Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK A HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.01. 09:42

 

Cikkünket folyamatosan frissítjük!

Lukasenka: A fehérorosz egységek a helyükön vannak, de 2-3 nap alatt mozgósíthatók

Fehéroroszország egyetlen katonai egysége sem hagyta el a támaszpontját, de veszély esetén az országot két-három nap alatt mozgósítani lehet – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető kedden a BelTA állami hírügynökség jelentése szerint.

Lukasenka a BelTA-nak azt is kijelentette, hogy Oroszországtól újabb Sz-400-as légvédelmi rendszert akar, amelyet Minszktől nyugatra telepítenének. Ilyen típusú rakétarendszer már hadrendben áll az ország délkeleti részében, az ukrán határ közelében.
Lukasenka előzőleg ismételten kijelentette, hogy az Ukrajnában folyó háborúban nem vesznek részt fehérorosz katonák. Egyes médiajelentések szerint viszont fehérorosz katonákat láttak a Fehéroroszországgal szomszédos Csernyihiv megyében.

 

Sojgu: a legfontosabb a Nyugat katonai fenyegetésének kivédése

Az ukrajnai orosz „különleges művelet” számára a legfontosabb Oroszország megvédése a Nyugat katonai fenyegetésétől – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz védelmi minisztérium vezetője egy keddi parancsnoki videokonferencián.

„A legfontosabb számunkra az, hogy megvédjük az Oroszországi Föderációt a katonai fenyegetéstől. Ezt a fenyegetést a nyugati országok teremtették, amelyek megpróbálják felhasználni az ukrán népet az országunk elleni küzdelemhez” – mondta.
Közölte, hogy az orosz haderő addig folytatja a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborút, amíg el nem éri céljait. Ezeket a Donyec-medence lakosságának megvédésében, valamint Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában” nevezte meg.

Sojgu megismételte, hogy az orosz erők nem megszállókként érkeztek Ukrajnába és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megkíméljék a békés lakosság életét. Azt mondta, hogy csapásokat az oroszok „csakis katonai objektumokra és kizárólag nagypontosságú fegyverekkel” mérnek.

A polgári lakosság élő pajzsként történő felhasználásával vádolta meg az ukrán hadsereget, amely szerinte szociális intézmények és lakóházak közelében helyez el nehézfegyverzetet. Méltatta az katonai műveletekben részt vevő orosz fegyveres erőket.
Sojgu a nap folyamán török hivatali partnerével, Hulusi Akarral folytatott megbeszélést az ukrajnai helyzetről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője visszautasította Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze bejelentését, miszerint Oroszország háborús bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában. „Kacsának” nevezte azt az állítást, hogy az orosz haderő vákuum- és kazettás bombát vetett be a háborúban.

A szóvivő azt állította, hogy nincs tudomása az orosz veszteségek mértékéről. Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin elnök teljeskörű tájékoztatást kap az eseményekről, így beszámoltak neki az orosz-ukrán tárgyalások első fordulójáról is. A TASZSZ orosz állami hírügynökség meg nem nevezett orosz forrásra hivatkozva azt írta, hogy a felek az előzetes megállapodásnak megfelelően szerdán megtartják a tárgyalások következő fordulóját.

Peszkov azt hangoztatta, hogy Ukrajna uniós tagfelvételi kérelme nem jelent stratégiai biztonsági kérdést Oroszország számára, mert az EU nem katonai tömörülés. Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által kedden ismertetett hadijelentés szerint az orosz haderő az ukrán katonai infrastruktúra 1325 objektumát semmisítette meg a háború kezdete óta. Ezek között 43 irányítási pont és kommunikációs központ volt.

A tábornok beszámolt még 395 harckocsi és más páncélozott harcjárművek, 59 rakéta-sorozatvető rendszer, 179 tábori tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 286 speciális katonai jármű elpusztításáról. Azt mondta, hogy az oroszok elzárták az ukrán csapatoknak az Azovi-tengerhez történő kijutását.

Bejelentette, hogy az orosz haderő nagypontosságú fegyverekkel csapást kíván mérni az információs és pszichológiai hadviselés kijevi központjára, valamint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) technikai létesítményeire. Konasenkov szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása.

Az orosz védelmi tárca közölte, hogy a dél-oroszországi Taganrog katonai reptere közelében a Pancir-C légvédelmi rendszer megsemmisített egy Tocska-U típusú ukrán rakétát.

Eduard Baszurin, a donyecki szakadárok „népi milíciájának” parancsnok-helyettese a Rosszija 1 televízióban azzal vádolta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziójának tagjait, hogy a szakadárok területén lévő katonai célpontok koordinátáit szolgáltatták ki az ukrán hadseregnek. Állítása szerint erről dokumentumok kerültek a szakadárok kezébe, az ezeken feltüntetett célpontok csaknem fele az EBESZ-től származik, ahogy ezt ott fel is tüntették.

Baszurin azt is mondta, hogy ukrán nacionalisták provokációra készülnek Donyecknél, Mariupolnál és Gorlovkánál. Mint mondta, orosz katonának vagy szakadár milicistának átöltözve civileket készülnek legyilkolni.

Az orosz belügyminisztérium éberségre szólította fel az orosz lakosságot, valamint arra, hogy ne reagáljon az interneten terjedő provokációkra, egyebek között a terrorcselekmények elkövetésére történő felszólításokra. A tárca szerint a bűncselekmények elkövetéséért pénzt kínáló ajánlatok ukrajnai call centerekből érkeznek.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 hírcsatornán azzal vádolta meg a NATO-országok biztonsági szolgálatait, hogy álhíreket gyártanak az orosz hadműveletről. Felhívta a figyelmet arra, hogy a „telefonos terrorizmus” újabb hulláma söpör végig Oroszországon.

A Jabloko liberális párt kedden a fővárosi önkormányzatnál bejelentette, hogy március 12-én háborúellenes menetet kíván szervezni Moszkvában. Az Eho Moszkvi független hangvételű rádió szerint az eddigi moszkvai béketüntetések mintegy 60 résztvevőjét ítélték eddig adminisztratív letartóztatásra. A fővárosban mintegy 400 közigazgatási eljárás indult és néhány tucat aktivistát pénzbírságra ítéltek.

