Cikkünket folyamatosan frissítjük!

Párizs: az európaiak és szövetségesei újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen

Az európaiak és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be hétfő este a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is.

„Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota.
A francia gazdasági minisztérium eközben bejelentette, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei szerda délután videókonferencián vitatják meg az Oroszország elleni szankciókat.

Orosz ENSZ-nagykövet: Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása

„Ennek a különleges akciónak az a célja, hogy megvédjük azokat az embereket, akiket a kijevi rezsim nyolc éve bántalmaz és akik népirtás elszenvedői. Ehhez szükséges Ukrajna demilitarizálása és 'nácitlanítása'” – fogalmazott az ENSZ- nagykövet hozzátéve, hogy Moszkva arra törekszik, „hogy bíróság elé állítsuk azokat, akik számos véres bűncselekményt követtek el civilek, köztük az Orosz Föderáció állampolgárai ellen”.
Nyebenzja azt állította, hogy „a donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket érő állandó fenyegetések, valamint a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldása kilátástalansága miatt” indította el a „különleges hadműveleteket” Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között” – szögezte le a diplomata.
„Szeretném hangsúlyozni: a jelenlegi válság gyökere Ukrajna a cselekedeteiben rejlik. (Kijev) sok éven keresztül szabotált, és megszegte a minszki intézkedéscsomagból eredő kötelezettségeit” – mondta Nyebenzja, utalva a 2015-ös minszki megállapodásokra. Kifejtette, hogy Moszkva szerint „a közelmúltban volt remény, hogy Kijev átgondolja és betartja azt, amit 2015-ben aláírt. Ehhez mindenekelőtt a Donyeck és Luhanszk státuszáról szóló dokumentumban meghatározott közvetlen párbeszédre volt szükség. Az ukrán vezetés legutóbbi kijelentései szerint Ukrajna nem hajlandó részt venni ebben a párbeszédben, nem hajlandó lépéseket tenni a Donbász minszki egyezményekben meghatározott különleges státuszának megadása érdekében, és ezt Kijev nyugati patrónusai is aktívan támogatják. Ez határozottan meggyőzött bennünket arról, hogy többé nincs jogunk megengedni, hogy Donbász lakói tovább szenvedjenek” – jegyezte meg Nyebenzja.

Vaszilij Nyebenzja: Oroszország az önvédelemhez való jogát gyakorolja egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni

Az orosz ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy Oroszország a különleges hadművelettel „az önvédelemhez való jogát gyakorolja egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni”. Vaszilij Nyebenzja hozzátette: erről az ukrán elnök nyíltan beszélt a müncheni konferencián. Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök müncheni kijelentésére utalt, aki a február 19-én tartott müncheni biztonsági konferencián kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja Kijev nem nukleáris státuszát. Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete érzelmes hangvételű beszédében hívta fel a figyelmet országa pusztulására. „Ha Ukrajna nem marad életben, az ENSZ sem fog” – jelentette ki.
„Ne ringassák illúziókban magukat! Most megmenthetjük Ukrajnát, az Egyesült Nemzetek Szövetségét, a demokráciát és megvédelmezhetjük az értékeket, amelyekben hiszünk” – tette hozzá Kiszlicja.

Az ENSZ Közgyűlésén elhangzottak

Az ülés elején Abdullah Shahid, a Közgyűlés elnöke javaslatára a 193 tagállam képviselői egyperces némasággal emlékeztek meg az Ukrajna elleni orosz támadás áldozatairól. Shahid – a Maldív-szigetek volt külügyminisztere -, és António Guterres, a világszervezet főtitkára a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel.
„Az ukrajnai harcokat be kell szüntetni” – hangsúlyozta Guterres. „Az egész országban harcok dúlnak, a levegőben, a szárazföldön és a tengeren. (.) Ez túlságosan sok. A katonáknak vissza kell térniük a laktanyáikba” – tette hozzá.
A világszervezet főtitkára felszólította az érintett vezetőket, hogy „haladjanak a béke felé”. „Most a fegyverek beszélnek (.), de soha nem túl késő jóhiszemű tárgyalásokba kezdeni és békésen rendezni minden kérdést”.
Guterres kijelentette: nukleáris konfliktus ötlete „egyszerűen elképzelhetetlen”. A politikus „dermesztő fejleménynek” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap elrendelte a különleges készültséget az elrettentő erőknél.
Kína ENSZ-nagykövete, Csan Csün kijelentette, hogy a világ „semmit sem nyer” a hidegháború visszatérésével.
„A hidegháborúnak régóta vége. A tömbökön alapuló hidegháborús mentalitásnak véget kell vetni” – hangsúlyozta Csan, aki szerint „az egész világnak van veszítenivalója, ha visszatér a hidegháború”.
A Közgyűlés várhatóan határozatról is szavaz a hozzászólások után, a tervek szerint szerdán. Az európai országok által Kijevvel egyeztetve kidolgozott tervezetet diplomaták szerint eddig több mint hetven ország támogatja.
Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott szövegtervezetek szerint a módosított változat nem ítéli el „a lehető leghatározottabban”, csak bírálja az Ukrajna elleni támadást.

