Borrell: ha szükség van rá, újabb szankciós csomagra teszünk javaslatot

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője, az EU-tagországok külügyminisztereinek rendkívüli pénteki tanácskozását követő sajtótájékoztatóján, nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy szükség esetén harmadik, Oroszország elleni szankciócsomagra is tesznek javaslatot.

Az uniós főképviselő azt követően nyilatkozott, hogy a külügyminiszterek elfogadták az Oroszország elleni büntetőintézkedések második csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletekre. Ezek az intézkedések pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak oroszországi vállalatokkal és bankokkal szemben, szerepelnek köztük az energiaszektort érintő korlátozások, a légiközlekedési ipart érintő szigorítások, a kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának tilalma, és konkrét személyekre vonatkozó szankciós listák.

Oroszország elnöke Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov neve is szerepel a listán, az ő esetükben európai vagyonbefagyasztásról állapodtak meg a külügyminiszterek.

Borrell szerint Putyin elnök harmadikként csatlakozik két másik vezetőhöz Bassár el-Aszad szíriai és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökhöz az uniós szankciólistán.

Az uniós főképviselő a sajtókonferencián elmondta: a külügyminiszterek tárgyaltak arról is, hogy Oroszországot esetleg lekapcsolnák a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerről, de ehhez nem volt meg a szükséges egyhangúság. Hozzátette azonban hogy ezt a lehetőséget továbbra sem zárták ki. Borrell azt is kijelentette, hogy „a lényeg, a pénteken elfogadott szankciósintézkedések minél előbbi végrehajtása”. Hangsúlyozta, hogy

 

Szentkirályi Alexandra: szombattól hívható a 1357-es segélyvonal

Szombattól hívható a 1357-es nemzeti segélyvonal, amelynek hívásával 500 forinttal lehet támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást – jelentette be a kormányszóvivő közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében pénteken.

Szentkirályi Alexandra úgy fogalmazott: a magyarok már számtalanszor bebizonyították, hogy ha baj van, akkor összefognak.

– mondta.

Kiemelte: a kormány nem fogja engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebbe a háborúba, de a humanitárius segítségnyújtásra készen állnak. Mindenkinek segítenie kell a háború áldozatait – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy Magyarország első helyen Kárpátalját és az ott élő magyarokat akarja segíteni.

– mondta Szentkirályi Alexandra.

Tájékoztatása szerint szombattól hívható a 1357-es nemzeti segélyvonal, amelynek hívásával 500 forinttal lehet támogatni a Híd Kárpátaljáért összefogást. Ezen kívül egy számlaszámot is nyitott a kormány az adományoknak, melynek számlaszámát – 11711711-22222222 – a videóban is közölték.

– kérte a kormányszóvivő

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a videóban arról beszélt: a Híd Kárpátaljáért összefogás részeként a karitatív szervezetek szálláshelyek és befogadó családok jelentkezését, valamint étkezési kapacitások és tartós élelmiszer felajánlását, vállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek felajánlásait is várják.

– ismertette az államtitkár, majd a videó végén közzétették a szervezetek elérhetőségeit.

 

Johnson: a brit kormány Putyin és Lavrov elleni célzott szankciókra készül

A brit kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter elleni célzott szankciók „azonnali” érvényesítésére készül az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul – közölte pénteken a NATO-társállamok vezetőivel Boris Johnson brit miniszterelnök.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson a szövetség pénteki virtuális csúcsértekezletének résztvevőihez szólva úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában katasztrofális helyzet kezd kibontakozni, és Putyinnak a hidegháború után kialakult rend felforgatását célzó „revansista” törekvései vannak.

A brit kormányfő arra hívta fel a NATO-vezetők figyelmét, hogy az orosz elnök ambíciói „nem feltétlenül érnek véget ezen ponton”, és az ukrajnai hadművelet nyomán kialakult helyzet valójában euro-atlanti válság, amely globális következményekkel jár.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Johnson arra kérte a többi NATO-vezetőt, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket Oroszország kizárására a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. A brit kormányfő szerint Putyint és rendszerét ez az intézkedés érintené a lehető legfájdalmasabb módon.

Boris Johnson elmondta a NATO-vezetőknek, hogy London az eddig bejelentett büntetőintézkedéseken túl hamarosan személyre szóló szankciókat foganatosít Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov ellen.

A Downing Street egyelőre nem részletezte e szankciók mibenlétét.

A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Johnson a megbeszélésen kifejtette: a világnak el kell érnie, hogy Putyin agresszív fellépése kudarccal végződjék.

A brit kormányfő szerint

Johnson hangsúlyozta, hogy Európa jövőbeni biztonságának fenntartásában a NATO-nak kell betöltenie az elsődleges szerepet.

 

Szerb elnök: Belgrád továbbra sem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz

Szerbia nem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz, ez sem politikai, sem gazdasági szempontból nem elemi érdeke az országnak – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök pénteken a televízióban sugárzott beszédében.

A szerb köztársasági elnök és az ország vezetése kétnapi hallgatás után foglalt állást az Oroszország és Ukrajna között kialakult konfliktus ügyében.
Szerbia támogatja Ukrajna területi egységét, és annak megsértését hibás lépésnek tartja.

– szögezte le az elnök.

Aleksandar Vucic megfogalmazása szerint Szerbia tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, és úgy véli, ez a legjobb módja annak, hogy megvédje saját magát és az érdekeit, ugyanakkor tiszteletben tartja a tradicionális barátságait is. Kiemelte: az ország folytatja európai integrációs útját, de nem fog senkiből ellenséget csinálni csak azért, mert valaki más ezt kéri.

Mint mondta, a szerb állami szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy önkéntesek ne menjenek harcolni az országból Kelet-Európába, Belgrád inkább humanitárius segélyt nyújt az ukrán lakosságnak.

A szerb elnök azt is leszögezte, hogy Belgrád a katonai semlegesség elvét fogja a továbbiakban is tiszteletben tartani, ezért a szerb hadsereg minden, külföldi partnerrel tervezett gyakorlatát lemondják.

Aleksandar Vucic felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban nagy nyomásnak volt kitéve Szerbia, az államvezetés azonban igyekezett hideg fejjel véleményt alkotni.

Ivica Dacic leköszönő házelnök véleménye szerint Szerbiának a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Mint mondta, Szerbiának nem szabad csatlakoznia az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, mert azok az országok, amelyek ezt követelik most Belgrádtól, 1999-ben, amikor a NATO Jugoszláviát bombázta, nem segítettek. Mint mondta, fenn kell tartani a jó kapcsolatot az Európai Unióval, de Oroszországgal és Kínával is, mert ha Moszkva és Peking nem védi meg Szerbiát, akkor senki sem fogja. Kiemelte: Brüsszel azt várja Szerbiától, hogy szankciókat vezessen be, Oroszország pedig valószínűleg azt várja el, hogy elismerjük és megdicsérjük mindazért, amit tett.