 

Francia védelmi miniszter: Európa helytáll vagy megszűnik

Florence Parly francia védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború olyan történelmi pillanat Európa számára, amelyben „vagy helytáll vagy megszűnik létezni”.

„Az elmúlt napokban egységben meghozott erős intézkedésekkel helytállunk, és Franciaország továbbra is a motor szerepét játssza ebben az európai fellépésben” – mondta a tárcavezető kedden a nemzetgyűlésben az Ukrajna elleni orosz háborúról tartott vitában.

„Létrehoztuk a védelmi Európát, és az olyan elindított intézkedésnek köszönhetően, mint amilyen az Európai Békekeret, jelenleg képesek vagyunk gyorsan és erőteljesen reagálni egy példátlan helyzetben” – mondta Florence Parly.

A miniszter bejelentette, hogy a balti államokban március közepére tervezett francia csapaterősítést előrehozza a kormány. Négy Mirage 2000 vadászgép mintegy száz pilótával érkezik Észtországba. Két Rafale gép pedig napi felderítő repüléseket végez Franciaországból február 24. óta.

„Ezek a gépek járőrözést végeznek Európa keleti részének légterében” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy egy kétszáz katonából álló hegyi gyalogos hadtest is csatlakozik Észtországban a dán és brit szövetségesekhez. Romániába pedig ezen a héten folyamatosan érkezik meg a bejelentett ötszáz katona és páncélozott járműveik.

„A jelenlegi válság hirtelen ébresztette rá a közvéleményünket, hogy a háború nem egy olyan dolog, amely távoli hadszíntereken aszimmetrikus konfliktusokról szól” – fogalmazott. „A Vlagyimir Putyin (orosz elnök) által irányunkban megfogalmazott fenyegetések a bizonyítékai annak, hogy a biztonságunk közvetlen Európában dől el, és ez a megállapítás a védelmi minisztérium számára nem újdonság” – tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte, hogy a francia hadsereg több mint tíz éve készül egy jelentős stratégiai váltásra a nehezebb konfliktusok veszélye miatt. Az ukrajnai háború okozta paradigmaváltás a katonák beavatkozási felkészültségének alkalmazkodását kívánja meg, valamint befektetéseket olyan új konfliktusos területeken, mint a légtér, az internet, a tenger mélye vagy a közösségi oldalak, s emellett az eszközök modernizálását is folytatni kell – fűzte hozzá.

 

Mariupolt körül akarják zárni az orosz erők

Megszakadt az áramszolgáltatás a Donyec megyei Mariupolban kedden, az egyik orosz támadás után – közölte Pavlo Kirilenko, a megyei közigazgatás vezetője. A stratégiai fontosságú dél-ukrajnai kikötővárost az orosz erők körül akarják zárni.

„Mariupol és Volnovaha a miénk. A két városra nehezedik az ellenség nyomása, de tartják magukat. Mariupolban elvágták az áramvezetéket, a városban nincsen áramszolgáltatás” – írta Facebook oldalán Kirilenko. A kormányzó szerint az északabbra fekvő, húszezer lakosú Volnovaha nagy részét lerombolták. A félmilliós Mariupolt már kedden teljesen körül fogják zárni – figyelmeztetett Eduard Baszurin, a donyecki szakadár erők parancsnoka az orosz Rosszija-24 televízióban.

A parancsnok állítása szerint csapatai lehetővé teszik a polgári lakosok kimenekítését „két humanitárius folyosón” át. Hozzátette, hogy szerdáig hagyhatják el a várost.

Mariupol és Volnovaha elfoglalása megkönnyítené az összeköttetést az Azovi-tenger partján a Krím felől előrenyomuló orosz csapatok ellenőrzése alatt álló területek, valamint szakadárok által kezén lévő donyecki területek és az orosz határ között. A még Kijev kezén lévő utolsó dél-ukrajnai nagyvárost, Mariupolt 2014-ben rövid időre elfoglalták a szakadárok, majd ismét a kijevi reguláris erők ellenőrzése alá került.

Orosz találat érte kedden a kijevi televíziós tornyot, megszakadt az adások sugárzása – közölte az ukrán belügyminisztérium.
A tárca közleménye szerint a találat a berendezéseket érte, egy ideig szüneteli fog a csatornák működése. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden telefonbeszélgetésük során arra kérte Olaf Scholz német kancellárt, segítsen az Ukrajna feletti légtér lezárásában, így akadályozva meg a polgári személyek elleni bombatámadásokat. Zelenszkij közlése szerint arra is kérte a német kancellárt, hogy mielőbb foglalkozzanak Kijev európai uniós csatlakozási kérelmével.

Ukrajna tárgyalásokat folytat a szövetségeseivel, hogyan tudnák támogatni a légvédelmét – közölte online sajtótájékoztatóján kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogyan tudna a NATO repülési tilalmi övezetet létrehozni Ukrajna felett, segítségül az orosz támadások ellen.

„Jobb, ha most segítenek bennünket, mintha később szemtől szemben találják magukat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel” – fogalmazott Kuleba.

„Nem kell attól félni, hogy a NATO háborúban találja magát Oroszországgal Ukrajna miatt. Ha Oroszország győz, önök lesznek a következők” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozattervezetet ismertetett kedden, amelyben elítéli Ukrajna orosz lerohanását. A NAÜ felszólítja Oroszországot, szüntesse be a támadásokat, elsősorban azokat, amelyek atomlétesítmények ellen irányulnak. Az esetleges nukleáris incidensek nemcsak Ukrajna lakosságát, de az egész nemzetközi közösséget fenyegetnék.
A Lengyelország és Kanada által kidolgozott határozattervezetről a tervek szerint szerdán szavaz a NAÜ 35 tagú Kormányzótanácsa.