Uniós biztos: a háború mély hatást gyakorolhat az európai energiarendszerre is

Az ukrajnai háború mély hatást gyakorolhat az európai energiaellátó-rendszerre is – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa hétfőn Brüsszelben, ám hozzátette, hogy a telet biztonságosan átvészeli a rendszer.

A biztos, az uniós tagállamok energiaügyi minisztereinek tárgyalást követő sajtótájékoztatón, felhívta a figyelmet: az EU képes lesz felülkerekedni a háború okozta esetleges ellátási zavarok hatásain. Mint mondta, meredeken nőtt az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz behozatala, havi 10 milliárd köbméter körül mozog. Hozzátette azonban, hogy idén tél végére 18 százalékos lesz a gáztárolók töltöttsége, szemben a korábbi évek 30 százalékéval.
„Elengedhetetlen, hogy már most megkezdjük a megfelelő szintű gáztárolás tervezését a következő fűtési szezon előtt” – emelte ki. Ennek érdekében a bizottság platformot és kapcsolattartó csoportokat hoz létre az érintett tagállamokkal és cseppfolyósítottgáz-szállítási rendszert üzemeltetőkkel.
Simson tájékoztatott arról is, hogy a miniszterek elfogadták az ukrán villamosenergia-hálózat az európai rendszerrel való összekapcsolásának meggyorsítását célzó bizottsági javaslatot.
„Az ukrán villamosenergia-hálózat szinkronizálása az európai kontinentális hálózattal – Oroszország helyett – már régóta prioritásunk. Ez egy stratégiai kezdeményezés Ukrajna energiafüggetlenségének növelésére” – mondta, hozzátéve, hogy a terv nagy technikai kihívást jelent.

Az EU újabb embereket vett fel a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciós jegyzékébe

Az Európai Unió további huszonhat olyan embert és egy szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt 2014-ben bevezetett korlátozó intézkedések hatálya alá tartozók jegyzékébe, akik hozzájárultak az ukránellenes propaganda terjesztéséhez és „az ukrajnai orosz invázióval szembeni pozitív hozzáállás előmozdításához” – közölte az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács hétfőn.

A tájékoztatás szerint a szankciós listára orosz oligarchák és üzletemberek kerültek fel, akik az olaj-, bank- és pénzügyi szektorban tevékenykednek, valamint kormánytagok, magas rangú katonák, illetve propagandisták. A szankciókkal az Európai Unió azokat célozza, akik jelentős gazdasági szerepet töltenek be Vlagyimir Putyin orosz elnök és rezsimjének támogatásában, továbbá pénzügyileg hasznot húznak a rendszerből – írták.
A korlátozó intézkedések, amelyek jelenleg 680 emberre és 53 szervezetre vonatkoznak, vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, valamint megtiltják a pénzeszközöknek a jegyzékbe vettek rendelkezésére bocsátását. A jegyzékbe vett emberekre uniós beutazási és átutazási tilalom is vonatkozik.

Orosz tárgyalódelegáció: vannak pontok, amelyekben haladást lehet elérni

Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el – jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja, az orosz alsóház külügyi bizottságának tagja a Fehéroroszországban hétfőn folytatott, öt órán át tartó kétoldalú tárgyalások után.