– közölte Ivica Dacic.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke csütörtökön a közösségi médiában ismertette véleményét, miszerint „a háború sosem lehet megoldás”. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke aggodalmát fejezte ki az ártatlan életek és a kárpátaljai magyarok miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

 

Ukrán elnöki iroda: heves harcok dúlnak Harkiv, Szumi megyékben és az ország déli részén

Meglehetősen heves harcok dúlnak Ukrajna és Oroszország fegyveres erői között az ország keleti részén Harkiv, északkeleten Szumi megyében, valamint az ország déli részén – közölte Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki online sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő kitért arra, hogy az ukrán védelmi minisztériumtól délután kapott tájékoztatás szerint pénteken több mint ezer orosz katona vesztette életét a harcokban.

– hangoztatta.

Podoljak hozzátette egyúttal, hogy az ilyen információk „nagyon fontosak a ma az államukért küzdő ukrán katonák pszichológiai állapota szempontjából”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Az ukrán vezetés csütörtök este hadiállapotot vezetett be.

 

NATO-tagállamok vezetői: a világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért

A világ Oroszországot és Fehéroroszországot is felelősségre fogja vonni tetteikért. Felszólítjuk az összes államot, hogy fenntartás nélkül ítéljék el az Ukrajna elleni lelkiismeretlen támadást. Senkit sem szabad becsapni az orosz kormány hazugságáradatával – hívták fel a figyelmet közös nyilatkozatukban a NATO-tagállamok vezetői pénteken.

A brüsszeli székhelyű szervezet tagországainak vezetői pénteken rendkívüli tanácskozást tartottak Moszkva Ukrajna elleni hadműveletével kapcsolatban, és közösen aláírt nyilatkozatukban hangsúlyozták szolidaritásukat Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökével, parlamentjével és kormányával, valamint „a bátor ukrán néppel, amely most hazáját védi”.

– emelték ki.

A tagállami vezetők abban is megállapodtak, hogy további jelentős védelmi erőt telepítenek a szövetség keleti régióiba, hogy „erős és hiteles védelmet biztosítsunk a szövetség egész területén, most és a jövőben is”„.

A szövetség intézkedései, mint hangsúlyozták, „megelőző jellegűek, arányosak, és azok is maradnak”.

 

Az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát a Tanács intézményeiben

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Tanács alapokmányával összhangban úgy határozott, hogy az Ukrajna elleni hadművelete miatt azonnali hatállyal felfüggeszti Oroszország képviseleti jogát a Miniszteri Bizottságban és a Tanács Parlamenti Közgyűlésében – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács pénteken.

A 47 tagot számláló szervezet közleménye kiemelte: a felfüggesztés nem végleges, hanem ideiglenes intézkedés, nyitva hagyva a kommunikációs csatornákat.
Közölték: az elfogadott határozat azt jelenti, hogy Oroszország továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele marad az Európa Tanács vonatkozó egyezményeinek, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

– tették hozzá.

Emlékeztettek: az Európa Tanács 47 tagállamának képviselőit tömörítő Miniszteri Bizottság csütörtökön tartott rendkívüli ülésén a leghatározottabban elítélte Oroszország Ukrajna elleni, nemzetközi jogot sértő fegyveres támadását, és azt, hogy függetlenként ismerte el Donyeck és Luhanszk ukrán megyéket. Továbbá felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel katonai műveleteivel Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

 

A Debreceni Egyetem kollégiumi helyeket biztosít a Kárpátaljáról érkezőknek

A Debreceni Egyetem (DE) valamennyi üres – jelenleg 250 – kollégiumi férőhelyét felajánlotta a Kárpátaljáról érkező hallgatók, oktatók és más menekültek elszállásolására – tájékoztatta az intézmény hallgatói önkormányzata pénteken az MTI-t.

Közleményük szerint a szabad férőhelyek feltöltésének pontos rendjét az egyetem az illetékes szervekkel együttműködésben hajtja végre.

A hallgatói önkormányzat hétfőtől adománygyűjtést kezdeményez, az összegyűlt adományokat minden héten pénteken átadják a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, ők juttatják el a kárpátaljai magyaroknak, menekülteknek.

Az egyetem sajtóirodája is közleményt juttatott el pénteken az MTI-hez, ebben kijelentik: a Debreceni Egyetem kiáll a béke és az egyetemi képzés folytatása, a hallgatók és oktatók nyugalma, és családjuk biztonsága mellett.

Az egyetem jelenleg is fogadja a beregszászi egyetem hallgatóit és oktatóit Erasmus-programok keretében, valamint biztosítja kárpátaljai illetőségű hallgatói számára, hogy ha a családjuk Magyarországra érkezik, akkor közreműködik az elhelyezésükben és az ellátásukban – írták.

 

Putyin hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget

Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén.

– mondta az orosz elnök.

Putyin arra hívta fel az ukrán katonák figyelmét, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban nehézfegyvereket állítottak fel, hogy – mint mondta – nyugati tanácsadók útmutatása alapján válaszcsapást provokáljanak ki.

Az elnök szerint az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek. Putyin azt állította, hogy az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak.

– mondta az elnök.

Putyin nagyra értékelte az orosz haderő Ukrajnában tanúsított „bátorságát, professzionalizmusát és hősiességét” Oroszország „biztonságának szavatolása” közben.

Szergej Lavrov külügyminiszter a nap folyamán korábban azt mondta, hogy Oroszország nem szándékozik megszállni Ukrajnát, és kész bármikor tárgyalni azt követően, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. Azt mondta, Moszkva szeretné megszabadítani Ukrajnát a nyugati országok és a nacionalisták „külső irányításától”, hogy az ország népei külső nyomás nélkül határozhassák meg jövőjüket.

– mondta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges művelet” célja az erőszaknak és „népirtásnak” kitett lakosság megvédelmezése mellett a „bábkormány” felelősségre vonása azokért a bűncselekményekért, amelyeket civilek, egyebek között orosz állampolgárok ellen követett el. További célként nevezte meg Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását.

 

Mol: zavartalan az olajszállítás a Barátság vezetéken

Zavartalan az olajszállítás a Barátság vezetéken – közölte a Mol az MTI kérdésére pénteken.

Hangsúlyozták: a Mol figyelemmel kíséri az eseményeket, és felkészült arra, hogy folyamatosan biztosítani tudja az ország és a régió energiaellátását.

– írták.

A Mol orosz termelőktől és kereskedelmi partnerektől hosszútávú szerződések alapján vásárolja az olajat, ezek a szállítások érkeznek Oroszországból Ukrajnán át a Barátság vezetéken.

 

Kijev környékén négy civil meghalt, többen megsérültek a légicsapásokban

Négy ukrán polgári személy életét vesztette, és 15 megsérült pénteken a Kijev környéki településeket ért orosz légitámadásokban – közölte Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó.

– írta a kormányzó a hivatala honlapján.