 

Belga miniszterelnök: Ukrajna az európai család része, de az EU-csatlakozás hosszú idő

Ukrajna az európai család része, de egy ország csatlakozása az Európai Unióhoz az elvárt reformok okán hosszú időt igénylő folyamat – nyilatkozta keddi sajtótájékoztatóján Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök.

A Le Soir című napilap tudósítása szerint a belga kormányfő úgy fogalmazott: „meg kell fognunk Ukrajna kinyújtott kezét, de ha gyorsan akarjuk ezt, akkor a partnerség másik formáját kell megtalálnunk”. Hozzátette: reméli, hogy a háború minél hamarabb véget ér, és elkezdhető lesz az együttműködés Ukrajnával a célkitűzések alapján.

Jelenleg Ukrajna a Keleti Partnerség keretében működik együtt az Európai Unióval, nem tagjelölt ország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, az azonnali uniós tagságra vonatkozó kérelmet írt alá, új, különleges eljárás lefolytatására szólítva fel.
A The Brussels Times című lap a sajtóértekezleten elhangzottakból azt emelte ki, hogy De Croo dicsérte Európa egységét és gyors reagálását az ukrajnai orosz invázióra, de arra is figyelmeztetett, hogy a háború következményei Belgiumban is érezhetőek lesznek.

„Őszintének kell lennünk ezzel kapcsolatban: a háború instabilitáshoz vezet. Ezt meg fogjuk érezni” – fogalmazott a kormányfő.
Mint mondta, a belga kormány sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan intézkedéscsomagot, amely a lehető legnagyobb mértékben tompítja a negatív gazdasági hatásokat.

De Croo szerint lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a helyzet a következő hetekben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európa számíthat a világ más részeinek segítségére is. „Jó partnereink vannak szerte a világon, például az Egyesült Államok, Kanada és Svájc is csatlakozott az európai egységhez” – mondta. „Ez a kollektív válasz a legjobb garancia a biztonságunkra” -fogalmazott.
A belga kormányfő arról is tájékoztatott, hogy mintegy 290 belga állampolgár tartózkodik jelenleg Ukrajnában, kollektív hazatelepítésük – a légtérzár miatt – egyelőre nem lehetséges.

 

Az OIF is a menekültek megsegítésén dolgozik

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) a fegyveres konfliktus kitörése óta folyamatosan részt vesz az Ukrajna felől érkezők megsegítésében – közölte a szervezet kedden az MTI-vel.

A határ mentén kialakított gyűjtőpontokon kollégáik éjjel-nappal jelen vannak, és a rendőrséggel, társszervekkel szorosan együttműködve nyújtanak segítséget a hozzájuk forduló embereknek – tudatta a OIF.

Közölték azt is, munkatársaik folyamatosan ellenőrzik az érkezőket, felveszik az adataikat és kérelmüket, leveszik ujjnyomatukat, valamint fényképet készítünk róluk, hogy aztán a szükséges okmányokkal lássák el a kérelmezőket.
Hozzátették, a főigazgatóság munkáját egy mobil ügyfélszolgálati busz is segíti, ahol az érkezők benyújthatják kérelmüket, akárcsak az ügyfélszolgálatunkon vagy a gyűjtőpontokon.

A hétfő este Budapestre vonattal érkezett emberek közül mintegy 200 harmadik országbeli állampolgár jelent meg kedden a budapesti ügyfélszolgálatokon, és kérte a főigazgatóság segítségét. Az OIF az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta 313 „menedékeskénti” elismerés iránti kérelmet regisztrált – áll a közleményben.

 

Az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság kedden.

Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát.
Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.

Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.
Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről.

 

Felrobbantották a kijevi TV-tornyot

Videók tanúsága szerint robbanás történt a kijevi TV-adótoronynál. Valószínűleg tüzérségi ágyúval lőtték a tornyot.

 

Ukrajnai férfiak a fagyos Tiszán átgázolva szöktek Romániába

Kedd reggel óta 11 ukrajnai férfi gázolt át Máramarossziget térségében a Tisza fagyos vizén Romániába – közölte a Digi24 hírtelevízió a román határrendészet szóvivőjére hivatkozva.

Az első négytagú csoport hajnalban lépett be Romániába, a második, héttagú csoport a déli órákban. Mindkét csoportot katonaköteles ukrajnai férfiak alkották, akik az ukrajnai hadiállapot miatt törvényesen nem hagyhatták el az országot.
A határrendészet szóvivője szerint az ukrajnai férfiak menedéket kértek. A hatóságok kórházba szállították őket, majd segítettek nekik, hogy menedékért folyamodjanak Romániában.

Az ukrán-román határ átkelőhelyein továbbra is csak hosszú várakozás után lehet belépni Romániába. A határátkelő-helyeken nők és gyermekek, valamint idős férfiak menekülnek a háború elől.

Az Antena3 hírtelevízió tudósítója közel háromnapos sorban állás után jutott át gépkocsijával hétfőn a szeretvásári határátkelőhelyen.

A határátkelők ukrán oldalán torlódó tömegnek román önkéntesek szállítanak vizet és élelmiszert. A Romániába érkező menekülők többsége egynapi pihenés után folytatja az utazást Nyugat-Európa felé.

 

Európa Tanács: véget kell vetni a vérontásnak és a szenvedésnek Ukrajnában

Azonnal véget kell vetni a vérontásnak és a szenvedésnek Ukrajnában, az orosz katonai támadás immár hatodik napja követel áldozatokat és pusztít Európa szívében – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében kijelentette: Oroszország az Ukrajna elleni háborúval lábbal tiporja a nemzetközi és az emberi jogokat, felszámolja a humanitárius jogot.

Emlékeztetett: néhány nap alatt a háború több száz civil, köztük sok gyermek halálához vagy sérüléséhez vezetett. Emberek milliói féltik az életüket a kórházakat, az iskolákat és az otthonaikat sújtó válogatás nélküli bombázások miatt. Ezrek nem jutnak vízhez, gyógyszerekhez, élelemhez, áramhoz, higiéniai szükségletekhez és menedékhez. A kórházi dolgozók az ellátás biztosításával küzdenek, a gyakori bombázások arra kényszerítik őket, hogy betegeiket menedékhelyekre vagy pincékbe helyezzék át. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek özöne kétségbeesetten keresi a biztonságot – mondta Mijatovic.