Szluckij a Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására. Mint mondta, szó esett a tűzszünetről és Ukrajna demilitarizálásáról is.
Bejelentette, hogy két-három nap múlva újabb kétoldalú tárgyalási forduló várható. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője bejelentette, hogy a következő megbeszélésre a felek szintén Fehéroroszországban, a lengyel-fehérorosz határnál fognak találkozni. A hétfői megbeszélés a fehérorosz Hrodna megyében volt, az ukrán határ közelében.
Megyinszkij is úgy nyilatkozott, hogy több olyan pontot találtak, „amelyek alapján közös álláspontok prognosztizálhatók”. Hozzátette, hogy a küldöttségvezetők a tárgyalási pozícióról konzultálni fognak országuk vezetésével.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután kézhez kapta az ukrán féllel folytatott tárgyalások teljes összefoglalóját, még a nap folyamán további lépésekről rendelkezhet.

Washington ideiglenesen bezárja a minszki amerikai nagykövetséget Fehéroroszországban

Az amerikai külügyminisztérium (State Department) közleménye ezenkívül felhatalmazta az Oroszországban tartózkodó, rendkívüli helyzetben nélkülözhető amerikai diplomatákat, adminisztratív munkatársakat és családtagjaikat, hogy önként elhagyhassák a moszkvai amerikai nagykövetséget, és hazautazzanak az Egyesült Államokba.
„Ezeket a lépéseket a kialakult biztonsági körülmények miatt tettük meg, amelyek az orosz katonai csapatok Ukrajna elleni, előzmény nélküli, igazolhatatlan támadása miatt jöttek létre” – hangsúlyozta közleményében Blinken külügyminiszter.
Mindeközben a Fox News amerikai hírtelevízió az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy egy – neve elhallgatását kérő – magas rangú amerikai hírszerzési tisztségviselő szerint Fehéroroszország akár már hétfőn katonai csapatokat küldhet Ukrajna területére, hogy az orosz katonai erők mellett harcoljanak. Minszk eddig csak kívülről támogatta az orosz hadműveletet, de közvetlenül katonákkal eddig nem vett részt a háborúban.

A FIFA és az UEFA felfüggesztette az oroszok részvételét a nemzetközi sorozatokban

A két szervezet azért döntött így, mert Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen.
„A futball teljes szolidaritást vállal az összes érintett ukrán emberrel. Mindkét elnök reméli, hogy az ukrajnai helyzet jelentősen és gyorsan javulni fog, hogy a futball ismét az egység és a béke hordozója lehessen” – olvasható a közös közleményben.
Az UEFA egyúttal felbontotta szponzori szerződését az orosz energiaipari vállalattal, a Gazprommal, amely 2012 óta – sajtóértesülések szerint – évi 40 millió eurót fizetett többek között a Bajnokok Ligája és 2024-es Európa-bajnokság támogatásáért.

Macron a polgári lakosság megóvását követelte, Putyin az ukrán nacionalistákat hibáztatta

A két vezető telefonon beszélt egymással, az Ukrajna ellen elindított orosz intervenció kezdete óta másodszor. Eszmecseréjük ezúttal másfél órán át tartott.
A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron az orosz-ukrán tárgyalások megkezdésével kapcsolatban sürgette, hogy az orosz fél szüntesse be a békés lakosság és a lakónegyedek elleni csapásokat és támadásokat, kímélje meg a civil infrastruktúrát, biztosítsa az autópályák biztonságát, különösen Kijevtől délre. A közlemény értelmében Putyin ezekben az ügyekben megerősítette, hogy kész kötelezettséget vállalni.
A Kreml által kiadott tájékoztatás értelmében Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők nem fenyegetik a civil lakosokat, és nem mérnek csapásokat polgári objektumokra. Az orosz elnök szerint a fenyegetést az ukrán nacionalisták jelentik, akik élő pajzsként használják fel a civil lakosságot, csapásmérő fegyvereket telepítettek lakónegyedekbe, és fokozták a Donyec-medence városai elleni tüzérségi támadásokat.
„Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy ilyen rendezés csak Oroszország jogos biztonsági érdekeinek feltétel nélküli figyelembevételével lehetséges, beleértve a Krím feletti orosz szuverenitás elismerését, az ukrán állam demilitarizálásának és nácimentesítésének megoldását és semleges státuszának biztosítását” – hangzott a Kreml közleménye.
Putyin mindemellett kijelentette, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra Ukrajna képviselőivel.
Macron megismételte követelését, hogy Moszkva állítsa le az Ukrajna elleni orosz támadást, és haladéktalan tűzszünetet követelt. A nemzetközi humanitárius jog betartását és a lakosságnak szánt segély eljuttatásának szavatolását is sürgette. A francia elnök, aki az elmúlt nap folyamán többször is beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, javaslatot tett Putyinnak a kapcsolattartás folytatására, a helyzet romlásának elkerülése érdekében. A Kreml sajtószolgálata szerint ebben a felek megállapodtak.

Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul.
Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” – hangoztatta az elnök.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de „a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. „Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” – szögezte le az államfő.

Menekültek Budapesten

A háború miatt Ukrajnából menekülő emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron:

Szentkirályi Alexandra: mintegy 90 ezren lépték át a határt Ukrajna felől

Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik.

Kiemelte, minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.
A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139 erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani.
Ismertetése szerint a menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében – fűzte hozzá.

Borrell: az EU-tagállamok elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett

Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közel félmillió eurót mozgósít Ukrajna önvédelmi célú fegyverkezésének támogatására. A tagországok pedig készen állnak fegyverek, köztük vadászrepülőgépek szállítására is Kijevnek – tette hozzá.
Kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.
Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de – mint fogalmazott – „készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben”. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni – tette hozzá.
Az uniós diplomácia vezetője közölte: Ukrajna orosz inváziója megmutatja, hogy az Európai Unió létfontosságú feladata az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentése, valamint a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre való átállás.
„Az energia nem fog kikerülni ebből a konfliktusból, akár tetszik, akár nem” – fogalmazott Borrell.
Arra figyelmeztetett azonban, hogy Európa energiafüggőségének megszüntetése nem lesz könnyű. Szavai szerint a piaci nyugtalanság növelni fogja az árakat, amit a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
„Talán bevezethetnénk támogatásokat a legkiszolgáltatottabbak védelmében, de olyan helyzetben vagyunk, hogy cselekedeteinknek és válaszainknak gazdasági következményei lesznek, és erre fel kell készülnünk” – fogalmazott.

Ukrán szárazföldi erők: az orosz csapatok továbbra is Kijev elfoglalására törekszenek

Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak – legfeljebb 30 rakéta kilövésével – továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket. A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének – írta jelentésében az ukrán parancsnokság. Hozzátette: az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán.
Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők – saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait – tették hozzá.

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni.

Az ukrán fegyveres erők védik a határokat – biztosítottak a szárazföldi erőknél.

Több ezren csatlakozhatnak a Nemzetközi Légióhoz

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt a Facebookon, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz. Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját, amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.

Oroszország 36 ország – köztük Magyarország – előtt zárta le légterét, válaszlépésként az orosz légitársasságok ellen nevezetett hasonló nyugati intézkedésekre

Az eddig tíz országból álló tilalmi lista mostantól magában foglalja az EU összes tagállamát, Nagy-Britanniát, több brit területet és Kanadát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap jelentette be, hogy az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Az ukrán belügy szerint Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az orosz erők Harkiv lakónegyedeit

Az orosz erők Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet hétfőn a kelet-ukrajnai Harkiv lakóövezeteire, a támadásban többtucatnyi polgári személy meghalt és százak szenvedtek sebesüléseket – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.

A támadásról filmfelvétel is kikerült a Youtube videomegosztó portálra. A beszámolót megerősítette Ihor Terehov, Harkiv polgármestere is. Az áldozatok pontos száma egyelőre nem ismert – mondta, hozzátéve, hogy eddig egy elhunyt nőről, 15 megsebesült katonáról és 16 sebesült civilről tudnak.

„Harkiv Ukrajna szerves része, mi eszerint cselekszünk, és minden helyi lakos ezt támogatja, egy ökölben egyesültünk. A végsőkig kiállunk Ukrajna mellett. Olyan egységesek vagyunk, mint még soha” – hangoztatta a polgármester. Roman Szemenuha, Harkiv megye kormányzóhelyettese közölte, hogy jelenleg az orosz erők Harkiv sűrűn lakott lakótelepeit lövik, amelyekben több mint egymillióan élnek. „Ijesztő, tüzérséggel lőnek lakóházakra. A veszteségeket még nem lehet összeszámolni” – mondta.