Súlyos a helyzet a fővárostól, Kijevtől északra lévő térségben, Hosztomel, Irpiny és Bucsa településeknél.

– írta a kormányzó. Hozzátette, hogy Boriszpilnál, azon a településen, ahol a nemzetközi repülőtér található, nyugalom van, ott nem folynak harci cselekmények.

Hennagyij Lahuta, a Krímmel határos dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója közölte, hogy az ukrán hadsereg elvesztette ellenőrzését a megyeszékhely felé vezető utak fölött. Herszon városa azonban egyelőre nem került orosz kézre – pontosította az értesülést az ukrán fegyvere erők vezérkara.

Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója nyilvánosságra hozta: az ukrán fegyveres erők páncélosai és egyéb harcjárművei behajtottak a fővárosba, hogy biztosítsák Kijev védelmét. Deniszenko kérte a kijevieket, hogy ne vegyék videóra és ne publikálják az ukrán fegyveres erők katonai járműveinek mozgását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

 

Macron: az Európai Unió szankciói a legmagasabb szintű orosz vezetőket sújtják

Az ukrajnai hadműveletek miatt az Oroszország elleni uniós szankciók a legmagasabb rangú orosz vezetőket fogják sújtani – tudatta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a parlament két házához intézett, levélben megfogalmazott üzenetében.

– derül ki a levélből, amelyet Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke olvasott fel a képviselőknek.

A világ a 21. század egyik hatalmas geopolitikai és történelmi fordulatával áll szemben, amely a birodalmak és a határkonfliktusok visszatérésével járhat, és amely következményekkel lesz az életünkre, a gazdaságunkra, a biztonságunkra. A szankciók soha nem következmények nélküliek, beleértve saját magunkat is. De felvállaljuk, miután az értékeink megvédéséről van szó” – tette hozzá a francia államfő, jelezve azt is, hogy Franciaország minden szükséges döntést meghoz az állampolgárai és a vállalkozásai megóvására.

Emmanuel Macron „előre eltervezett, eldöntött, majd megszervezett döntésnek” nevezte Oroszország részéről az Ukrajna elleni hadművelet megindítását. Jelezte, hogy kapcsolatban áll az ukrán vezetéssel, üdvözölte az ukránok „bátorságát és elszántságát”, 300 millió eurós támogatást ígért a francia költségvetésből, valamint „védelmi eszközök szállítását” Ukrajnának.

Üzenetében az államfő emlékeztetett arra, hogy az ukránok elleni háború következményein túl, sokan amiatt aggódnak, hogy „Vlagyimir Putyin nem fog itt megállni”. Ezért a NATO is további intézkedésekről fog dönteni „a balti és romániai szövetségeseink megvédésére” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hozzátette, hogy Franciaország pedig megerősíti a hírmanipuláció és a kibertámadások elleni küzdelmet, hogy megvédje önmagát a külföldi beavatkozásoktól.

– vélekedett üzenetében Emmanuel Macron, akinek sorait a képviselők állva tapsolták meg.

A levelet egyszerre olvasta fel a kormánypárti Richard Ferrand a nemzetgyűlésben, és a jobboldali ellenzéki Gérard Larcher, a szenátus elnöke a felsőházban, miután az alkotmány szerint az államfő nem léphet be a parlament két házába.

 

Két nap alatt 1600 menekülő érkezett Záhonyba

Az elmúlt két napban mintegy 1600 menekülő érkezett Záhonyba Ukrajnából – tájékoztatta a település polgármestere pénteken az MTI-t.

Helmeczi László (független) hangsúlyozta, hogy az érkező emberek döntő többségét rögtön elvitték az ország más térségeibe rokonok, ismerősök, ezért az önkormányzatnak csupán nyolcvan ember, többségében nő és gyermek elhelyezéséről kellett gondoskodnia. Közülük harmincan maradtak tartósan.

Közlése szerint a menekülőket a művelődési házban szállásolták el. A matracokat, fekvőhelyeket a lakosság adta össze, illetve pénteken takarókat kaptak a Magyar Vöröskereszttől.

A menekülők egyike, egy Tiszaásványról érkezett nő, aki gyermekeivel szintén a záhonyi művelődési házban kapott elhelyezést, arról számolt be, hogy az emberek nagyon félnek Ungváron és környékén. Ugyanis elterjedt az az információ, hogy az orosz erők az ungvári repülőtér bombázására készülnek – tette hozzá. Erre a hírre reagálva döntött úgy a család, hogy a férje otthon marad, ám ő a gyerekekkel átjön Magyarországra és kaposvári rokonoktól kér segítséget.
Ezzel kapcsolatban Helmeczi László felhívta a figyelmet: sok magánszemély felajánlotta, hogy saját autójával Budapestre viszi a menekülőket, sőt van olyan, aki egészen Kaposvárig hajlandó elszállítani a családokat.

Szendrei Miklós, a Magyar Református Szeretetszolgálat közösségi koordinátora, aki a záhonyi vasútállomáson fogadja a menekülőket, szintén azt közölte, hogy sok felajánlás érkezik magánszemélyektől. Van, aki a hatszobás nyíregyházi lakását ajánlotta fel az Ukrajnából érkezők elhelyezésére.

Közlése szerint a szeretetszolgálat étellel és itallal látja el az Ukrajnából érkezőket. Ő azt tapasztalja, hogy míg csütörtökön szinte kizárólag Kárpátaljáról érkeztek menekülők Záhonyba, már egyre többen jönnek Ukrajna távolabbi vidékeiről.

A záhonyi művelődési ház egyébként tipikus menekültszállás képét nyújtotta péntek délután. A kisebb termekben pihentek az Ukrajnából érkezettek, a mindenhol felhalmozott matracokon. A nagyteremben gyerekek fociztak, az asztalokra pedig ki voltak rakva az adományként érkezett ételek és italok. A többi között egy nagy kosár fánk is, a helyiek felajánlásának köszönhetően.

Egy fiatal pár is felbukkant a kultúrházban, ők elmondták, hogy most jöttek haza Németországból és élelmiszerrel szeretnék segíteni az emberek ellátását.

Láthatóan és hallhatóan sokan izgatottan telefonáltak, kíváncsian az otthoni hírekre, illetve megnyugtatták a hozzátartozóikat, hogy biztonságban vannak, sokan pedig szervezték a továbbutazást.

A városban érezhető a hatósági jelenlét, a rendőrök mellett a katasztrófavédelem munkatársai is ügyelnek a biztonságra.

Az MTI úgy értesült, hogy a kiskorúakat akkor is beengedik az országba a magyar hatóságok, ha nem rendelkeznek útlevéllel, illetve sokuknak még születési bizonyítványuk sincs.

 

Ukrán védelmi tárca: az orosz hadsereg csaknem háromezer katonát veszített

Az orosz hadsereg az Ukrajna elleni hadműveletben 2800 katonát és legalább 80 harckocsit veszített – közölte pénteken Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.

