888.hu: Azt tudjuk, hogy korábban mit jelentett a baloldal–jobboldal törésvonal. Mit jelent ma? A kormánypártokra vagy az ellenzéki pártokra jellemzők a főbb baloldali értékek és programpontok?

Deák Dániel: A jobboldali és baloldali megosztottság kérdése minden országban másként értelmezhető, de természetesen vannak globális jellemzők, amelyek alapján az egyes pártokat csoportosítani lehet. Így például a jobboldali pártok általában ragaszkodnak a nemzeti szuverenitáshoz, míg a baloldali pártok a globális intézményekben hisznek inkább. Természetesen országonként eltér ennek a mértéke, vannak ugyanis olyan országok, ahol még a baloldali pártok egy része is képes nemzeti gondolkodásra. Magyarország nem ilyen szerencsés, itt a patrióta–globalista megosztottság teljes egészében érvényesül. A magyarországi baloldali pártok kiszolgáltatnák az országot a nyugati tőkének és Brüsszelnek, csupán az LMP-ben hallani egy-két hangot, amely ennek ellenállna, de a párt mára teljesen eljelentéktelenedett, így nem mérvadó. A fontos napirendi témák alapján is elválaszthatók egymástól a jobb- és baloldali pártok. Így például a bevándorlás ügyében látszik, hogy a jobboldali formációk inkább elutasítják a bevándorlást, míg a baloldaliak támogatják. Minél nyugatabbra megyünk, ez annál kevésbé igaz, hiszen a jobboldali pártok balra tolódtak, azonban Magyarországra ez a felosztás teljes egészében igaz. A rezsicsökkentés első ránézésre baloldali programnak tűnik, azonban az is az ország szuverenitásáról, energiafüggetlenségéről szól, így annak támogatása jobboldali politika. Ezért is kerülne veszélybe, ha a Márki-Zay Péter vezette baloldal kerülne hatalomra.

888.hu: Létezik még ez a törésvonal Magyarországon, vagy már átalakult?

Deák Dániel: Természetesen létezik, hiába akarta több párt is eltüntetni. Emlékszünk rá, hogy a Jobbik a 2018-as kampányban azt mondta, hogy csak XX. és XXI. századi pártok vannak, a jobb- és baloldali megosztottság már nem érvényes. Ez a kommunikáció nem jött be sem a Jobbiknak, sem a Momentumnak, amely szintén hasonlóval próbálkozott. Így mindkét formáció szépen lassan eltolódott baloldalra, és a Gyurcsány Ferenc vezette összefogás tagjává vált. A Fidesz jobboldali pártként kiáll az ország függetlenségéért, és harcol a túlzott föderációval szemben, emellett a hagyományos értékeket, családmodellt helyezi előtérbe, azt támogatja. Ugyancsak fontosnak tartja a nemzetstratégiai ágazatok magyar kézbe vételét, míg a baloldali pártok mindent privatizálnának, amit csak lehet. Ezt tették 2002 és 2010 között is, amikor közel 190 magyar céget adtak el külföldieknek a nemzeti vagyonból. A főbb politikai törésvonal tehát mára Magyarországon a nemzeti vs. globalista ellentét lett, aminek alapján fel lehet osztani a politikai felhozatalt. E gondolat mentén lehet további törésvonalakat felmutatni a társadalomban, mindenféle téma és társadalomfelosztás alapján. Jellemző a vidéki–fővárosi megosztás is Magyarországon, ami egyébként minden európai országra jellemző: inkább a nagyvárosokban élnek a családokat kevésbé fontosnak tartó, globalista értékrendet valló emberek, míg vidéken főként a hagyományos családmodellt támogatók, akik fontosnak tartják a nemzetállami gondolkodásmódot. Így lehet erős a baloldal a fővárosban, és gyenge vidéken.

888.hu: Az ellenzéki pártok mindegyikéről el lehet mondani, hogy klasszikusan baloldali? Hogyan lehetne lehetne másképp nevezni őket?

Deák Dániel: A baloldali elnevezés minden országban mást jelent, azonban Magyarországon ez egy gyűjtőfogalommá vált a zöld-, liberális és szociáldemokrata pártokra. Tehát a baloldalon belül is vannak különféle árnyalatok, azonban mivel ezek a pártok a fontos politikai kérdésekben nagyjából ugyanazt képviselik, ugyanazt támogatják, gyűjtőnévként lehet mondani rájuk, hogy baloldali. Főleg a jelenlegi politikai térképen, ahol két nagy tömb áll egymással szemben: a jobboldalon az Orbán Viktor vezette nemzeti tábor, míg a baloldalon a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett baloldali koalíció.

888.hu: Az ellenzéki összefogás választási programja alapján a pártok milyen ideológiai értéket áldoztak fel a szövetség oltárán a hatalomra kerülés érdekében?

Deák Dániel: Az a helyzet, hogy az ellenzéki pártok vezetői egy-két kivételtől eltekintve nincsenek azon az intellektuális szinten, hogy víziót, azaz valamilyen ideológiát fogalmazzanak meg. A politikájuk lényegében kimerül abban, hogy a nyugati liberális elit üzeneteit szajkózzák, azokat próbálják meghonosítani Magyarországon is. Gyurcsány Ferenc talán képes vízióban és valamilyen világrendben gondolkodni, azonban ő olyan elutasított politikus, hogy sosem lesz képes teljes egészében megvalósítani azt. Éppen ezért állt a baloldali összefogás élére a DK-val, amely párt a legerősebb lett, a pozícióját pedig az előválasztás is bebetonozta. Így mondhat bármit a többi ellenzéki párt, a fő irányvonal minden fontosabb kérdésben az lesz majd, amit a DK képvisel. A Jobbik korábban egy nemzeti radikális párt volt, de mára teljesen beolvadt a baloldali koalícióba, egy identitását vesztett pártként lett a globális baloldal kiszolgálója. A Momentum és a Párbeszéd liberális formációk, erős baloldali politikával. Donáth Anna is teljes mértékben egy progresszív baloldali politikus, ezt saját maga is elismeri. Az LMP zöldpártnak nevezi magát, de valójában ugyancsak egy baloldali formációról van szó. A koalíciókötés azonban mindegyik párt sajátosságát felőrölte, nem nagyon lehet már érezni az ideológiai különbségeket.