Nem zárta ki, hogy az orosz megszállók újabb offenzívát indítottak a város bevételére. A BM-21 Grad rakéta-sorozatvető a második világháborúból ismert „Katyusa” utódja, egy 122 milliméteres, legtöbbször Ural teherautóra szerelt rakétarendszer. Negyven indítócsővel rendelkezik, másodpercenként két rakétát képes kilőni. Maximális lőtávolsága körülbelül 40 kilométer. Mint általában a rakéta-sorozatvetők, a csöves tűzfegyverekkel – ágyúkkal, tarackokkal, aknavetőkkel – ellentétben a Gradok is kevésbé pontosak, viszont az összes rakétájukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni.

Zágráb fegyvereket küld Ukrajnának

Zágráb 124 millió kuna értékben (1 kuna jelenlegi árfolyamon közel 49 forint) gyalogsági fegyvereket és felszereléseket küld Ukrajnának – jelentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet hétfői ülésén.

„Az orosz hadsereg Ukrajna elleni, semmivel sem igazolható, szárazföldi, légi és tengeri brutális támadásának vagyunk tanúi” – mondta a kormányfő, hozzátéve: miután hetekig hallgatták az orosz diplomácia bizonygatását, hogy nem készülnek támadásra, „most lehullottak az álarcok”. Szavai szerint Oroszország el akarja foglalni az egyik legnagyobb európai államot. „Most láthatjuk, hogy ki az, aki joggal figyelmeztetett, és ki tévesztette meg a világ közvéleményét” – fogalmazott Plenkovic.

Emlékeztetett: a horvát nép nagyon jól tudja, mit jelent megvédeni a hazát az agressziótól. „Horvátországnak nincsenek kétségei, mi csakis a demokratikus és szuverén Ukrajna oldalán állhatunk” – húzta alá. Ismételten felszólította Oroszországot, hogy vessen véget „ennek az őrült hadjáratnak”, és térjen vissza a „józan ész és a párbeszéd” politikájához. A kormányfő bejelentette, hogy emelik a készültségi szintet a menekültek befogadása és a gázellátás terén, és kitiltják az orosz légitársaságokat a horvát légtérből. Hozzátette: Zágráb csatlakozik az Európai Unió azon döntéséhez is, hogy a legnagyobb orosz bankokat kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.

A fegyverszállításokról a kormányfő nem közölt részleteket, a segélynyújtásról szóló határozati javaslatok pedig Horvátországban bizalmas dokumentumnak számítanak.

Az EU 90 millió euró humanitárius gyorssegélyt jelentett be Ukrajnának

Mivel Ukrajnában a humanitárius helyzet romlik, és a szomszédos országok fogadják a menekülő ukránokat, az Európai Bizottság 90 millió eurós (mintegy 33 milliárd forint) humanitárius támogatást biztosít civilek megsegítésére irányuló sürgősségi segélyprogramokra – közölte a brüsszeli testület hétfőn.

A finanszírozás az Ukrajnában és Moldovában élő embereket segíti, főként élelem, víz, egészségügyi termékek, téli szálláslehetőség és egyéb alapvető szükségletek biztosítását teszi lehetővé.

Az Európai Bizottság továbbá az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül koordinálja az Ukrajnát támogató tagállami segítségnyújtást is. Ez idáig Ausztria, Belgium, Horvátország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Írország, Lettország és Litvánia ajánlott anyagi támogatást. Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Hollandia pedig alapvető orvosi ellátást, valamint polgári védelmi eszközöket biztosít az országnak – közölték.

Moldovának az ukrán menekültek befogadására ez idáig Ausztria, Franciaország és Hollandia ajánlott fel sürgősségi támogatást, egyebek mellett átmeneti szállásra alkalmas sátrak és orvosi segítség formájában.

UNHCR: már több mint félmillióan menekültek el Ukrajnából

Csütörtök óta több mint félmillió ember menekült el Ukrajnából a háború miatt valamelyik szomszédos országba – közölte hétfőn Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője a Twitteren.