Hanna Maljar a Facebook-oldalán azt is közölte, hogy az orosz csapatok 516 páncélozott járművet, tíz harci repülőgépet és hét helikoptert veszítettek pénteken 14 óráig.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, Volodimir Zelenszkij elnök pedig csütörtökön este elrendelte az általános mozgósítást.

 

Áder: Magyarország határozottan elítéli a támadást

Magyarország határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a bukaresti kilencek államfői megbeszélésén pénteken Varsóban.

A Köztársasági Elnöki Hivatal által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Áder János azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás egyike a második világháború óta Európában látott legnagyobb katonai fellépéseknek, de 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni.

– emelte ki.

Magyar részről – hagyományos kapcsolataink révén – minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy józanságra és önmérsékletre sarkalljuk a moszkvai vezetést.

– jelentette ki a köztársasági elnök.

– fogalmazott.

Áder János közölte, egyetértenek azzal, hogy közösen egyértelmű jelzést kell küldeniük: elítélik a putyini rendszer által eldöntött, majd végrehajtott, tehát nem a kijevi kormány által kiprovokált agressziót, és a vérontásért az Oroszországi Föderáció irányítóit tartják felelőseknek.

– mondta.

Hozzátette, abszurdnak és elfogadhatatlannak tartják azt a moszkvai érvelést, amely nem csupán Ukrajna határait, hanem annak állami létjogosultságát is megkérdőjelezi. Egy olyan országét, amely az ENSZ alapító tagja, s amellyel az orosz fél maga is egész sor kétoldalú szerződést kötött.

– szögezte le a köztársasági elnök.

Ukrajna most azonnali és komoly politikai és humanitárius támogatásra szorul, és – mint ahogy eddig – ebből Magyarország is kiveszi majd a részét – mondta.

Áder János kiemelte, hogy mélyen együttéreznek Ukrajna polgári lakosságával, amelynek most a háborúval járó összes szenvedést el kell viselnie.

– közölte az államfő.

– mondta a köztársasági elnök.

Közölte: fontosnak tartják, hogy a NATO megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyek a szövetség valamennyi tagjának szavatolják a békét, a biztonságot és a katonai védelmet.

Szükségesnek látjuk, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai ez alkalommal is megerősítsék elkötelezettségüket a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében foglaltak iránt” – hangsúlyozta Áder János.

 

A LEN nem rendez mérkőzéseket és versenyeket Oroszországban

A vizes sportágak európai szövetsége (LEN) semmilyen versenyt és mérkőzést nem rendez Oroszországban.

A LEN pénteki sajtóközleménye szerint az Oroszországba tervezett összes versenyt elhalasztják később kijelölendő időpontra és helyszínre. Ez érinti a női vízilabda Euroliga egyik negyeddöntőjét is, a Dinamo Uralocska ugyanis szombaton Cseljabinszkban fogadná az olasz Plebiscito Padova csapatát a párharc visszavágóján.

A másik orosz csapat, a Kinef Kirisi az UVSE vendége lesz szombaton, az első meccset a magyar együttes 8-7-re elveszítette.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

 

Rakétalálat ért egy moldovai zászló alatt közlekedő tankert az odesszai kikötő közelében

Rakétalálat ért pénteken egy moldovai zászló alatt közlekedő ukrán tartályhajót az ukrajnai Odessza kikötőjének közelében, a tanker orosz legénységének két tagja megsebesült – közölte a moldovai hajózási hivatal, amely szerint nem lehet tudni, hogy ki indította el a rakétát.

Vadim Pavalachi, a hivatal igazgatóhelyettese a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: a Fekete-tenger semleges területén haladó, Millennial Spirit nevű hajó legénységének minden tagját kimentették, ketten viszont súlyosan megsebesültek, kórházba szállították őket.

Az AP amerikai hírügynökség azt idézte a hivataltól, hogy

A legénység mentőmellényben hagyta el a tankert. A mentést az ukrán hatóságok végzik.

A 2200 tonnás tanker a második kereskedelmi hajó, amelyet találat ért az ukrajnai orosz katonai művelet kezdete óta. Csütörtökön a török tulajdonban lévő Yasa Jupiter teherhajót érte tüzérségi találat, szintén Odesszától nem messze.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

 

Tízmillió forintot különít el katolikus püspöki konferencia a menekültek megsegítésére

Tízmillió forintot bocsát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a Katolikus Karitász rendelkezésére, hogy segítsék az Ukrajnából Magyarországra érkező menekülteket – közölte az MKPK titkára pénteken az MTI-vel.

Tóth Tamás hozzátette, amennyiben szükséges, további összegeket is elkülönítenek erre a célra.

Az MKPK közleménye szerint a testület állandó tanácsa felkérte és megbízta a Katolikus Karitászt, hogy „különös figyelemmel és gonddal, a magyar állami szervekkel és más segélyszervezetekkel együttműködve legyenek az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültek segítségére és vegyenek részt az ellátásukban”.

 

Orosz szóvivő: orosz ejtőernyősök nyugat felől blokkolták Kijevet

Orosz ejtőernyősök elfoglalták Gosztomel repülőterét Kijev elővárosában, majd a légideszant fő erejével egyesülve nyugat felől blokkolták az ukrán fővárost – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken.

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor „megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból”. Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.
Ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy „terrorista módszereket alkalmaz” és hogy a lakosságot élő pajzsként akarja felhasználni. Azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Grad rakéta-sorozatvetőt állítottak fel a kijevi Sevcsenko téren. Ezt szerinte a Pentagon és a CIA sugalmazására tették, hogy lakott területre mért válaszcsapást provokáljanak ki.

Konasenkov szerint az ukrán hadsereg alegységei a harci cselekményekben döntően nem vesznek rész, kemény ellenállást csak az ukrán náci zászlóaljak tanúsítanak.

Elmondta, hogy az orosz erők körülvették Csernigovot. Közölte, hogy a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság csapatai az orosz erők támogatásával folytatták az előrenyomulást, Luhanszkban 12, Donyeckben pedig 11 kilométert haladva a nacionalista zászlóaljak védelmi vonalába.

Konasenov szerint a nacionalisták „záróalakulatokként” működnek az ukrán fegyveres erőknél, kiválogatva a megbízhatatlanokat és gátolva a visszavonulást.

„Oroszország különleges katonai művelete rövid időn belül helyreállítja a békét Ukrajnában, és elejét veszi nagyobb katonai konfliktusnak Európában” – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Mint mondta, Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna „tőr” legyen Washington kezében, és ezt szerinte csakis az ukrán állam demilitarizálása és nácitlanítása, valamint az ország semleges státusa mellett lehet elérni

 

Folyamatosan érkeznek Ukrajnából, a háború elől menekülők Záhonyba, a település vasútállomására

Ugyan a hírek arról szólnak, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat nem engedik ki az ukrán hatóságok az országból, ám a záhonyi pályaudvaron csoportokba verődve álltak péntek délután a frissen érkezett fiatal férfiak. Mint azt egyikük, aki Csapról érkezett, az MTI tudósítójának elmondta, hosszas huzavona után az ukrán határőrök „Istennek hála” végül átengedték társaival együtt Magyarországra.