A vérontásnak azonnal véget kell vetni, mielőtt még több ártatlan élet vész el, és még több kár keletkezik. Az orosz hatóságok ezt megtehetik a rémálom azonnali megállításával – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

 

Az EBRD meghatározatlan időre felfüggesztené Oroszország és Fehéroroszország támogatását

Meghatározatlan időre felfüggesztené Oroszország és Fehéroroszország pénzügyi támogatását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet keddi bejelentése szerint az igazgatótanács tagjai „nagy számban” szavaztak arra, hogy felkérik a bank kormányzóit – vagyis az EBRD részvényes országainak és szervezeteinek képviselőit – az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni határozott fellépésre az ukrajnai háború miatt.

A keddi közlemény szerint a kormányzótestület jóváhagyása esetén az EBRD határidő megjelölése nélkül felfüggesztené Oroszország és Fehéroroszország hozzáférését a bank finanszírozási forrásaihoz és szakértői tevékenységéhez.
Az EBRD kormányzóinak harminc napon belül kell szavazniuk az igazgatótanács által javasolt határozatról, a bank alapítóokmányának azon cikke alapján, amely kivételes körülmények között lehetővé teszi, hogy az EBRD felfüggessze a tagországok hozzáférését a pénzintézet forrásaihoz.

A szabályok értelmében a határozat elfogadásához az szükséges, hogy az igazgatótanács javaslatát a szavazati jogok legalább négyötödét birtokló EBRD-tagok kormányzói legalább kétharmados többséggel jóváhagyják.

Az EBRD 71 ország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdona. Az egyes tulajdonos országok és szervezetek szavazati joga arányos az EBRD tőkeállományából általuk lejegyzett tőke értékével.

A londoni pénzintézet keddi tájékoztatása szerint az EBRD tanulmányozza annak lehetőségét is, hogy rendkívüli finanszírozási csomagot állítson össze működési területe számára. E csomag része lehetne likviditási támogatás a magánszektor és a közszféra, valamint az ukrajnai háborús övezetből érkező menekültek beáramlásától érintett helyi települési hatóságok részére. Ez kézzelfogható jelképe lenne Ukrajna, valamint az ukrajnai válság által érintett más országok támogatásának – hangsúlyozza az EBRD keddi közleménye.

Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Ezt a döntést tenné hivatalossá – és terjesztené ki Fehéroroszországra is – az EBRD igazgatótanácsának keddi javaslata a kormányzótestület jóváhagyása esetén.

 

Magyarország mindenkit befogad, aki Ukrajnából menekül

Magyarország mindenkit befogad, függetlenül attól, hogy Ukrajna mely részéről menekül vagy milyen etnikumú, az egész ország egy emberként segít – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az EP rendkívüli, egynapos plenáris ülésén, az Ukrajna orosz megtámadásáról szóló vitát követően kedden.

Gál Kinga magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a magyar és az európai történelem egyik legnagyobb humanitárius programja zajlik éppen a Magyarországra érkező menekültek, illetve az Ukrajnába szánt segély tekintetében.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a sajtótájékoztatón fontosnak nevezte a valóságnak megfelelő tájékoztatást a kárpátaljai magyar közösség jelenlegi helyzetéről. Kiemelte: az otthon maradtak a korábbinál több nehézséggel néznek szembe, ezért a magyarországi kezdeményezésű humanitárius segítség jelentősége megnőtt.

 

Kijevi katonai objektumok ellen készülő csapásra figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium

Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel”

– figyelmeztetett kedden az orosz védelmi minisztérium. A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása.

„Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat” – hangzott a közlemény.

 

Több mint hétszeresére emelkedett az Ukrajnából Szlovákiába érkezők száma

Mintegy 54 ezren léptek be Szlovákiába Ukrajnából az Oroszországgal vívott háborús konfliktus kezdete, azaz

múlt csütörtök óta, hét-nyolcszor annyian, mint a konfliktust megelőző időkben

– közölte az MTI-vel a szlovák országos rendőr-főkapitányság sajtóosztálya kedden. Szlovákiának négy Ukrajnával közös határátkelője van, ezek közül jelenleg három bonyolít le gyalogos és autós személyforgalmat, az ugari (Ubla), a felsőnémeti (Vysné Nemecké) és a nagyszelmenci (Velké Slemence). Az egyetlen szlovák-ukrán vasúti határátkelőnél – Tiszacsernyőn (Cierna nad Tisou) – már korábban ideiglenesen leállították a személyforgalmat.

A szlovák rendőrség adatai szerint az ukrajnai konfliktus kezdete előtt ezen a három határátkelőn napi átlagban összességében mintegy másfél ezren léptek be Szlovákiába. Ez a szám az utóbbi napokban a többszörösére emelkedett, az elmúlt 24 órában 12 ezer volt. A konfliktus kezdete utáni első napokban kiadott statisztikák szerint az ukrán oldalról Szlovákiába belépők túlnyomó része ukrán útlevéllel rendelkezett.

A szlovák rendőrség aktuális adatai szerint a szlovák-ukrán határátkelők közül az országba való belépésnél kedden reggel a legtöbben – mintegy másfél ezer gépkocsi és ötszáz gyalogos – Felsőnémetinél várakoztak, ott 10–12 óra volt a várakozás időtartama. A leghosszabb várakozási időt – mintegy 30–35 órát – az ugari határátkelőtől jelentették, ott kedden reggel mintegy 700 gépkocsi és 50 gyalogos várt a bebocsátásra.

 

Scholz: „nagyon-nagyon drámai” időszak kezdődhet Ukrajnában

Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a „szó szerint a túlélésért küzdő” Ukrajnára vár – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt „nagyon-nagyon drámai” helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország.