A számok folyamatosan emelkednek. A legutóbbi adatok szerint 281 ezren érkeztek Lengyelországba, több mint 84 500-an Magyarországra, nagyjából 36 400-an Moldovába, több mint 32 500-an Romániába és mintegy 30 000-en Szlovákiába – közölte Shabia Mantoo, az UNHCR szóvivője.

A szervezet másik szóvivője, Chris Melzer azt közölte, hogy több százezerre tehető azoknak a száma is, akik Ukrajnán belül kényszerültek otthonukat elhagyni az orosz támadás miatt. A belső menekültek pontosabb számára egyelőre nem tudnak pontosabb becslést adni.

Sok közel-keleti ország gabonaellátása kerülhet veszélybe a harcok miatt

Az ukrajnai háború miatt kenyérhiány léphet fel több arab országban, köztük a polgárháború sújtotta Jemenben is, ahol így is milliókat éhínség fenyeget- figyelmeztetett a Middle East Monitor nagy-britanniai székhelyű hírportál hétfőn.

A portál a washingtoni székhelyű Middle East Institute (MEI) elemzésére hivatkozva emlékeztet arra, hogy a közel-keleti országok elsősorban Ukrajnából és Oroszországból szerzik be a gabonát, a kenyérhiány pedig tüntetéseket és bizonytalanságot okozhat a térségben.

Az intézet kiemelte: Ukrajna gabonaexportjának mintegy fele az észak-afrikai régióba kerül.

„A háború esetén fellépő ellátási nehézségek súlyos csapást mérnének az élelmiszerimportra berendezkedett országokra, például Egyiptomra, Jemenre, Líbiára, és Libanonra” – áll a jelentésben.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog.

Zelenszkij Ukrajna azonnali felvételére szólította fel az EU-t

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videóüzenetében felszólította az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását„ – hangoztatta az elnök.

Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de ”a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk„. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. ”Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges„ – szögezte le az államfő.

Bejelentette: szabadon engedik a börtönökből azokat az ukrán veteránokat, akik valódi harci tapasztalatokat szereztek a 2014 óta tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, az ukrán oldalon harcolva az oroszbarát szakadárok ellen, és kompenzálhatják bűneiket azzal, hogy ismét részt vesznek az ország védelmében a háború legforróbb pontjain.

A szabadon bocsátandók köztörvényes bűncselekményeket követtek el, ezért töltik börtönbüntetésüket.

”Erkölcsileg nem könnyű, de a védekezésünk szempontjából hasznos döntés született. A hadiállapot értelmében a valódi harctéri tapasztalattal rendelkező ukránokat kiengedik az őrizetből, és a háború legforróbb pontjain kompenzálhatják majd bűnösségüket. Minden kiszabott büntetést eltörölnek a Donyec-medencei művelet résztvevőivel szemben„ – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy most a védekezés a kulcsszó.

A kijevi városvezetés közben a Telegram üzenetküldő portálon arról tájékoztatta az ukrán főváros lakóit, hogy hétfő reggel kinyitnak az élelmiszerboltok, és újraindul a közösségi közlekedés is, bár jóval ritkább járatokkal. A metró is közlekedni fog, de csak egyes szakaszokon és mintegy negyvenperces időszakonként. A városvezetés hangsúlyozta, hogy a kijárási tilalom hétfő este tíz órától kedd reggel hét óráig újra életbe lép. Ismételten arra kérték a kijevieket, hogy csakis abban az esetben menjenek ki az utcákra, ha feltétlenül szükséges. Ezt megelőzően szombat délután öt órától egészen hétfő reggel nyolc óráig teljes kijárási tilalom volt a fővárosban.

Az egészségügyi minisztérium pedig a gyógyszertárakat kérte, hogy nyissanak ki a fővárosban.

Kijevben délelőtt fél 11 körül ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, utána robbanások a belvárosból nem voltak hallhatók, de repülőgépek zúgását lehetett hallani a város légterében.

Vasárnap közel százezer ukrán menekült érkezett Lengyelországba

Az ukrajnai háború kezdete óta már 281 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, csak vasárnap közel százezren lépték át a határt – közölte a lengyel határőrség a Twitter közösségi honlapján hétfőn.

