888.hu: A baloldal mint jelző egy gyűjtőfogalommá vált. Minek alapján lehet a Momentumot baloldali pártnak nevezni? Korábban önmagukat olyan pártnak mutatták, amely túllép a XX. század megosztottságán.

Erdélyi Rezső Krisztián: A magyar politikai tér mára alapvetően két részből áll. Az egyik oldalon a keresztény-konzervatív jobboldali gondolatok találnak otthont – ezek jellemzően szuverenista, a nemzetállamot előtérbe helyező, az élet szentségét és a család fontosságát hangsúlyozó ideák –, a másik oldalon pedig az internacionalista, globalista elképzeléseket vallók gyűlnek össze. Így a jobb–bal dichotómiát igen könnyen le lehet írni szuverenista–globalista szembenállásként. A magyar baloldal ráadásul nagy hagyománnyal rendelkezik a liberálisokkal való együttműködés terén. Gondoljunk csak arra, hogy a III. köztársaság minden baloldali kormánya az SZDSZ-szel alkotott koalíciót. Így a Momentum annak globalista hagyományait magáénak vallva egyértelműen a balliberális oldal részeként határozható meg. Ezt tovább árnyalja Gyurcsány Ferenc személye, aki a magyar baloldal meg nem kérdőjelezhető vezetője, s akinek elsőbbségét a Momentum egyértelműen elfogadta.

A Momentum már a párt létrejöttekor olyan arculatot igyekezett felvenni, amely az alapítók szándéka szerint a fiatalok megszólításával – egyfajta generációs pártként – nyújt alternatívát a hagyományos pártokból kiábrándultak számára. Azt ugyanakkor tévesen feltételezték, hogy önmagukban képesek lesznek komoly változásokat rövid távon elérni. A politikai aprómunka elvégzéséhez történő akarat pedig hiányzik. A hosszú távú tervek hiányát jól mutatja, hogy a 2018-as katasztrofális szereplés után – a párt 3 százalék listás szavazatot kapott – a 2019-es önkormányzati választásokon már azokkal a pártokkal – MSZP, DK – indultak szövetségben, amelyek meghaladását célul tűzték ki.

888.hu: A Momentumon belül jöhet egy baloldali fordulat Donáth Anna kinevezésével?

Erdélyi Rezső Krisztián: Fekete-Győr András politikai teljesítményének határait megmutatta az előválasztás. Míg a párt jelöltjei 15 körzetben indulhatnak az országgyűlési választásokon, a pártelnök a legutolsó helyen szerepelt a miniszterelnökjelölt-jelöltek között. Ezek után aligha volt más választása, mint – minden kifelé mutatott önbizalma ellenére – megválni a tisztségétől. Az őt követő Donáth Anna valószínűleg egy kevésbé önálló és sokkal inkább a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék többi pártjával való együttműködést szorgalmazó elnök lesz. Erre predesztinálja családi háttere is. Édesapja négy cikluson keresztül volt szocialista országgyűlési képviselő, amely időszak felölelte a teljes Gyurcsány-, majd Bajnai-korszakot. S nem mellesleg ő volt az, aki 2010-ben úgy vélekedett, hogy „Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde szándékában is, tartalmában is szükséges és helyénvaló szó volt”. Mindezek után joggal feltételezhető, hogy az új elnök hoz egyfajta baloldali fordulatot a párton belül.

888.hu: Mi a párt jelenlegi öndefiníciója, és ahhoz viszonyítva milyen a valós gyakorlati politizálása?

Erdélyi Rezső Krisztián: Saját öndefiníciója szerint a párt a mai napig liberális. Ezt a szuverenista–globalista tengelyen elfoglalt helyük is mutatja. Praktikus okokból – mivel hazai parlamenti képviselettel nem rendelkeznek, ámde európai parlamentivel és önkormányzatival igen – a párt Európa-politikája van reflektorfényben. Itt pedig egyértelműen kiállnak a minél szorosabb integráció mellett, a nemzetállami hatáskörök rovására. Önkormányzati politikájuk viszont jellemzően áldozatul esik annak, hogy egymással inkompatibilis pártok együttműködésének részeként tevékenykednek.

888.hu: Ideológiailag mit áldoztak fel a szövetségkötés oltárán?

Erdélyi Rezső Krisztián: A többi ellenzéki párttal való együttműködéssel szükségszerűen elfogadták, hogy nem az ő – sok esetben szélsőségesen liberális – elképzeléseik adják a közös program gerincét. Ezzel beleillenek azon pártok sorába, amelyek a magyar néplélek ismerete nélkül próbálnak meg kritikamentesen nyugati mintákat átültetni Magyarországra, de nem járnak sikerrel. Ideológiai értelemben mindenképp elveszítették a fiatalos, lendületes képet, amelyet igyekeztek magukról kialakítani. A múlt meghaladására való törekvésük rövid távon néhányak szemében kölcsönözhetett nekik egyfajta kívülállósági látszatot még akkor is, amikor liberálisként adóemelést vagy egyenesen új adók bevezetését követelték a programjukban. Azzal viszont, hogy hozzáromlottak a Gyurcsány-koalíció többi tagjához, megszűntek kívülállók lenni.