A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai vérontás azonnali leállítására és a csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező „nyomasztó képek” a

sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még”.

 

Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban „minden benne van, ami most történik”. Ezért „nagyon fenyegetett” helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia – mondta Olaf Scholz, kiemelve, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések.

 

ENSZ: már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából

Már több mint 660 ezer ember menekült el Ukrajnából valamelyik szomszédos országba az Oroszország által indított háború elől az utóbbi hat napban – közölte kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Shabia Mantoo, a szervezet szóvivője genfi tájékoztatóján elmondta, hogy a menekülők többségében nők és gyerekek, számuk „exponenciálisan növekszik”.

A hírek szerint vannak, akik 60 órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként 20 kilométeres sorok is kialakultak. Előző nap valamivel 500 ezer fölött volt az Ukrajnából menekülők száma az ENSZ adatai szerint. A világszervezet azzal számol, hogy

akár a 4 milliót is elérheti majd a menekültek száma.

Shabia Mantoo úgy fogalmazott, hogy ha a menekültek áramlása ilyen tempóban folytatódik, akkor a XXI. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni. A szóvivő elmondta: arra kérik az országokat, hogy továbbra is fogadjanak be mindenkit, aki Ukrajnából érkezik, azokat is, akik más ország állampolgárai, de Ukrajnában élnek és most a harcok elől menekülnek. „Hangsúlyozzuk, hogy nem szabad hátrányosan megkülönböztetni senkit” – mondta az UNHCR szóvivője. Karolina Lindholm, az ENSZ-szervezet Ukrajnával foglalkozó illetékese elmondta, hogy a külföldre távozott százezreken túl további egymillióra becsülik az Ukrajnán belüli menekültek számát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokba menekülőkre fókuszál, pedig a háború által érintett rászoruló emberek többsége Ukrajnán belül van.

A menekültügyi főbiztosság ezért igyekszik még több segélyt eljuttatni a háborúban álló ország határain belülre is – mondta el Lindholm a svéd kormány által szervezett online sajtótájékoztatón. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala (OHCHR) keddi közlése szerint a háború kezdete óta legalább 136 civil, köztük 13 gyerek vesztette életét Ukrajnában, és mintegy négyszázan sebesültek meg. Liz Throssell szóvivő úgy vélte, a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) pedig arra figyelmeztetett, hogy fogynak az élelmiszerkészletek Ukrajnában, ezért a szervezet fokozza tevékenységét annak érdekében, hogy akár 3,1 millió embernek is segítséget tudjon nyújtani.

 

A NATO nem küld harci repülőgépeket Ukrajnába

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön.

A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni.Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki. Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: a harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.

 

Putyin barbár módszerekkel reagálhat a szankciókra

Vlagyimir Putyin orosz elnök az eddigieknél is barbárabb módszerekhez folyamodhat az Ukrajna elleni háborúban, válaszul az orosz támadás miatt Moszkva ellen érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciókra – mondta kedden Dominic Raab brit miniszterelnök-helyettes. A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett hírszerzési értesülései szerint az utóbbi egy napban nem sokat haladtak előre a Kijev ellen vonuló orosz alakulatok és Oroszországnak az ukrán légteret sem sikerült ellenőrzése alá vonnia. Raab a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette:

az ukrajnai hadjárat kezd »sokkal veszélyesebb szerencsétlenséggé« alakulni Putyin számára, mint ahogy azt az orosz államfő valaha is gondolta volna.”

 

Hozzátette: Nagy-Britannia szövetségeseivel együtt mindent megtesz az orosz háborús gépezet gyengítésére, de Ukrajnában elhúzódó konfliktussal kell számolni. Raab szerint Oroszország akkor sem számíthat arra, hogy a háború véget ér, ha sikerül elfoglalnia Kijevet, mivel ebben az esetben az ukránok gerilla-hadviselésre rendezkednének be, és ez megoldhatatlan helyzet kialakulását jelentené Putyin katonai céljainak teljesítése szempontjából. Ebben a helyzetben – és a nyugati szankciókra adott válaszként is – fennáll az a veszély, hogy Putyin egyre barbárabb módszerekhez folyamodik az ukrajnai háborúban – mondta a brit miniszterelnök-helyettes.

Ennek lehetőségére Boris Johnson brit miniszterelnök is felhívta a figyelmet. A BBC brit közszolgálati médiatársaság ismertetése szerint Varsóban tartott, keddi sajtóértekezletén Johnson kijelentette: egyértelmű, hogy Putyin kész barbár, válogatás nélküli módszerekhez folyamodni civilek ellen, például úgy, hogy lakótelepi magasházak ellen intéz rakétatámadásokat. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e repüléstilalmi övezet kialakítását Ukrajna légterében, Dominic Raab a Sky News-interjúban azt mondta: ahogy azt Ben Wallace védelmi miniszter is már egyértelművé tette, a Nyugat nem folyamodik ehhez a módszerhez, mert ez a gyakorlatban orosz katonai repülőgépek lelövését jelentené.

A brit védelmi minisztérium kedden ismertetett, katonai hírszerzési adatokon alapuló helyzetértékelése szerint Oroszországnak eddig nem sikerült ellenőrzése alá vonnia Ukrajna légterét, és az orosz hadvezetés emiatt az éjszakai műveletekre helyezi át a hangsúlyt az orosz alakulatok veszteségeinek mérséklése végett. A tárca szerint a Kijev ellen vonuló orosz egységek nem sokat haladtak előre az elmúlt 24 órában, valószínűleg a folytatódó logisztikai problémák miatt. A minisztérium által idézett hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg fokozta tüzérségi tevékenységét Kijevtől északra, valamint Harkiv és Csernihiv közelében. A nehéztüzérség bevetése sűrűn lakott városi körzetekben jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy a hadműveleteknek civilek esnek áldozatául – áll a brit védelmi minisztérium keddi hírszerzési helyzetértékelésében.