Beszámoltak arról is, hogy a háború ötödik napján, hétfő éjféltől hajnali 7 óráig 28 ezren estek át a határellenőrzésen.

Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak hétfőn adott interjúban közölte: a határ ukrán oldalán óriási sorok alakultak ki, a közös határátkelőknél összesen több mint negyedmillióra becsülhető a várakozók száma.

Az 535 kilométer hosszú lengyel-ukrán határszakaszon 8 közúti határátkelő működik, ezeken az utóbbi időben a gépkocsik számára fenntartott forgalmi sávok egy részét a gyalogosoknak különítették el a határátlépés gyorsítása érdekében. Egyes határátkelőkön 20 óra, máshol akár 70 óra a várakozási idő Ukrajna irányából.

Dworczyk megerősítette: Varsó a határátlépési eljárás lehető legnagyobb leegyszerűsítéséről tárgyal az ukrán hatóságokkal. Hangsúlyozta: a lengyel határőrök gyakorlatilag mindenkit beengednek, beleértve a személyi iratokkal nem rendelkező menekülteket is.

Rámutatott: a határon várakozók többsége nő és gyermek, mivel az ukrajnai általános mozgósítás meghirdetése után a 18 és 60 év közötti férfiakat nem engedik ki Ukrajnából.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Ukrajna kezdeményezésére rendkívüli ülést tart a héten az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az ukrajnai háború miatt – jelentette be a testület hétfőn.

A Tanács egyúttal megerősítette, hogy az Ukrajnában zajló műveleteknek már legalább 376 igazolt áldozata, köztük 102 halottja van, ám Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa leszögezte, hogy a valós számok vélhetően ennél jóval magasabbak.

Bachelet elmondta, hogy az áldozatok többségét robbanófegyverek ölték meg, és sokan légicsapásokban vesztették életüket.

Kiemelte, hogy már mintegy 422 ezer ukrán menekült el az országból, és rengetegen váltak belső menekültté.

António Guterres ENSZ-főtitkár szintén hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az orosz műveletek ukrajnai eszkalációja miatt nőttek az emberi jogi jogsértések. „Meg kell mutatnunk mindenkinek Ukrajnában, hogy a szükség idején mellettük állunk” – fogalmazott Guterres.

Megérkezett az ukrán és az orosz delegáció a fehéroroszországi tárgyalás helyszínére

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője elmondta: készen állnak az ukrán féllel mindaddig tárgyalni, ameddig sikerül megállapodásra jutni. „A konfliktus minden órával csak húzódik, ukrán civilek és katonák halnak meg. Megállapodásra akarunk jutni, de az egyezségnek mindkét fél érdekét kell szolgálnia” – fogalmazott Megyinszkij.

Az ukrán elnöki hivatal azt közölte: az ukrán delegáció fő célja, hogy megállapodásra jussanak az azonnali tűzszünetről és az orosz csapatok kivonásáról Ukrajnából.

Az ukrán delegáció elnöke David Arahamija, az államfő mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője. A küldöttségben részt vesz még Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója és Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes.

A találkozó helyszíne Fehéroroszországban van, az ukrán határ közelében. Orosz közlés szerint a tárgyalás (közép-európai idő szerint) 10 órakor kezdődött.

Moszkva: a polgári lakosság szabadon elhagyhatja Kijevet

A kijevi városi vezetés továbbra is arra szólította fel a lakosságot, hogy csakis a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat. A felhívás szerint a főváros szinte minden kerületében előfordulhatnak utcai harcok.

A városvezetés arról tájékoztatott, hogy az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt, eltekintve szórványos összetűzésektől. Reggel kinyitottak az üzletek, és működik a tömegközlekedés is, bár a metrók a megszokottnál ritkábban járnak. Továbbra is kijárási tilalom van érvényben este 10 és reggel 7 óra között.

Közben a kelet-ukrajnai Harkivban is kijárási tilalmat vezettek be.

Az ukrán hadsereg hétfő reggeli közleményében arról tájékoztatott, hogy Moszkva „lassította az offenzíva ütemét” a támadás ötödik napján.