888.hu: Miért tértek el a kezdeti értékeiktől?

Erdélyi Rezső Krisztián: A kezdetekkor talán azt feltételezték, hogy az a fiatalos attitűd, ami körüllengi a pártot, segíthet nekik a gyors politikai sikerek elérésében. Ezt csak fokozta a Nolimpia kampány, ami után viszont jött a kijózanító 2018-as pofon. Senki sem tudja megmondani, mi történt volna, ha ezután kitartanak az eredeti értékeik – legfőképpen az önállóságuk – mellett, de tény, hogy betagozódni a Gyurcsány-féle ellenzékbe egyszerűbbnek tűnhetett, mint hosszú éveken keresztül egyedül politizálni. Az más kérdés, hogy ezért mekkora árat fizetett a párt.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője

888.hu: Van még önálló, legalább középtávon érvényes mondanivalójuk, víziójuk? Mik azok az utópiák, amiket kergetnek?

Erdélyi Rezső Krisztián: Azok a radikálisan liberális gondolatok, amelyeket megismertünk tőlük – mint a négynapos munkahét vagy a választható nyugdíjba vonulás –, valószínűleg megkülönböztetnék őket a többi ellenzéki párttól, itt azonban két dolgot érdemes megjegyezni. Először is ezek a gondolatok jellemzően a fővárosban és néhány nagyvárosban találnak csak visszhangra. Másodszor szinte biztosan kijelenthető, hogy a jelenlegi baloldali pártstruktúra tarthatatlan. Így pedig az is kérdéses, hogy néhány év múlva beszélhetünk-e még Momentumról mint önálló pártról.

888.hu: Megtartanák a V4 adta előnyöket, vagy felrúgnák a szövetséget? Mit kezdenének a szuverenitás kérdésével?

Erdélyi Rezső Krisztián: Nem lógnak ki az ellenzéki pártok sorából abban a tekintetben, hogy félreértelmezik a V4 jelentőségét. Közép-Európa sajátos fejlődéséből fakadóan ezt a régiót sok tekintetben nem lehet egy lapon említeni az EU alapítóival. Azoknak az értékeknek a ki nem aknázása, amelyek összekötik a régió országait, történelmi hiba lenne. Márpedig a Momentum által képviselt egyre szorosabb integráció devalválná az olyan szövetségek értékét, mint a V4. Már csak azért is, mert a Momentum világképének központjában sokkal inkább az erős Európa szerepel, mintsem az erős nemzetek erős Európája. Ebből pedig az következik, hogy az olyan szuverenitási kérdéseket sem tartják elsőrendűnek, mint a nemzeti valuta vagy a kimaradás az Európai Ügyészségből. Utóbbi egyébként a szuverenitás mellett a szervezet jelenlegi vezetője okán is felvet kérdéseket. Félreértés ne essék: Magyarország vállalta az euró bevezetését. De ennek akkor kell sorra kerülnie, amikor Magyarország készen áll rá.

888.hu: Mit tennének az egészségüggyel, a mezőgazdasággal, a nyugdíjakkal, a szociális ellátásokkal? Megnyilvánul bármiben a szociális érzékenységük?

Erdélyi Rezső Krisztián: Szakpolitikai kérdésekben azért nehéz megítélni a pártot, mert kényszerpályán mozog. Az ellenzék pártok közös programját tekinti mérvadónak, ami minden területre több pénzt ígér, és alig valami konkrétumot. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek a programnak az elfogadói között ott vannak azok a pártok és személyek, amelyek és akik 2002–2010 között iskolákat és kórházakat zártak be, és nemhogy erősítették volna a családtámogatásokat, de megszüntették a kamattámogatott hiteleket, ezzel devizahitelbe kergetve sokakat. A Momentum számos területen megjelenő ígéretei így nem többek, mint egy nem ritkán önmagának is ellentmondó koalíció egyik, ráadásul egyre jelentéktelenebb pártjának ígéretei. Amelyek ráadásul sok esetben idegenek a magyar realitásoktól.

888.hu: Mit gondolnak a klíma- és természetvédelemről? Van bármifajta különbség a többi ellenzéki párttól?

Erdélyi Rezső Krisztián: A klímavédelem kapcsán kialakult egy olyan konszenzus az ellenzéki oldalon, hogy az ideológiai kérdések jóval fontosabbak a praktikumnál vagy épp a szuverenitásnál. Ez jól tetten érhető a paksi atomerőmű új blokkjainak kérdésénél, amely hiába segítené elő a karbonsemlegességet, valamennyi ellenzéki párt felmondaná a szerződést.