 

Megérkeztek Romániába az első francia katonák

Megérkeztek Romániába az első francia katonák a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontra, ahol már több mint ezer amerikai katona állomásozik – közölte kedden a román média.

A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) közösségi oldalán közzétett fotókon az látszik, hogy a francia előőrs Antonov típusú szállító repülőgéppel érkezett, amelynek az oldalára sárga-kék csíkot (ukrán nemzeti színek) festettek – a román hírtelevíziók értelmezése szerint az Ukrajnával való szolidaritás jeleként.

Az MAPN szerint a francia katonák a NATO Reagáló Erőihez tartoznak, a következő napokban pedig további francia csapatok és felszerelések érkeznek Romániába.

Emmanuel Macron francia elnök pénteken jelentette be, hogy előrehozzák a korábban beígért csapaterősítés Romániába érkezésének időpontját. A francia vezérkari főnök másnap közölte, hogy mintegy ötszáz francia katonát vezényelnek át Romániába. Román hírforrások szerint az országba telepítendő francia vezetésű állandó NATO-harccsoportba Belgium háromszáz katonát küld.

A NATO az Ukrajnát ért orosz támadást követően pénteken aktiválta a Reagáló Erőket (a NATO többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét). Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség pénteki rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta: több ezer katonáról van szó, akiket a NATO most először vet be a kollektív védelem alapján.

 

Az EBESZ megfigyelő missziója elhagyta Donyecket

Elhagyta a kelet-ukrajnai Donyecket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) különleges megfigyelő missziójának minden járműve – erősítette meg kedden a donyecki szakadárok egyik képviselője. Ezt Ruszlan Jakubov, az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság” képviseletének vezetője a tűzszünet ellenőrzésére felállított közös ellenőrző- és koordinációs központban (JCCC) közölte a TASZSZ orosz hírügynökséggel. A képviselet sajtószolgálata hozzátette, hogy a megfigyelők értesítették őket a távozásukról.

Szemtanúk elmondták a TASZSZ-nak, hogy az EBESZ több mint 40 járműből álló konvoja a „donyecki népköztársaság” Oroszországgal határos, Uszpenka nevű ellenőrző pontja felé tart.

A TASZSZ tudósítója szerint a donyecki Park Inn szálloda közelében, ahol a megfigyelők állomásoztak, nem maradtak missziós járművek.

A „luhanszki népköztársaságban” lévő EBESZ-megfigyelő misszió járműkonvoja szintén az orosz határ felé indult. A TASZSZ tudósítója szerint a járművek a misszió helyi irodájától indultak az Izvarino-Donyeck ellenőrző pont felé. Egy, a misszióhoz közel álló forrás szerint a konvoj várhatóan az oroszországi Rosztovi Területen található Kamenszk-Sahtyinszkij városba tart.

Egy másik helyszínen, Ukrajna déli részén, a Taganrogi-öböl partján fekvő

Mariupolnál heves harcok dúlnak.

 

Eduard Baszurin, a luhanszki népi milícia parancsnokhelyettese a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva azt közölte, hogy még kedden bezárul az ostromgyűrű Mariupol kikötőváros körül, amelyet az orosz tájékoztatás szerint zömmel ukrán nacionalista alakulatok tartanak megszállva. Hangsúlyozta, hogy a távozni kívánó civilek számára humanitárius folyosót fognak nyitni.

A szakadárok az elmúlt napokban többször is azt állították, hogy az ukrán nacionalisták akadályozzák a békés lakosság szabad elvonulását.

A donyecki szakadárok vezérkara kedden azt állította, hogy Volnovahánál ukrán nacionalisták fehér zászló alatt elvonulni szándékozó civileket lőttek agyon.

Gyenyisz Pusilin, a luhanszki szakadárok vezetője az orosz Szolovjov Live YouTube-csatornán azt mondta, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben haladnak a szakadár milíciák és az orosz fegyveres erők műveletei a Donyec-medencében.

A TASZSZ kedden ismertette a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet felmérését, amely szerint a megkérdezett oroszok 68 százaléka támogatja, hogy Vlagyimir Putyin „különleges hadműveletet” rendelt el Ukrajnában. A háborút 22 százalék ellenzi, 10 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben.

 

Emmi: a színészház befogadja a beregszászi színház Budapesten rekedt művészeit

A Jászai Mari Színészház szállást biztosít a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Magyarországon rekedt színészeinek – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-t.

A színészház működtetője, az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. a Magyar Teátrumi Társasággal közösen azonnal segítségül ajánlotta a Jászai Mari Színészház szabad lakóegységeit a vendégszereplésen hazánkban lévő beregszászi színészeknek mindaddig, amíg szükségük van rá – közölte a tárca.

 

Ukrajna a washingtoni politika áldozata

Az Egyesült Államok gerjesztette válság áldozatának nevezte Ukrajnát kedden Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

Irán támogatja a háború befejezésére tett erőfeszítéseket, de meg kell nevezni a konfliktus okait”

– fogalmazott televíziós beszédében az ajatollah, aki egyúttal leszögezte: az ukrán válság bizonyítja, hogy Washingtonban nem lehet megbízni, s ezt az amerikai és a többi nyugati országtól függő államoknak is meg kell érteniük.

Hámenei emellett az Iszlám Állam terrorszervezetre is kitért, amelyet „az amerikaiak kutyájának” nevezett, hangsúlyozva, hogy Kijev ugyanennek a washingtoni politikának az áldozata.

Továbbra is a háború ellen vagyunk, elítéljük a civilek lemészárlását, az infrastruktúra tönkretételét az egész világon (...) Ám nem hasonlítunk a nyugatiakra, akik egy esküvői menet lebombázását terrorizmus elleni harcnak nevezik.”

 

Hámenei egyúttal az egész nyugati civilizációt is ostorozta, amely szerinte „mohóságon és erkölcstelenségen” nyugszik, példának pedig az LMBTQ-közösségnek adott jogokat hozta fel.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte le katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter a múlt héten szintén „az Egyesült Államok és a NATO destruktív tevékenységével” indokolta a kialakult helyzetet.

