Évek óta napirenden van az úgynevezett Soros-hálózat ügye, a kormány több kampányt is épített arra az üzenetre, hogy a magyar származású milliárdos, illetve szervezetei globális tevékenységük révén terjesztik az úgynevezett nyílt társadalom eszméjét. Ennek kapcsán pedig szemben állnak a szuverenista, a nemzeti és a konzervatív értékeket valló politikai szereplőkkel, köztük a magyar kabinettel.

Kormányzati szereplők és fideszes politikusok gyakran beszélnek arról, hogy ez

próbálja rossz színben feltüntetni a kormányzatot, úgy, hogy az érintett NGO-k semmilyen demokratikus megmérettetésen nem indulnak. Belépnek a politika világában, de bizonyos szempontból tét nélkül teszik. Legutóbb Orbán Viktor tavaly decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján utalt Soros György várható beavatkozára a magyar belpolitikába, a választások közeledtével. Az üzletember minap egy videóüzenetében kitért hazánkra is, s elmondta, látja annak esélyét, hogy Orbán veszíthet tavasszal.

A volt Soros-alapítványi vezető „vallomása”

A napokban a Magyar Nemzet kezdett cikksorozatba, miután olyan dokumentumokhoz jutott, melyek igazolni látszanak a kormányzati kommunikációt ebben a témában. A felvételeken Andrej Nosko szerepel, aki az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett korábban. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte, tízmillió dollár felett diszponált.

Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten. Amúgy ez a szervezet is egy NGO, honlapja szerint olyan köz- és magánszektorbeli jogászok hálózatát és együttműködését építik, akik értik a jog működését , amikor az a „társadalmi elit érdekeit szolgálja, majd ezt a szakértelmet a civil társadalom megerősítésére, a világ szegényeinek és kiszolgáltatottjainak szolgálatára használják fel”. Mindezt ingyen, azaz pro bono teszik,

A CEU-n politikatudományból doktorált Nosko egy, a Magyar Nemzet birtokába került interjúban arról beszélt, hogy a tudósítások torzítanak Magyarországról és Lengyelországról, de felidézte azt is, hogy amikor a Soros által fémjelzett alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók jellemzően arról érdeklődtek a szervezetnél, hogy tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották. Vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.

Felbérelt újságírók, torzító források Magyarországról

– ismertette a kialakult körülményeket Andrej Nosko, aki úgy gondolja, a nyelv miatt is viszonylag könnyű félreértelmezni a magyarországi történéseket. „Tudja, nem sok külföldi újságíró beszéli a magyart, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni. Ezt saját tapasztalataim alapján mondom, mivel ismertem több korábbi tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak magyarul. Ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek

– tette hozzá az OSF korábbi igazgatója.

Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős része körében. „Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát” – hangsúlyozta a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik korábbi vezetője.

Aggályos tanulmány a Freedom House-tól

Nosko a Skype-interjúban kitért arra is, hogy ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a balliberális újságírók által uralt sajtó és az Európai Unió is. „Egyszerű realitás, a médiában zömében balliberális emberek dolgoznak. Ez annak köszönhető, amit kiválogatási elfogultságnak nevezhetnék.” Szerinte a válasz egyértelműen igen arra a kérdésre, miszerint van egy fajta elfogultság a médiában, „vagyis hogy különböző mértékű figyelmet szentelnek például Magyarországnak és Romániának – maguktól a pártoktól érkezik?” Ez normális törzsi és csordaviselkedés. Egy csoportosulásból jönnek, és nem fogják bírálni a sajátjaikat – fogalmazott.

Nosko: „És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük.

Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó.”

Újságírói perspektíva, besegítenek az NGO-k

Egy másik felvételen Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa osztja meg a külföldre járó médiamunkások tapasztalatait ismeretlen beszélgetőpartnerével.

– hívta fel a figyelmet. Arra kérdésre, hogy valóban látott olyan NGO-kat, akik függő helyzetbe hozták a (külföldi újságírókat) és akik ténylegesen korlátozták szabadságukat, Kálmán azt mondta, a „legtöbb NGO ezt teszi, az Amnesty Internationalt is beleértve”.

Mindezek nyomán kérdésekkel fordultunk, illetve fordulunk az érintettekhez, az elhangzottak tisztázása érdekében. Az NGO-k kvázi-lobbitevékenysége ugyanakkor eddig is eléggé nyilvánvaló volt, honlapja szerint

A Soros-féle hálózattal az Európai Bizottság is szorosan együttműködik. Az uniós intézményeknél való lobbizás érdekében egyébként – adózási okokból Berlinben – külön NGO-központ is létrejött, Civil Liberties Union for Europe (röviden: Liberties) néven, melynek vezetőségében helyet kapott a volt TASZ-os Dénes Balázs.

Brüsszeli lobbitevékenység Berlinből

A közérthető kommunikációt célul kitűző Liberties az elmúlt években számos kampányt folytatott, részben azért, hogy az újabb uniós költségvetésben nagyobb forrás jusson a nem-kormányzati szervezeteknek. Sikerrel. A 2017-es kezdetekkor az Indexnek nyilatkozva Dénes így magyarázta a Liberties létjogosultságát: „Ha mondjuk az Európai Bizottság emberi jogokért felelős vezetői valakit fel szeretnének hívni a civil szférából európai emberi jogi ügyekben, akkor nincs egy olyan szervezet, amire azt lehet mondani, hogy ez az európai watchdog-szervezet.” Így már van.

ahogy Magyarországról többek között az ugyancsak részben Soros által finanszírozott Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország is. Ezek, illetve további, közvetve vagy közvetlenül a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott szervezetek fordultak nemrég az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalához, követelve, hogy áprilisban teljeskörű választási megfigyelési missziót küldjön Magyarországra.

Az EBESZ részéről minap bejelentették, egyetértenek a baloldali EP-képviselők által is követelt, kétszáz munkatársuk ideküldésével járól „kiemelt figyelem” ötletével, ugyanakkor a Népszavának hangsúlyozták, mivel áprilisban több fontos választást is tartanak Európában (például Szerbiában és Franciaországban is), valószínű, hogy végül csak úgynevezett korlátozott missziót sikerül megvalósítani.