Beszámolt arról is, hogy Csapon nyugalom van, most pedig arra várnak, hogy egy lelkész a helyi parókián szállást biztosítson számukra.
Ugyancsak a záhonyi állomáson várt vonatra egy ungvári nő, aki arról számolt be, hogy 22-én utaztak Budapestre és 23-án hajnalban hívták fel a barátai a háború hírével. Most ennek ellenére hazaindul, hiszen félti a szüleit és az otthonát. Ő úgy értesült, hogy a harcok kezdetekor pánik és tanácstalanság uralkodott Ungváron.

Orosz Tímea, a helyi községi szociális központ vezetője az MTI-nek elmondta, hogy csütörtök este mintegy hatvan Kárpátaljáról menekülőt helyeztek el a záhonyi művelődési házban, amelyet ideiglenes szállássá alakítottak. Közülük mintegy harmincan kértek hosszabb időtartamra elhelyezést, a többiek az ország belsejébe indultak rokonokhoz, ismerősökhöz. Hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásában segítenek az adományok, amelyek folyamatosan érkeznek a térségbe.

Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy a segélyszervezetek képviselői már az állomáson fogadják a Kárpátaljáról érkezőket, helyben vizet és ételt osztanak az embereknek, akik többségükben nők és gyermekek.

A Kárpátaljáról érkezők azt közölték, hogy Csapról kétóránként indulnak vonatok Záhonyba, és a kocsik számát megduplázták az ukrán vasutasok.
A Kárpátaljáról érkezők beszámolójából az derült ki, hogy magyar útlevéllel a fiatal férfiakat is gond nélkül átengedik az ukrán határőrök Magyarországra.

 

A Fidesz és a KDNP adománygyűjtést szervez

A Fidesz és a KDNP adománygyűjtést szervez az Ukrajnából, Kárpátaljáról Magyarországra menekülők számára – közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-hez pénteken eljuttatott videónyilatkozatában.

Hollik István úgy fogalmazott: „ezt kell tennünk, hiszen a szomszédunkban háború van”, és sokan menekülnek a háború elől Magyarországra. Ilyenkor pedig mindenkinek tennie kell a dolgát – emelte ki. Jelezte: a kormány cselekszik, és megtesz mindent, hogy megvédje Magyarország biztonságát, és meggátolja, hogy belesodorják az országot a háborúba.
Emellett viszont kötelességünk segíteni is – mondta, hozzátéve, hogy ezért szerveznek adománygyűjtést az Ukrajnából, Kárpátaljáról Magyarországra menekülők számára.

A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója azt kérte: aki segíteni szeretne, az vigye élelmiszer- és ruhaadományait a hozzá legközelebb eső Fidesz-irodába, a kormánypártok pedig eljuttatják azokat a háború elől menekülőknek.

 

Dezinformációk jelentek meg a kárpátaljai magyarokról

Minden alapot nélkülöző hazugságok, dezinformációk jelentek meg pénteken a kárpátaljai magyarokról – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Kovács Zoltán a bejegyzésben úgy fogalmazott: egyes orosz nyelvű orgánumok arról tudósítottak ukrán forrásokra hivatkozva, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségek azt tervezik, népszavazást tartanak az Ukrajnából történő kilépésről. A hamis hírek szerint a kárpátaljai magyarok azzal a kéréssel fordultak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy védje meg őket a népirtástól.
Ezeket a hazugságokat maguk az illetékes ukrán hatóságok cáfolták – tette hozzá Kovács Zoltán.

Kijelentette: az Ukrajnában zajló háború a legrosszabb forgatókönyvet jelenti. Magyarország és a régió lakóinak az érdeke a béke mielőbbi helyreállítása – hangsúlyozta. Jelezte: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és nem engedik, hogy Magyarországot megpróbálják belesodorni a háborúba.

 

Macron: az Európai Unió szankciói a legmagasabb szintű orosz vezetőket sújtják

Az ukrajnai hadműveletek miatt az Oroszország elleni uniós szankciók a legmagasabb rangú orosz vezetőket fogják sújtani – tudatta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a parlament két házához intézett, levélben megfogalmazott üzenetében.

„Az Európai Tanács tegnap egy sor szankciókról döntött Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben. A szankciók orosz személyiségeket is érintenek, beleértve a Oroszországi Föderáció legmagasabb rangú irányítóit” – derül ki a levélből, amelyet Richard Ferrand, a nemzetgyűlés elnöke olvasott fel a képviselőknek.

 

Segélyakciót indít a kormány

Híd Kárpátaljáért mottóval segélyakciót indít a magyar kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Vásárosnaményban.

Látjuk, hogy a civil világban is nagy a segítségnyújtásra vonatkozó akarat és szándék, a kormány ezt koordinálni fogja és állami forrásokból is hozzájárulunk ahhoz, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarság, de „mindenki, aki az életéért fut Ukrajnából”, segítséget kaphasson – fogalmazott Gulyás Gergely.

Hozzátette: most Magyarország az első biztonságos ország, és kétszázezer magyar él Kárpátalján, ezért segélyakciót készítenek elő, amit a kormányon belül Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő fog koordinálni. A Híd Kárpátaljáért segélyprogram elindításával szeretnének segíteni azoknak, akik ott vannak, ott maradtak, ott kellett, hogy maradjanak – fejtette ki a miniszter, hozzátéve: természetesen be kell fogadni azokat, akik magyarként menedékre szorulnak, vagy akik menekültstátuszra jogosultak Magyarországon.

Hangsúlyozta, minden segítséget meg fognak adni az érintett magyarországi településeknek is. Emellett karitatív szervezetek is jelentkeztek, ezt a munkát kell koordinálni – mutatott rá. Gulyás Gergely jelezte: a kormány nagyon rövid időn belül közzé fogja tenni azokat az adománygyűjtő vonalakat és lehetőségeket, amelyeket a központi koordináció keretében azok a szervezetek fognak működtetni, amelyek közvetlenül segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkezőknek, vagy a Kárpátalján maradó magyaroknak.

 

A volt ukrán elnök Poroshenko is fegyvert fogott.

Petro Porosenko a korábbi (oroszbarát) ukrán elnök felfegyverkezve adott interjút a CNN-nek Kijev utcáiról. Azt mondta, hogy az ukránok készek megvédeni országukat.

„Mindenkinek meg kell értenie, Putyin háborút hirdetett az egész világnak” – mondta. Az orosz elnököt őrültnek nevezte. Porosenko elmondta, hogy zászlóalja körülbelül két-három kilométerre van az orosz és ukrán katonák harcától.

Porosenko köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak is a védelmi fegyverek rendelkezésre bocsátásáért.

