Márki-Zay szerint csupán két olyan ember létezik, aki soha nem árulná el a hatpárti koalíciót: az egyik ő, a másik pedig Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője.

„Ő nyíltan meleg, és szerintem kommunista. Nagyon szeretem.” Ezt hangoztatta Márki-Zay Péter, aki a Facebookon így jellemzi önmagát: Jobboldali, konzervatív polgármester és közgazdász. Márki-Zay Péter, akit nekünk úgy próbálnak beállítani, mint jobboldali figurát.

Márki-Zay Péter, aki jobboldaliként a baloldal miniszterelnök jelöltje, és nagyon szereti Gulyás Mártont, aki a szélsőbaloldali partizán műsorvezetője, és aki szerinte meleg és kommunista.

Értem, vagyis, hogy próbálom megérteni, és eközben egy csokit majszolok, amit a fiókból halásztam elő. Kicsit fura az íze. Ezt az ízt én már többször éreztem az utóbbi időben, és, amikor alaposabban megnéztem a csomagolást, feltűnt valami.

Van egy modern, különös kifejezés, amit egyre gyakrabban olvasok. „Nyomokban tartalmaz”. Kezemben van egy ételféleség, mely szemre mogyorós csokoládénak tűnt, ám a hátlapját vizsgálgatva az alábbi mondat villant szemem elé: „A termék nyomokban tartalmaz földimogyorót is”.

Végül is leragadt, reakciós és kirekesztő gondolkodás lenne elvárni, hogy a mogyorós csokoládéban tiszta mogyoró legyen.

De ez semmi, a minap a polcon turkálva a kezem ügyébe került egy olyan tárgy is, mely szemre szintúgy csokoládénak tűnt, de arra már ez volt hátulra írva. „Kakaót és tejsavakat is tartalmaz”. „Is”. Tehát már nem csak a mogyoróé lelhető fel benne „nyomokban”, hanem magának a csokoládénak léte is.

Milyen világ az, amiben, a mogyorós csokoládéban se mogyoró, se csokoládé nincs? Igen. Olyan. Haladó szellemű, politikailag korrekt és szélsőségektől mentes.

Rémlik, hogy pár éve létezett egy „Reggeli ital” fedőnevű termék, ami hasonlított tejre, csak tejet nem tartalmazott. Minden bizonnyal még nyomokban sem, mert egy ideje nem látom, de sebaj, már találkoztam ugyanezzel a jelenséggel, csak borral kapcsolatban. „Bor jellegű alkoholféleség”. Ez volt a hivatalos terminus. Megvallom, nem vizsgáltam meg a dolgot, és kiáltsanak ki vaskalaposnak, vagy lehetek akár transzfób, vagy iszlamofób is, de én meg nem iszom.

Ám nem a matéria síkja a legfontosabb. Pár éve került boltokba egy kötet: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Ám fellapozva, furcsa hiányosságokra bukkanhattunk. A szövegből húztak. Kivágták, pl. Dobó imájának kétharmadát. A kiadó – Presskontakt Bt. – azzal érvelt, hogy a mű átírásával sok olyan fiatal elolvassa majd, akinek az eredeti „nehéz.” (Alapvető felfogásbeli hiba. Ki mondta, hogy minden hülyének remekműveket kell olvasni?)

Tehát olyan világot élünk, melyben előfordul, hogy a mogyorós csokiban a mogyoró előfordulhat nyomokban, a tejben, a tej nyomokban. Kérdés, hogy Márki-Zay Péterben a jobboldaliság vajon előfordul-e, akár még nyomokban is?

Vélhetően ez a folyamat nem állt még le, s ha nem vigyázunk áprilisban, majd elmondhatjuk: A valóság tartalmaz még normalitást is. Nyomokban.