Az ATV Civil [azaz kőbalos aggastyán – a szerk.] a pályán című műsorában a feles alkotmányozás kérdését járták körbe. „A gránitszilárdságú Alaptörvény” – kezdte a témát a függetlenobjektív Krúg Emília, majd feltette a kérdést: „Azt nem lehet átírni?” Erre jött a válasz a magát a iurisprudentia tótumfaktumának tartó Magyar Györgytől: „A Fidesznek igen, de mi nem tudjuk, mert mi jogállamit akarunk épp írni.” Hát persze, a szemkilövető és a jogállam – páratlan párost alkotnának, az egyszer biztos. A műsorvezető elmondta, amit egyébként a politikát csak fél szemmel követők is tudnak, hogy Márki-Zay Péter kiáll a feles többséggel történő Alaptörvény-módosítás mellett. Nos, mivel „ő a kapitány”, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc is elmondta, illetve (elvileg) ő lesz a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, jogosan feltételezhetjük, hogy az összeállt ellenzék minden pártja osztja ezt az antidemokratikus elképzelést, ami bizonyos kormánykritikus hangok szerint is polgárháborús állapotokat idézne elő Magyarországon.

Magyar György szerint „az Alaptörvény vadhajtásait le kell nyesegetni”. Annak érdekében, hogy az említett dokumentum továbbra is a nemzet alapokmánya legyen, és ne csak egy baloldali diktátum, bármiféle „nyesegetés” előtt az ellenzéknek legalább 133 mandátumra kell szert tennie a parlamentben, kétharmad nélkül ugyanis a legkisebb „kertészmunkát” sem végezhetik el az Alaptörvény lombkoronáján. A DK házi ügyvédje elárulta, hogy szeretnének csinálni egy alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek a jogköre lesz, hogy képviselők nélkül, a nép teljes reprezentációjával megcsináljanak „egy olyan alkotmányt – ami már most készül Majtényiéknak és a többieknek a műhelyében –, amivel elő lehet állni, és mint kész termékkel meg lehet szavaztatni, nem kell hozzá parlament”. Egyrészt a nép teljes reprezentációját az Országgyűlés és az oda delegált képviselők adják, másrészt már a mondat magában foglalja, hogy ezt az elképzelt alkotmányt korántsem „a nép” írná, hanem „Majtényiéknak és a többieknek a műhelyében” készülne. Tehát az Alaptörvény megalkotásával ellentétben senki által meg nem választott emberek készítenének el egy népszavazásra bocsátandó normatervezetet.

Érdemes hozzátenni, hogy még a jobboldali elhajlással nem vádolható Majtényi László is azt mondta a HVG-nek, hogy Márki-Zay „gyorsan belebukna”, ha feles többséggel nekimenne az Alaptörvénynek. Úgy tűnik, a Soros György által 2009 és 2018 között valamivel több mint 220 millió forinttal támogatott Eötvös Károly Intézet elnöke e téren merőben ellentétes álláspontot képvisel, mint az igazgató, Fleck Zoltán, aki szerint a nemzeti alapokmányunk simán megváltoztatható feles többséggel, mindez arra való hivatkozással, hogy „humbug az, hogy az Alaptörvény alkotmány”.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke internacionalista elköteleződését egyértelművé téve elkezdte azt a mondatot, hogy „Be kell lépni bizonyos helyekre, az európai, normális, hát...”, és Magyar György bátran befejezte: „mondjuk az ügyészségbe”. És ismét visszajutottunk a baloldal egyik végső céljához: Magyarország szuverenitásának gyengítéséhez és függetlenségünk feladásához. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás sértené az ügyészségi törvényt (Ütv.), amely deklarálja, hogy az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt, önálló alkotmányos szervezet, valamint az Alaptörvényt is, melynek B) cikk (1) bekezdése megállapítja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, hiszen egy szuverén állam nem engedheti meg, hogy egy szupranacionális szervezet kénye-kedve szerint indíthasson eljárást az állampolgáraival – esetünkben a magyarokkal – szemben.