Csaknem egy hónapja Parvana Ibrahimhel és Tamana Parjáni nőjogi aktivistát őrizetbe vették, és elhurcolták kabuli otthonukból. Parjáni még közzé tudott tenni egy segítségkérő videóüzenetet, mielőtt őt és nővéreit elfogták.
Murszal Ajar és Zahra Mohammadi aktivistát pedig február elején vették őrizetbe.
A tavaly augusztusban hatalomra került radikális iszlamista tálibok elleni békés tüntetéseket szervező aktivisták önkényes őrizetbe vétele nagyszabású nemzetközi felháborodást váltott ki.
A tálibok a történtek idején nem erősítették meg az őrizetbe vételeket, és azzal vádolták az aktivistákat, hogy hamis videókat készítenek, amelyekre hivatkozva nyugati országokban folyamodhatnak menedékért.
Rina Amiri, az Egyesült Államok afgán nők, lányok és az emberi jogok ügyében illetékes különmegbízottja Twitter-oldalán arról írt, hogy a tálibok negyven embert, köztük 29 nőt vettek őrizetbe pénteken.
„Véget kell vetni ezeknek az igazságtalan őrizetbe vételeknek” – hangsúlyozta Amiri üzenetében, amelyet azonban nem sokkal később minden indoklás nélkül törölt oldaláról.

A dpa hírügynökség megjegyezte, hogy a tálibok hatalomra kerülésük óta számos olyan intézkedést vezettek be, amelyek korlátozzák a nők és a lányok jogait, sőt ha tüntettek ezek ellen, akkor a demonstrálókat őrizetbe vették, megverték, megfenyegették. Arról is keringenek információk, hogy egyes nők végleg eltűnnek, meggyilkolják őket, és ezért senkit nem vonnak felelősségre.