 

Mariupolban már nincs áram

Az AFP hírügynökség értesülései szerint a stratégiai fontosságú Mariupolban a folyamatos orosz támadások miatt már nincs áram. A legfrissebb információk alapján az orosz hadsereg több fronton is előrenyomult hétfő délelőtt, és a korábbiaknál is intenzívebb rakétacsapásokat mérnek az ukrán városokra.

 

Magyarország gázellátása zavartalan

A földgázpiac a piaci környezetnek megfelelően működik, az ország gázellátása jelenleg zavartalan, a határkeresztező vezetékeken mind import, mind export irányban normál üzemnek megfelelően zajlik a gázforgalmazás – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden az MTI-vel.

Az ukrajnai konfliktus ellenére mindkét irányban rendben működik az ukrán-magyar határkeresztező vezeték is. A határponton forgalmazott gázmennyiség elsősorban az ukrán piaci igényeknek megfelelően alakul, a határkeresztező pont a magyarországi ellátásban nem játszik jelentős szerepet.

Kiemelték, az orosz fél továbbra is a hosszú távú szerződéseknek megfelelően teljesíti a szállításokat.

Közölték, Magyarország földgázellátása több irányból is biztosított. A magyar nagynyomású földgázrendszer üzemeltető FGSZ Zrt. szakmai tevékenységének köszönhetően minden határkeresztező vezeték teljes kapacitással folyamatosan rendelkezésre áll: így Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Románia és Ukrajna irányából is tud az ország földgázt importálni, illetve oda szállítani.

Felidézték, hogy a 2021. szeptember végén megkötött hosszú távú orosz-magyar gázszerződés értelmében

a magyarországi lakosság ellátását biztosító földgázmennyiségek átvétele már nem az Ukrajna felől érkező vezetéken történik,

hanem a tavaly október 1-jén üzembe állt kiskundorozsmai (Szerbia) és a mosonmagyaróvári (Ausztria) határkeresztező pontokon.

A közlemény szerint a valaha mért maximális országos földgázfogyasztás (2005. február 9-én) 89,5 millió köbméter/nap volt. Ehhez képest a mostani téli időszakban a legnagyobb földgázfogyasztást 2021. december 22-én mérték, ami elérte a 52,1 millió köbmétert.

A hazai földgázrendszer 211,8 millió köbméter/nap betáplálási kapacitása csaknem négyszerese a csúcsidőszakban mért legnagyobb fogyasztásnak, ezáltal az ellátásbiztonság műszaki háttere megfelelő.

Az import mellett rendben zajlik a magyarországi kitermelés, amely az éves gázigénynek mintegy 20 százalékát biztosítja.

A belföldi felhasználók és különösen a lakosság biztonságos ellátását a tárlókban elhelyezett tartalékok is garantálják. A tárolókban jelenleg 1,59 milliárd ködméter földgáz van, ami 25 százalékos töltöttséget jelent. Ez a fűtési szezon végén – még hideg időjárási körülmények – között is jelentős tartalékot jelent – olvasható az Energiahivatal közleményében.

 

Blokkolták az RT és Sputnik YouTube-csatornáit

Európa-szerte blokkolták az RT és Sputnik YouTube-csatornáit – közölte a A Google Europe a Twitteren.

Az Ukrajnában zajló háború miatt Európa-szerte letiltjuk az RT-hez és a Szputnikhoz kapcsolódó YouTube-csatornákat, azonnali hatállyal.”

 

A Google korábban korlátozta az RT és más orosz csatornák hirdetéseit.

 

 

Szállással segíti a katasztrófavédelem a menekülőket

Elszállásolásban és szálláshelyekre történő szállításban segíti a háború elől menekülőket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – közölte a főigazgatóság kedden az MTI-vel.

Azt írták, a határon és szükség szerint a budapesti pályaudvarokon is segítik az Ukrajnából érkező embereket.

Hétfőn ezért a már napok óta működő központi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyei operatív törzs mellett a fővárosban, Pest és Nógrád megyében is területi irányító törzs alakult. Az operatív törzsek szervezik a segítséget igénylők fogadását, szálláshelyre történő szállítását, elhelyezését és ellátását.

A katasztrófavédelem központi operatív törzse gyűjti össze és koordinálja a szállásokkal kapcsolatos felajánlásokat is”

– tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a katasztrófavédelem a társszervekkel és a karitatív szervezetekkel közösen gondoskodik a menekültekről, és segítenek a továbbutazásukban. Azokat, akiknek nincs hová menniük, kereskedelmi szálláshelyeken és egyéb szállásokon helyezik el. Az elhelyezés során fontos szempont, hogy a családok együtt maradjanak. A katasztrófavédelem szombat óta húsz helyszínen gondoskodott a háborús Ukrajnából érkező emberekről – olvasható a közleményben.

 

Iohannis: Románia támogatja Ukrajna, Moldova és Georgia EU-csatlakozását

Klaus Iohannis román államfő kedden közölte, hogy Bukarest támogatja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Georgia csatlakozását az Európai Unióhoz.

A román elnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban fejtette ki álláspontját az egyik közösségi oldalon. Pár soros bejegyzésében közölte, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatja a három ország EU-integrációját, hiszen „az EU mindhárom keleti partnerének az európai közösség családjában van a helye”.

Románia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a célkitűzés valósággá váljék”

– írta az elnök.

Ugyanerről Bogdan Aurescu román külügyminiszter is nyilatkozott hétfőn egy késő esti televíziós műsorban. Emlékeztetett, hogy Románia ratifikálta elsőként a három kelet-európai ország EU-val kötött társulási szerződését és szabadkereskedelmi egyezményét.

Aurescu úgy vélte, hogy a háború okozta rendkívüli válsághelyzetben meg kell erősíteni a három ország európai perspektíváját, ugyanakkor hozzátette: a nagyon gyors csatlakozás aligha lehetséges, hiszen Románia saját tapasztalatából tudja, hogy az integráció az eljárások szempontjából bonyolult folyamat, amely mélyreható reformokat igényel a tagjelölt államoktól, de az EU részéről is erőfeszítések szükségesek.