 

Orosz ejtőernyősök nyugat felől blokkolták Kijevet

Orosz ejtőernyősök elfoglalták Gosztomel repülőterét Kijev elővárosában, majd a légideszant fő erejével egyesülve nyugat felől blokkolták az ukrán fővárost – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken.

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor „megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból”. Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.

 

Megállította az orosz inváziót Csernyihiv megyében az ukrán hadsereg

Az ukrán fegyveres erők egységei megállították az orosz csapatok offenzíváját a Fehéroroszországgal szomszédos Csernyihiv megyében, megsemmisítve a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva.

A fegyveres erők közleményükben biztosítottak afelől, hogy Csernyihiv térségében az ukrán katonák tartják védelmi állásaikat.

A romániai határ közelében, a Krím félszigettől nyugatra fekvő Kígyó-szigetet Ukrajna ismét ellenőrzése alá volta – állította Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója. „A határőrszolgálat tagjai továbbra is őrzik Ukrajna határait a Fekete-tengeren” – tette hozzá.

A Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban azonban minden irányban heves harcok folynak – adta hírül Vadim Bojcsenko, a város polgármestere. A Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében pedig az orosz erők tüzérsége egy katonai laktanyát lőtt pénteken, egyelőre áldozatokról veszteségekről nem érkezett hír.

Kijevben, a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partjának egyik külső kerülete felett a hajnali órákban a légvédelem lelőtt egy ellenséges repülőgépet, feltehetően egy drónt. A robajokat a kerület lakói légi- vagy tüzérségi támadásnak vélték, később derült ki, hogy nem történt ilyen támadás. A repülőgép roncsai azonban lakott területre zuhantak, két ház kigyulladt – tájékoztatott a katasztrófavédelem. Áldozatokról, sérültekről nem érkezett hír.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az UNIAN hírügynökség szerint kijelentette, hogy egyelőre minden, Kijevbe behatolt szabotőr csoportot megsemmisítettek vagy elfogtak. Csak péntek reggel három ilyen csoportot derítettek fel a főváros különböző kerületeiben.

Az ukrán védelmi minisztérium péntek reggeli helyzetjelentése szerint az ukrán fegyveres erők mintegy nyolcszáz orosz katonával végeztek Ukrajna területén. A tárca adatai szerint péntek hajnali három óráig az orosz csapatok hét repülőgépet, hat helikoptert, több mint harminc harckocsit és 130 egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek.

 

Ferenc pápa felkereste Oroszország szentszéki nagykövetségét

A katolikus egyházfő felkereste Oroszországnak a Szentszéknél akkreditált diplomáciai képviseletét pénteken – közölte a szentszéki sajtóközpont.

Ferenc pápa a reggeli órákban látogatott el az orosz nagykövetségre, amely a Vatikán szomszédságában, a Szent Péter térre vezető úton található. A Vatikánban akkreditált tudósítókkal közölt információk szerint a pápa fél órát beszélt Alekszandr Avgyejev nagykövettel, akinek „aggodalmát fejezte ki” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt.
A hírt elsőként a Telam argentin hírügynökség közölte, mely szerint Ferenc pápa „közvetíteni igyekszik két ország között a Moszkva indította támadást követően”.

A La Repubblica című napilap úgy tudja, a nagykövet beszámolt a pápának az ukrajnai helyzetről. Az orosz diplomácia képviselője találkozó előkészítésén dolgozik Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka között.
Ferenc pápa március 2-ra ima- és böjtölési napot hirdetett meg a békéért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

 

Lavrov: Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását és „nácítlanítását”

Oroszország biztosítani fogja, hogy Ukrajna demilitarizált és náciktól mentesített ország legyen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

„Azt akarjuk, hogy az ukrán nép, vagy ahogy (Vlagyimir) Putyin elnök mondta, a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon dönthessen a további sorsáról, anélkül, hogy megpróbálnák őket a bandérista pszichológia fogságába hajtani” – mondta a miniszter egy sajtótájékoztatón, amelyet azt követően tartott, hogy első ízben fogadta a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár terület külügyi vezetőit.

„Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását. Oroszország biztosítani fogja Ukrajna nácítlanítását. Túl sokat szenvedtünk a nácizmustól, és az ukrán nép is túl sokat szenvedett a nácizmustól ahhoz, hogy szemet hunyjunk felette, és felelőtlenek legyünk” – hangsúlyozta Lavrov.

 

Az ukránok szerint orosz szabotőrök hatoltak be Kijevbe

Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik az ukrán főváros, Kijev Obolony kerületében – figyelmeztetett pénteken az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöksége.

A közleményben arra kérték a Kijev északi részében, a Dnyeper folyó jobb partján lévő kerület lakóit, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha gyanús járműveket látnak, és készítsenek Molotov-koktélokat a betolakodók megsemmisítésére. Azokat pedig, akik a főváros védelmében nem akarnak részt venni, arra kérték, hogy maradjanak otthon.

Hanna Maljar belügyminiszter-helyettes a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy orosz katonák megszerezték az ukrán fegyveres erők két autóját Kijev környékén, átöltöztek ukrán egyenruhába, behajtottak Kijevbe Obolony kerületnél, és nagy sebességgel a főváros központja felé tartottak. A nyomukban pedig egy teherautókból álló konvoj haladt. A behatolókat még délelőtt tíz óra előtt sikerült az ukrán fegyveres erőknek semlegesíteniük.

Az ukrán szárazföldi erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták: Kijev északnyugati határában az ukrán csapatok felrobbantottak három hidat, hogy így akadályozzák meg az ellenséges erők benyomulását a fővárosba.

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte pénteken, hogy jelenleg harcok folynak a Kijev északnyugati határában fekvő Hosztomel, Vorzel és Bucsa településeknél.

A parlament sajtószolgálata közben arról tájékoztatott, hogy a mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, miután az orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőmű övezetét. A harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában – tette hozzá a parlament közleményében.

Péntek reggel Kijevben járt a metró, az óvóhelyként működő megállókba viszont sokan leköltöztek, hogy menedékben legyenek esteleges tüzérségi támadás vagy légicsapás elől. A helyzet a fővárosban feszült, második napja zárva tart az üzletek zöme, több patika is. A kijeviek túlnyomó többsége otthon maradt, az utcákra kevesen merészkednek ki.

 

Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett egy nap alatt Romániába

Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától – közölte pénteki sajtóértekezletén Lucian Bode román belügyminiszter.

Az Ukrajna elleni orosz hadműveletek megkezdése után mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.
Közben a román járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteken arról hozott határozatot, hogy az Ukrajnából érkezőket nem küldik karanténba, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e védettségi igazolással.

 

Az ukrán légvédelem ismét működésbe lépett az orosz harci repülőgépek ellen:

(péntek reggeli felvételek)

 

Lavrov kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot

A neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” diplomáciai tárcájának vezetőjét.

Lavov a találkozót követő sajtótájékoztatón visszakérdezett az őt faggató újságíróktól, hogy vajon hogyan fogadná Nagy-Britannia, hogyha Írországban betiltanák az angol, vagy Franciaország, ha Belgiumban betiltanák a francia nyelv használatát.

„Megerősítettük, hogy továbbra is támogatjuk a donyecki és a luhanszki népköztársaságot abban a törekvésében, hogy megerősítsék függetlenségüket, hogy biztosítsák jogaikat, mindenekelőtt azt a jogot, hogy a saját földjükön éljenek, és joguk legyen a Donyec-medence kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaira, amelyek évszázadok alatt alakultak ki, és amelyeket az ukrán rezsim most megpróbál aláásni” – mondta.

 

Az uniós belügyminiszterek rendkívüli találkozót tartanak a hétvégén

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli találkozót tartanak a hétvégén, hogy „megvitassák az ukrajnai helyzetre adandó konkrét válaszokat” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter pénteken a Twitteren.

A találkozó a tárcavezető szerint folytatása az uniós tagországok rendkívüli csúcstalálkozójának, amely péntek hajnalban ért véget.

„Több téma is napirenden lesz, köztük a humanitárius és biztonsági következményekre adandó európai válasz, valamint a megtorló intézkedések” – mondta az AFP hírügynökségnek az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Franciaország egyik kormányzati forrása.

A belügyi találkozó helyszíne és időpontja egyelőre nem ismeretes.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői csütörtök este kezdődött és éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon állapodtak meg az Oroszország elleni új szankciókról, amelyek hatálya az ország pénzügyi szektorára, energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyekre terjed ki.

 

Spanyolország evakuálta kijevi nagykövetségét

Spanyolország evakuálta kijevi nagykövetségét, a külképviselet munkatársai több mint száz spanyol állampolgárral együtt, szervezett konvojban hagyják el az országot – közölte José Manuel Albares külügyminiszter a Cope rádió reggeli műsorában pénteken.

A tárcavezető elmondta: egy ötven főből álló konvoj már csütörtökön távozott Lengyelország felé. Több mint száz spanyol állampolgár azonban továbbra is Ukrajnában kíván maradni, többségük kettős állampolgár.

Beszámolt arról is, hogy Spanyolország humanitárius segélyt küld Ukrajnába Lengyelországon keresztül, a többi közt orvosi felszereléssel és gyógyszerrel, emellett a civilek védelmére golyóálló mellényeket és sisakokat is eljuttatnak.

José Manuel Albares kizárta, hogy Spanyolország támadó akcióban vegyen részt.
A spanyol külügyminiszter hangsúlyozta: Putyin katonai agressziójával a béke, a jólét és a nemzetközi törvényesség európai rendjét kérdőjelezi meg. Azonban az ár, amelyet a tömeges szankciókkal fizetni fognak, nem lesz elviselhető az orosz gazdaság számára – érvelt.

A tárcavezető elismerte, hogy mindennek költségei lesznek bizonyos európai ágazatokban is, ám véleménye szerint ezek nem mérhetők össze „a tétlenség, a semmittevés árával” egy „Európa szívében zajló háborúval” szemben.
Hozzátette: az Európai Unió már vizsgálja a kompenzációs intézkedések lehetőségeit.

 

A harcjármű által sínekre lökött személyautó sofőrjét a környékbeliek próbálták kiszabadítani a roncsokból:

Páncélozott harcjármű ütközött szándékosan egy személyautóval Kijevben:

 

Kocsis Máté: a magyarok biztonsága a legfontosabb

Konszenzusnak kell lennie abban, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten az Ukrajnában folyó orosz katonai akcióra utalva.

Kocsis Máté azt követően tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben, hogy ő is részt vett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén, amelyen honvédelmi és rendvédelmi vezetők adtak tájékoztatást az Ukrajnában kialakult helyzetről. Mint mondta, meggyőződtek arról, hogy Magyarország kellőképpen felkészült minden verzióra.

Az elhangzottak alapján a fideszes politikus úgy értékelt, Magyarország mind a humanitárius segítségnyújtást, mind a NATO-s és EU-s kötelezettségekből adódó feladatokra felkészült.

– nyomatékosította, kiemelve: „nem kívánunk ebben a konfliktusban részt venni”.

Kitért arra is: a zárt ülésen azt is megnyugtatónak találta, hogy az ellenzéki képviselők más hangnemben beszéltek bent, mint a nyilvánosság előtt.

 

Nincs bajba jutott magyar fuvarozó Ukrajnában

Az eddigi információk szerint nincs bajba jutott magyar fuvarozó Ukrajnában – közölte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary pénteken az MTI-vel.

Magyarországról személyszállító jármű nem indult Ukrajnába, a teherfuvarozók pedig a csütörtök hajnali orosz invázió hírére a legközelebbi határátkelő felé vették az irányt, és a lehető leggyorsabban elhagyták a megtámadott országot. Jelenleg nem tudni pontosan, hány magyar sofőr tartózkodhat a térségben, de legfeljebb pár százan lehetnek – tették hozzá.

Ukrajna a magyar szállítmányozás szempontjából elsősorban tranzitállam, az úticél rendszerint Oroszország és Fehéroroszország. Aki oda utazik, Lengyelország és Törökország felé kerülhet, akinek pedig mindenképp Ukrajnába kell eljutnia, feltétlenül regisztrálja magát a konzuli szolgálatnál – hívta fel a figyelmet a NiT Hungary.

 

Szentpétervár helyett Párizsban lesz a labdarúgó BL-döntő

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága pénteki rendkívül ülésén úgy döntött, hogy Szentpétervár helyett Párizsban rendezik a Bajnokok Ligája idei döntőjét.

Az orosz város május 28-án lett volna a finálé házigazdája, azonban az UEFA megfosztotta a rendezési jogtól az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás miatt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.

 

Lakóházra zuhant egy egyelőre ismeretlen felségjelű repülőgép Kijev közelében:

 

Orosz katonai szóvivő: Csernobilt orosz ejtőernyősök védik az ukrán nacionalistáktól

Orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.

„Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terrorista szervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet” – nyilatkozott a tábornok.

A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről és öt ukrán harci gép lelövéséről számolt be. Saját veszteségadatokat nem közölt.

 

Szakadárok: az ukrán biztonsági erők Horlivka környékét és a „donyecki népköztársaság” déli részét lövik

Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a „donyecki népköztársaság” déli részén – számolt be a szakadár terület képviselete és Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere.

A városi elöljáró a Telegram közösségi oldalán azt írta, hogy Horlivkában helyi idő szerint 5 óra 30 perckor (magyar idő szerint 3 óra 30 perckor) ágyúzással kezdődött a nap. A központi erők és a szakadár területek közötti, a frontvonalon lévő falvakban hallatszottak a tüzérségi támadás robajai. Közölte, hogy egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár.