Az orosz védelmi minisztérium az Interfax orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az orosz erők elfoglaltak két települést – Bergyanszk kikötővárost és Enerhodart – a délkelet-ukrajnai

Zaporizzsjai területen, illetve bevették a zaporizzsjai atomerőmű körüli területeket és magát az atomerőművet is. A hadműveletek ellenére az erőmű zavartalanul működik – tették hozzá az orosz közleményben.

Ukrán források cáfolták, hogy az orosz hadsereg elfoglalta volna a zaporizzsjai atomerőművet.

Tízkor kezdődnek az orosz-ukrán tárgyalások

Zelenszkij Johnsonnak: a következő 24 óra kritikus lesz

A következő 24 óra döntő jelentőségű lesz Ukrajna számára – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson és Zelenszkij hajnalban újabb telefonbeszélgetést tartott, és a brit kormányfő elismerően szólt az ukrán nép által az orosz invázió óta tanúsított bátorságról és hősies ellenállásról.

Johnson biztosította az ukrán elnököt: London mindent megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Britannia és szövetségesei által küldött védelmi támogatás eljusson Ukrajnába.

Zelenszkij a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint döntő fontosságúnak nevezte Ukrajna szempontjából a következő 24 órás időszakot.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő az orosz invázió kezdete óta minden nap beszélt egymással telefonon, és a hétfő hajnali beszélgetés során megállapodtak abban, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.

(Photo by EyePress News / EyePress via AFP)

Az ukrán belügyminisztérium szerint meghalt 352 ukrán állampolgár

Az ukrán belügyminisztérium összesítése szerint 352 ukrán állampolgár halt meg az orosz invázió során, köztük 14 gyermek. A hivatal adatai alapján további 1684 ember, köztük 116 gyermek megsebesült.

A minisztérium vasárnapi közleménye nem ad tájékoztatást az ukrán fegyveres erők áldozatairól.

Oroszország korábban azt tudatta, hogy csapatai csak ukrán katonai létesítményeket vesznek célba, és azt állította, hogy Ukrajna polgári lakossága nincs veszélyben.

Oroszország nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt csapatai veszteségeiről. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap ugyan elismerte, hogy orosz katonák meghaltak és megsebesültek, de számokat nem közölt.

Zaharova: az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy vasárnapi tévéadásban úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok szeretné, ha atomfegyvereket telepíthetne Ukrajnába.

A Rosszija-1 tévécsatorna Este Vlagyimir Szolovjovval című műsorában a szóvivőnő azt mondta: „az Egyesült Államok már számos európai ország területére telepítette nukleáris fegyvereit. Nem Franciaországról és Nagy-Britanniáról van szó, amelynek saját nukleáris fegyverei vannak. Olaszországban és több más országban van amerikai nukleáris fegyver, de ezekhez ezek az országok nem férnek hozzá. Ott mindent az Egyesült Államok irányít. Hogy ez (az atomfegyver) Ukrajnában is megjelenjen, ez lenne a leghőbb vágya”- hangoztatta Marija Zaharova.

Hozzátette: „sokan kérdezik tőlünk: tényleg úgy gondolják, hogy Ukrajna területén atomfegyverek fognak megjelenni? Ki engedte volna ezt meg Európában? Tényleg? Tényleg olyan naivak, hogy ne legyen érthető, ha egy országnak hivatalosan van atomfegyvere, az az Egyesült Államok számára nem jelenti azt, hogy azt (az atomfegyvert) csakis a saját területén lehet (tárolni)?” – hangsúlyozta a diplomata.

Zaharova szerint „az angolszász álguruk a féktelen és teljesen kontrollálatlan viselkedés bélyegét nemcsak Oroszországra igyekeznek vonatkoztatni, hanem mindenkire, aki valamilyen módon útjukba kerül furcsa világukban”. Mint kifejtette: „akkoriban nem hittek nekünk. Ez tíz évvel ezelőtt volt. Ma Kína minden fronton szembesül ezzel”.

Az orosz külügyi szóvivő egyben emlékeztetett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy Ausztrália körül atomtengeralattjárókat telepítenek. „Ez így van a kezdetekben, hogy tisztességesen hangozzék. A valóságban pedig az, hogy ne lehessen tudni a terv végkifejletét” – hangoztatta, megjegyezve, „az a taktikájuk, hogy megteremtsék a bizonytalanság melegágyát”.