A román diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy az EU napirendre tűzi a kérdés megvitatását.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírt. A dokumentumokat pedig elküldték Brüsszelbe.

 

BRFK: hétfőn négyezer menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől hétfőn 4002 ember, köztük 308 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a police.hu oldalon kedden.

Azt írták, a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 291 ember, köztük 66 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

Felidézték: a BRFK és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Országos Katasztrófavédelmi Kőigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

 

Morawiecki terrorriasztást hirdetett az Ukrajnával határos két lengyel vajdaságban

A négyfokos skálán másodfokú, megelőző jellegű terrorriasztást hirdetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Ukrajnával határos két vajdaságban – közölte keddre virradóan a lengyel kormány biztonsági központja (RCB).

A délkelet-lengyelországi Kárpátaljai és Lublini vajdaságban hétfő éjféltől március 15-ig érvényes riasztást a jelenlegi ukrajnai „dinamikus geopolitikai helyzettel”, valamint a lengyel-ukrán határon megerősödött forgalommal indokolták az RCB Twitter-oldalán.

A lengyel határőrség hétfő reggeli Twitter-bejegyzésében közölte: az ukrajnai háború kitörése óta már mintegy 377 400 menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba, hétfőn rekordmagas számban, több százezren keltek át a határon. A háború hatodik napján, kedden, éjféltől hajnali 7-ig már 24 ezren estek át a határellenőrzésen.

Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal főnöke egy kedd reggeli rádióinterjúban közölte: a határ ukrán oldalán rövidebb lett a várakozás, miután lengyel kérésre az ukrán fél egyszerűsítette az ellenőrzési eljárást.

A nők és a gyermekek gyakorlatilag ellenőrzés nélkül mennek át.

Az előző napok beszámolói szerint a 70 órát is elérte a várakozási idő a határátkelők ukrán oldalán, ez kedd reggeli információk szerint egyes helyeken néhány órásra rövidült.

Maciej Wasik belügyminiszter-helyettes kedden a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: főként a lengyel-ukrán határ északabbra fekvő átkelőire érkeznek kevesebben. Ez szerinte valószínűleg azzal függ össze, hogy a menekülők Fehéroroszország felől érkező esetleges orosz támadástól tartanak.

Mateusz Morawiecki hétfőn az Ukrajnának nyújtott lengyel humanitárius támogatás kapcsán a gyors cselekvés szükségességéről beszélt az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel tartott varsói találkozóján. Ezt a miniszterelnök azzal indokolta, hogy Oroszország részéről olyan, Fehéroroszország területéről érkező támadás veszélye áll fenn, melynek célpontja Ukrajna nyugati része lehet, ahol összetorlódott a menekültáradat.

 

Új műholdfelvételeken az orosz katonai konvoj

Újabb felvételek jelentek meg arról a 64 kilométer hosszú orosz katonai menetoszlopról, amely Kijev felé halad.

MTI/AP/Maxar Technologies/Maxar Technologies

MTI/EPA/Maxar Technologies

MTI/AP/Maxar Technologies

 

Földig rombolt katonai bázis Akhtirkán

Felkerült egy videó a Twitterre arról, mi maradt a katonai bázisból Akhtirkán, ahol ukrán források szerint legalább 70 katona meghalt, miután vasárnap rakétatalálat érte őket.

A videón azt látni, ahogyan a tűzoltók túlélők után kutatnak a romok alatt.

 

Kína megkezdte állampolgárai evakuálását Ukrajnából

Kína megkezdte állampolgárai evakuálását Ukrajnából – számolt be kedden internetes kiadásában a Global Times című kínai lap.

A kijevi kínai nagykövetség szervezésében hétfőn mintegy 600 kínai diákot szállítottak közúton Moldovába Kijevből és Odesszából. Kedden további ezer kínai állampolgárt evakuálnak majd, őket is Ukrajnával szomszédos országokba utaztatják.

A kínai nagykövetség hétfőn felhívásban tájékoztatta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy Ukrajna egyes szomszédjai – köztük Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – segítséget ad az Ukrajnából érkező kínaiaknak, egyebek mellett lehetővé téve számukra ideiglenesen a vízummentes belépést.

A Global Times információ szerint eddig már több mint hatezer kínai állampolgár regisztrált a nagykövetségen az evakuálásra. A lap egy korábbi cikke szerint Ukrajnában mintegy hatezer kínai állampolgár tartózkodik.

 

Hétfőn éjjel is folytatódott Kijev és Harkiv ostroma

Az orosz hadsereg Ukrajna elleni háborújában hétfőn éjjel is folytatta a főváros, Kijev és a keleti Harkiv ostromát, még ha kisebb intenzitással is, mint napközben, valamint műholdképek tanúsága szerint egy több mint 60 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop tart Kijev felé – jelentették hírügynökségek.

Harkivban az orosz katonák felrobbantottak több transzformátort, emiatt áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban – közölte Ihor Terehov polgármester. Napközben az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a várost, már akkor többtucatnyi civil meghalt és többszáz megsebesült.

Az ukrán állami média jelentette, hogy a déli Herszon város ostroma is elkezdődött, és az oroszbarát szakadárok elfoglalták Nyikolajevka várost a donyecki régióban.


A műholdképeket készítő Maxar Technologies amerikai cég közölte, hogy egy 64 kilométer hosszú, meglehetősen elnyújtott orosz katonai konvoj halad Kijevhez észak felől. A Maxarnál ukrajnai támadásra készülő szárazföldi erőket és támadó helikoptereket is láttak műholdképeken Fehéroroszország déli részén.

 

Macron óvatosságra és visszafogottságra kérte a francia hadsereget

Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület „fokozott óvatosságára” és „kellő visszafogottságára”, ha esetleg belekeveredne az orosz-ukrán konfliktusba.

Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak„ – írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.

Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót „a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának” nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek „rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel” az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére