazprom továbbra is a megszokott módon szállít orosz gázt Európába ukrajnai tranzittal – közölte Szergej Kuprijanov, az orosz állami holding szóvivője újságírókkal szerdán Moszkvában. Kuprijanov szerint a Gazprom az európai fogyasztók igénybejelentéseinek megfelelően, normál üzemmódban, március 2-án 109,4 millió köbméter orosz gázt szállít Ukrajnán keresztül.
A Sberbank kivonul az európai piacról
A csoport leánybankjainak rendellenes pénzkiáramlással, valamint az alkalmazottak és a fiókok biztonságát fenyegető veszélyekkel kell szembenéznie. Az orosz központi bank vonatkozó utasítása miatt a Sberbank nem lesz képes likviditást biztosítani európai leányvállalatainak”
– áll a pénzintézet közleményében.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt amerikai, uniós és brit szankciók hatálya alá került állami tulajdonú bank közölte, hogy leánybankjai magas tőketartalékkal és eszközminőséggel rendelkeznek, az ügyfelek betétjeit pedig a helyi jogszabályoknak megfelelően biztosították. A Sberbank szerint eszközei elegendőek ahhoz, hogy valamennyi betétest kifizessék.
MNB: a Sberbank esete egyedi Magyarországon
A Sberbank Magyarország Zrt. felszámolásának esete egyedi, a magyar pénzügyi piacon, valamennyi bank stabilan végzi tevékenységét; az Országos Betétbiztosítási Alap 10 napon belül 100 ezer euróig, azaz 37 millió forintig helytáll a betétesek követeléseiért – erősítette meg Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke online sajtótájékoztatón.
Japán is áthelyezi a nagykövetségét
Japán átmenetileg bezárja kijevi nagykövetségét, helyette a nyugat-ukrajnai Lvivben állít fel átmeneti diplomáciai képviseletet – jelentette be szerdán a szigetország külügyminisztériuma.
Tokió azt követően döntött a nagykövetség áthelyezéséről, hogy az orosz hadsereg figyelmeztette a Kijevben élőket, hogy távközlési célpontokat fog támadni. Moszkva ezt azzal indokolta, hogy „meg akarja szakítani az Oroszország elleni információs támadásokat”.
A háború kezdete óta több ország – köztük Franciaország, az Egyesült Államok és Kanada – is Lvivbe helyezte át ukrajnai külképviseletét.
Orosz deszantosok értek Harkiv alá szerdára virradóan
Orosz légideszantosok értek az északkelet-ukrajnai Harkivhoz szerdára virradóan, összecsapások törtek ki köztük és az ukrán erők között – jelentették be az utóbbiak, hozzátéve, hogy egy kórházat is támadás ért. Az orosz határhoz közeli, 1,4 milliós várost kedden rakétatámadások érték, amelyekben helyi hatóságok szerint meghalt hat civil, további húsz pedig megsebesült.
– közölte Ihor Kolihajev polgármester. Kedden napközben még arról számolt be, hogy az oroszok a 290 ezer lakosú város határában vannak.
A Kijevtől 50 kilométerre lévő Borodjanka településen orosz légicsapásokban megsemmisült kedden két lakóépület – közölte az egyik kormányfőhelyettes.
Biden: Putyin hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de elszámolta magát
Vlagyimir Putyin orosz elnök hat nappal ezelőtt a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de „csúnyán elszámolta magát”, ugyanis olyan falba ütközött, amelyre nem számított, találkozott az ukrán néppel – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, helyi idő szerint kedd este az USA állapotáról elmondott évértékelő beszédében.
Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat a politikai megoldás érdekében
Kína minden konstruktív nemzetközi kezdeményezést támogat az ukrajnai helyzet politikai megoldása érdekében – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter ukrán hivatali kollégájának, Dmitro Kulebának kedd esti telefonbeszélgetésükben.
A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közlemény szerint Kína rendkívül sajnálatosnak tartja az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség elmérgesedését, és különös figyelmet fordít a válság civil áldozataira. A tárca vezetője hangsúlyozta: Peking álláspontja az ukrajnai válságot illetően „méltányos, átlátható és koherens”. „Mindig kiálltunk minden ország szuverenitása és területi egysége mellett” – szögezte le.
Vang aláhúzta: Kína mindig úgy vélekedett, hogy egy ország biztonságát nem lehet mások biztonságának kárára szavatolni, a regionális biztonság pedig nem biztosítható katonai blokkok kibővítésével. A legsürgetőbb feladatként a helyszínen kialakult feszültségek mielőbbi enyhítését, valamint a konfliktus további fokozódásának és a helyzet feletti ellenőrzés esetleges elveszítésének elkerülését jelölte meg. Különösen fontosnak nevezte a civileket érintő károk és egy fenyegető humanitárius válság megelőzését, továbbá a humanitárius segély biztonságos és megfelelő időben történő eljuttatását.
A külügyminiszter köszönetet mondott az ukrán félnek az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok evakuálásában nyújtott támogatásért, és az ott tartózkodó kínaiak biztonságának szavatolását kérte hivatali kollégájától.
A WizzAir 100 ezer ingyen repülőjeggyel segíti az ukrán menekülteket
A WizzAir 100 000 ingyenes jeggyel segíti az ukrán menekülteket, amelyeket az Ukrajnával szomszédos országokból (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) induló kontinentális európai repülőjáratokon használhatnak fel – közölte a légitársaság az MTI-vel.
Végelszámolás indul a magyar Sberbanknál és osztrák anyavállalatánál is
Az európai szanálási hatóság végelszámolást indított a magyar Sberbank anyavállalatánál, az osztrák Sberbank Europe AG-nál. A Sberbank Magyarország Zrt. súlyos likviditási és tőkehelyzete miatt az MNB is visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását. Az Országos Betétbiztosítási Alap 10 napon belül 100 ezer euróig helytáll valamennyi jogosult ügyfél betéti követeléséért – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel szerdára virradó éjjel.
Lekapcsolták az Eho Moszkvi rádiót és a Dozsgy online televíziót Oroszországban
Korlátozta a kormánykritikus orosz Eho Moszkvi rádióállomás és az ellenzéki Dozsgy online televízió adásának foghatóságát egy keddi intézkedésével az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor).
A Roszkomnadzor szerint a két tömegtájékoztatási eszköz rendszeresen és célzottan közölt hamis információkat Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletéről”. A hatóság a főügyészség követelésére döntött az Eho Moszkvi és a Dozsgy betiltása mellett. A rádió és a televízió híroldala viszont továbbra is működik.
A Roszkomnadzor szerint a közölt hamis információk a harci műveletek módjára, az orosz fegyveres erők emberveszteségeire, a bombázásokra és a polgári áldozatokra vonatkoztak. A két médiumban emellett felhívások hangzottak el nyilvános tömegrendezvények megszervezésére Oroszországban.
Betiltják a RT-t és a Szputnyikot az EU-ban és egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT-ből
A huszonhetek megállapodtak kedden este abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt betiltják
és hogy kizárnak „bizonyos orosz bankokat” a nemzetközi pénzátutalásokhoz használt kommunikációs rendszerből, a SWIFT-ből – jelentette be a francia EU-elnökség.
A tagállamok nagykövetei abban is megállapodtak Brüsszelben, hogy európai entitások nem vehetnek részt az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által finanszírozott projektekben – olvasható a francia EU-elnökség Twitter-üzenetében.
Ezek a büntetőintézkedések már szerdán életbe lépnek, közvetlenül azután, hogy megjelennek az unió közlönyében. A hivatalos közlöny részletezni fogja a büntetendő bankokat.
A SWIFT-rendszernek mintegy 300 orosz bank a tagja. Meg nem nevezett diplomáciai források szerint hét orosz bankról van szó, de a legnagyobb, a Sberbank nincs köztük Az RT-t és a Szputnyikot mind az éterből, mind az internetről kitiltották.
Újabb rekordokat döngetnek a búza- és kukoricaárak az európai piacon
Újabb rekordokat döngetnek a búza- és kukoricaárak az európai piacon Oroszország ukrajnai katonai hadműveletei miatt – ismertette kedden Damien Vercambre tőzsdebróker az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.
Biden: az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának
„Az Egyesült Államok állandó segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság, a gazdaság és a humanitárius segélyek terén egyaránt” – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök, amikor kedden telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint a két elnök arról is beszélt, hogy „az Egyesült Államok folyamatosan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”. Mint fogalmaztak: „a vezetők megvitatták, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel közösen hogyan dolgozik Oroszország elszámoltathatóságán, többek között olyan szankciók bevezetésével, amelyek már most is hatással vannak az orosz gazdaságra”.
A közlemény szerint a telefonos megbeszélésen szó esett arról is, hogy „Oroszország fokozza a támadásokat Ukrajnában a civilek által látogatott helyszínek ellen is”. Példaként említették a keddi bombatámadást az egyik kijevi holokauszt-emlékmű közelében. A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője szerint a két vezető alig több mint 30 percig beszélt egymással.
Az ukrán elnök kedden videón interjút adott a CNN hírtelevíziónak is. Az interjúban még több segítséget kért az Egyesült Államoktól. „Nagyon komoly (a helyzet)... most nem filmben játszom” – fogalmazott Zelenszkij, akik korábban színész volt. Az interjúban azt is megemlítette, hogy Biden elnöknek szerinte „erőteljes” és „hasznos” évértékelőt kellene tartania. Joe Biden kedden, helyi idő szerint este tartja meg az amerikai elnökök szokásos évértékelőjét.
Az amerikai kormány egyébként a hétvégén jelentette be, hogy további 350 millió dollár értékben ad azonnali támogatást Ukrajnának a védelemre.