A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a „Párbeszéd Európa Jövőjéről: A bővítéspolitika a jövő kulcsa?” című rendezvényen kijelentette, hogy „az EU jövője a tagállamokban van, sokkal inkább, mint Brüsszelben”. Ennek megfelelően szerinte a közösség akkor erősödhet meg ismét, ha maguk a tagállamok is újra erősek lesznek, ehhez pedig vissza kell kapniuk bizonyos kompetenciákat három olyan területen, amelyekben az elmúlt 15-20 évben jelentős válságok rázták meg a világot.

Úgy vélekedett, hogy a pénzügyi-gazdasági válságra, a migrációs krízisre, illetve a koronavírus-járványra adott európai válaszok túlságosan ideológiai jellegűek voltak, és a demokratikus vita lehetősége korlátozott volt.

Kiemelte, hogy az EU versenytársai ebben az időszakban meg tudták tartani vagy jelentősen növelni tudták részesedésüket a világ gazdasági teljesítményéből. Emellett ráadásul olyan „kommunisztikus javaslatok” is sértik a versenyképességet, mint az atomenergia negatív diszkriminációja, a közép-európai szállítmányozási cégeket hátrányba hozó mobilitási csomag vagy az adóharmonizációs törekvések.

Mint mondta, a tagállamok közötti gazdasági verseny ellehetetlenítése a külső versenyképességet is rontja, Magyarország pedig minden ellentétes irányú törekvés ellenére folytatni fogja az adócsökkentéseket és a beruházásösztönzést.

Szijjártó Péter ezt követően arról beszélt, hogy a brüsszeli migrációs politika „totális kudarcot vallott”, amit jól mutat, hogy a kontinens egyszerre három irányból is bevándorlási nyomás alatt áll. „Más kérdés, hogy nem ez volt-e a céljuk. Hogy minél nagyobb nyomás alatt legyünk, minél több migráns jöjjön Európába” – fogalmazott.

Szavai szerint az Európai Bizottság „mindent támogat, ami a migrációt növeli, és semmit sem támogat, ami megállítaná”. Hozzátette, az illegális bevándorlást csak a tagállamok képesek megállítani, márpedig erre nagy szükség lenne, ugyanis az napjainkban már nem csak biztonsági és civilizációs, hanem egészségügyi kockázatokat is hordoz magában.

Ennek kapcsán kitért a világjárványra is, amely – mint mondta – rámutatott, hogy „amikor valódi vezetői döntések szükségesek, akkor az intézmények kudarcot vallottak”, és a hatékony válaszlépések nemzeti, kormányközi alapon születettek. Ez adta a magyar válságkezelés sikerét is – húzta alá.

A miniszter végezetül a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítását sürgette, ami szerinte kulcsfontosságú az EU megerősödésének szempontjából is, különösen miután a közösség nemrég elvesztette az Egyesült Királyságot.

Rámutatott, hogy egyes kollégái gyakran panaszkodnak arra, hogy külső szereplők, például Oroszország vagy Törökország befolyásszerzésre törekszenek a régióban, de eközben nem haladnak a csatlakozási tárgyalások. „A geopolitikában nincsen vákuum. Ha mi nem integráljuk a térséget, akkor más fogja, és nekünk csak a siránkozás marad” – közölte.