888.hu: Az ellenzék pártok mit gondolnak a szuverenitás kérdéséről, a klíma- és környezetvédelemről, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról és az euró bevezetéséről? Van, volt köztük nézetkülönbség? Ha volt, akkor mi, és mely párt, pártok részéről történt az elvek elengedése?

Deák Dániel: A meghatározó ellenzéki pártok mindegyike az euró bevezetését szorgalmazza, így például a DK és a Momentum is, de a Jobbik nyilatkozatai szintén erre engednek következtetni. A többi párt álláspontja kevésbé érdekes, hiszen az MSZP, az LMP és a Párbeszéd is olyan kicsi párt, hogy nem lesz érdemi befolyása a döntéshozatalra. Márki-Zay Péter pedig minden kérdésben a brüsszeli álláspontot képviseli, ő sem fogja hátráltatni az eurózónához történő csatlakozást. A nemzeti szuverenitás kérdésében szinte azonos a gondolkodásmódjuk, csökkentenék a tagállami hatásköröket, míg több hatáskört adnának Brüsszel kezébe, így például az Európai Ügyészséghez is csatlakoznának. A klíma- és környezetvédelem kérdése kapcsán a legfontosabb kérdés az, hogy a terhet az emberek vagy a nagy multik fizessék-e meg, ebben a kérdésben a Fidesz az utóbbi álláspontot képviseli, míg a baloldali pártok az elsőt, azaz a multik oldalán állnak.

888.hu: Az ellenzék hatalomra kerülése esetén hazánkban is elindulna a woke-ideológia terjedése és a cancel culture jelensége?

Deák Dániel: Mindenképpen, a baloldali politikusok és pártok pontról pontra másolják nyugati társaik kommunikációját, nincs semmilyen önálló gondolatuk, így minden ilyen nyugati trend Magyarországon is megjelenne a kormányzati politikában: a melegházasság, az LMBTQ-propaganda, a bevándorlás támogatása, a rezsicsökkentés eltörlése és a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika.

888.hu: Mi ma a jobb- és baloldal Európa-programja?

Deák Dániel: Ma Európában nagyon nehéz eldönteni, hogy a magukat jobboldalinak nevező pártok tényleg jobboldaliak-e. Jó példa erre a német CDU/CSU, amely a legfontosabb alapértékeit adta fel, így az utóbbi években egyértelműen balra tolódott, ami meg is látszik a támogatottságán. Nem meglepő, hogy a legutolsó választáson történelmi mélypontra zuhantak, és Angela Merkel után egy baloldali kormány kerül hatalomra. Az Európai Néppártban is hasonló folyamatot láthatunk, így nagyon nagy szerepe lesz annak, hogy mikor tud létrejönni az Orbán Viktor által is szorgalmazott új európai jobboldali szövetség. Ha ez sikerül, akkor egyértelműbb lesz a különbség, és sokkal látványosabb lesz a világnézeti ellentét a jobb- és a baloldal között Európában. A legfontosabb különbség az EU jövőjét illető kérdésben van: a jobboldal a Nemzetek Európája vízióját támogatja, azaz a nemzetállamok erős szövetségében gondolkodik, míg a baloldal az Európai Egyesült Államok irányába menne, azaz felolvasztanák a nemzetállamokat a föderatív unió keretében.

888.hu: Hogyan sikerült a nemzetközi baloldalnak erőfölénybe kerülnie az Európai Unióban, és maga alá gyűrni az Európai Néppártot? Miként lehetséges az, hogy egy magát jobboldalinak feltüntető párt olyan nézeteket valljon, amelyek semmiképpen sem jobboldaliak?

Deák Dániel: Ebben a globális liberális sajtó játssza a kulcsszerepet. Aki Nyugaton, például Németországban a hagyományos jobboldali értékeket hangsúlyozza, vagy például ellenzi a bevándorlást, azt teljes mértékben ellehetetlenítik, a mainstream sajtóban szinte alig kaphat teret. Csak azok a politikusok jelenhetnek meg a médiában széles körben, akik felmondják a liberális kánont, az LMBTQ-jogok támogatása mellett a bevándorlás és a föderatív unió kérdésében. Aki erre nem hajlandó, azt megbélyegzik és kirekesztik, vagy szélsőjobboldalinak nevezik. Magyarország ebből a szempontból sokkal szabadabb, itt bárki bármit képviselhet, teret kap az országos csatornákon is. Nyugaton azonban a véleményterror miatt kialakultak azok a jobboldali pártok, amelyek valójában egyáltalán nem számítanak jobboldalinak. Ez a véleménymonopólium ráadásul arra is jó volt, hogy az Európai Unión belül többségbe kerüljenek. Azonban a politikájuk mind társadalmi, mind gazdasági szempontból tarthatatlan, így elkerülhetetlen egy jobboldali fordulat Európában.

(Borítókép: Deák Dániel Facebook-oldala)