Adatai szerint az ukrán fegyveres erők aknavetőkkel és harckocsikból lőtték Horlivkát és környékét. Támadták a Horlivka melletti Zajceve települést és Gagarin bányafalut is.

A Moszkva-barát szeparatista terület vezetése arról is beszámolt, hogy az ukrán fegyveres erők Pantelejmonovka, Sztila és a terület déli részén fekvő Kulikovo települést ágyúzták és aknavetőkkel támadták.

Nem indítják újra az utasforgalmat Ukrajna második legnépesebb városában, az ország keleti részén fekvő Harkivban.

A metró egyelőre nem szállít utasokat – jelentette be Jevhen Vodovozov, a városi közigazgatás infrastruktúráért felelős helyettes vezetője. Mint mondta:

A városban a felszíni közlekedés helyi idő szerint reggel hét órától elindult, de nem minden útvonalon – közölte a városi sajtószolgálat.

A harkivi metró három vonalat és 30 állomást foglal magában. A föld alatti útvonalak teljes hossza 38,1 kilométer.

A donyecki és luhanszki „népköztársaságból” már több mint 120 ezer lakost menekítettek át a szomszédos Oroszországba, a kitelepített lakosok fele gyerek – számolt be Andrej Turcsak, az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára.

A tisztviselő a dél-oroszországi Rosztovból visszatérve mondta el, hogy ez a régió viseli a menekültek befogadásának, elosztásának és letelepítésének fő terhét.

– jelentette ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak és a Moszkva-barát szakadárok is támadást indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

A lengyel elnök szerint terrorcselekmény Kijev bombázása

Egyértelmű terrorcselekménynek nevezte Kijev bombázását péntek reggel Andrzej Duda elnök, miután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A telefonbeszélgetésre hivatkozva Andrzej Duda Twitter közösségi honlapján azt írta: az ukrán fővárosban nagyon nehéz a helyzet, „drónok lakóházakra vetnek bombákat, emberek halnak meg”.

A lengyel elnök szerint Kijev bombázásának célja az ukránok erkölcsi tartásának megtörése.

– húzta alá Duda.

Volodimir Zelenszkij péntek reggeli televíziós beszédében közölte: Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak és a Moszkva-barát szakadárok is támadást indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Zelenszkij: Oroszország újrakezdte a rakétatámadást

Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette: az újabb támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek.

Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra. Kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak, az éjszakai támadást pedig az 1941-es náci támadásokhoz hasonlította.

– fogalmazott Zelenszkij, hangoztatva, hogy az ukránok nagy hősiességet mutatnak.

– jelentette ki.

Méltatta továbbá azokat, akik Oroszországban tüntetnek a műveletek ellen, ám azt is hozzátette, hogy „a világ távolról figyeli, mi történik Ukrajnában”.

Emellett leszögezte, hogy Moszkvának előbb-utóbb fel kell vennie a kapcsolatot Kijevvel, és hangsúlyozta, hogy minél előbb megteszi, annál kevesebb lesz a kár, orosz részről is.

Azt is elmondta, hogy pénteken a NATO kelet-európai tagállamai által nyújtandó védelmi segítségnyújtásról egyeztetett Andrzej Duda lengyel elnökkel. Twitter-üzenetében hozzáfűzte, hogy megvitatták azt is, miként lehet Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni.

– hangsúlyozta Zelenszkij.

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon állapodtak meg az Oroszország elleni új szankciókról, amelyek hatálya az ország pénzügyi szektorára, az energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyekre terjed ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, így a fővárosban is támadtak katonai célpontokat és az oroszbarát szakadárok is támadást indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

Robbanások zaját lehetett hallani Kijevben

Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.

– írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.

Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”.

A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kora reggeli órákban már „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján.

– fogalmazott.

Az ukrán külügyminiszter egyben még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben:

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük a fővárosban is támadtak katonai célpontokat és a Moszkva-barát szakadárok is támadást indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be.

A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat jelentett be Moszkva ellen.

Orosz házelnök: az ukrán népnek nem kell tartania az orosz béketeremtő művelettől

Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz „béketeremtő művelettől” – jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában.

A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút.

– emelte ki beszédében az orosz politikus.

– fogalmazott Vologyin.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a szankcióival nem fog célt elérni.

– húzta alá.

A Duma elnöke szerdán orosz delegációval Kubába látogatott, ahol Miguel Díaz-Canel államfő fogadta. A tervek szerint Vologyin Daniel Ortega nicaraguai elnökkel is találkozni fog.

Nicaragua, Kuba és Venezuela Oroszország latin-amerikai szövetségese. Kormányzataikat az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.

Zelenszkij elrendelte az általános mozgósítást, ENSZ-békefenntartókat szeretne Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország „agressziója” miatt rendelték el „az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett”.

Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.

– írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.

Brüsszelben csütörtök este vette kezdetét az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagországok kormány- és államfői új szankciócsomagról állapodnak meg, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletre.

Putyin telefonon egyeztetett Macronnal

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel – közölte csütörtökön este a Kreml.

A tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során „kimerítő” magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira. Az orosz államfői hivatal arról számolt be, hogy „komoly és nyílt véleménycsere folyt az ukrajnai helyzetről”.

A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.

Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen.

A telefonbeszélgetést Párizs kezdeményezte.

A francia államfő az EU-tagállamok vezetőinek csütörtök esti rendkívüli csúcsértekezlete előtt kijelentette, hogy Putyin „masszív szankcióknak” néz elébe.
Macron fokozott erőfeszítéseket tett az orosz-ukrán konfliktus békés megoldása érdekében, és ezért személyesen is találkozott Putyinnal Moszkvában. Az utóbbi időben a két vezető többször is egyeztetett telefonon.

A francia Air France légitársaság bejelentette, hogy az ukrajnai háborús helyzet miatt heti tizenkettőről hétre csökkenti Moszkvába induló járatait.

NAÜ: az ukrajnai atomerőművek biztonságosan működnek

Az Ukrajnában üzemelő atomerőművek biztonságosan működnek és nem történt „rombolás” a csernobili erőmű hulladéktárolójában és egyéb létesítményeiben sem – közölte csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az atomerőműveket felügyelő ukrán hivatalra hivatkozva.

Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója csütörtökön közölte, hogy orosz csapatok elfoglalták a 2000-ben végleg leállított csernobili atomerőművet, miután Moszkva csütörtökön hadműveletet indított a szomszédos ország ellen.

A csernobili atomerőműben, ahol 1986 áprilisában Európa legsúlyosabb nukleáris balesete történt, hulladékkezelés és -tárolás folyik az üzemeltető Csernobil Különleges Állami Vállalat (NPP) honlapja (https://chnpp.gov.ua/en/home) szerint.

– áll az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete közleményében. Hozzátette: az ukrán fél tájékoztatása szerint nem történt személyi sérülés, sem rombolás az ipari létesítményben.

A NAÜ honlapja szerint Ukrajnában négy üzemelő atomerő van.

– áll a közleményben.