„Covidióták” és „szendergő bárányok”

Németország koronavírussal kapcsolatos intézkedéseinek bírálói és támogatói között olykor durva hangnemben folyik a vita. A jogkövető és engedelmes „szendergő bárányok” kifejezést azokra használják, akik betartják az egészségügyi tanácsokat és a kormányzati előírásokat. A kritikusokat ismét „Covidiotes”-ként, azaz „Covidiótaként” emlegetik.

Tavaly ebben a tekintetben némileg felborzolta a kedélyeket, hogy nem indult vizsgálat az SPD vezetője, Saskia Esken ellen az általa az oltásellenes tüntetőkre használt „Covidioten” kifejezés miatt.

A berlini ügyészség szerint a „Covidióta” vitatott megfogalmazás, mint véleménynyilvánítás a politikai vitában nem büntethető, és a szólásszabadság hatálya alá tartozik.

A múlt héten pedig az SPD kezdeményezésére új koronavírus-szabályozást fogadott el a szövetségi törvényhozás. „Szükséges és jogilag biztos intézkedésekkel reagálunk a rendkívül nehéz koronavírus-helyzetre” – mondta Sabine Dittmar, az SPD egészségügyi szakértője a Bundestag döntése kapcsán. Ez több cselekvési lehetőséget ad a szövetségi államoknak, és magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy az egészségügyi hatóságok egyedi bezárásokat rendeljenek el konkrét járványkitörések esetén – szögezte le a balodali politikus.

Új büntetőjogi szabályozás Németországban az oltási igazolvány hamisításával kapcsolatban

A Bundestag által elfogadott említett jogszabály egyebek mellett a hamisított oltási igazolvánnyal kapcsolatos büntetőjogi felelősségre vonatkozó új szabályozást is érinti. A különösen súlyos eseteket akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel kívánják sújtani.

Még mindig nem kötelező a védőoltás a Covid-19 ellen, de az oltatlanok helyzete fokról fokra nehezebb. A közélet egyre több területén kötelező a 2G, ugyanis az embereknek bizonyítaniuk kell, hogy beoltottak, vagy felépültek a betegségből. Aki egyáltalán nem akar oltatni, és még nem volt beteg, azt egyszerűen „kizárják”.

Ebből adódóan virágzik a hamisított igazolványok piaca. Aki például maga manipulálja az oltási könyvét, hogy digitális igazolást kapjon a gyógyszertárban, arra nem vonatkozik az eddig érvényben lévő büntetőjogi szabályozás. Tehát a hamisított oltási igazolás gyógyszertári bemutatása nem minősül bűncselekménynek. A büntető törvénykönyvben vannak speciális szabályozások, amelyek az egészségügyi igazolványok hamisítását és helytelen kiadását, valamint azok felhasználását büntetik, de csak abban az esetben, ha ez a hatóságok vagy a biztosítótársaságok megtévesztésével kapcsolatos.

Ezek az 1871-ből „származó” bűncselekmények az okirat-hamisításra vonatkozó általános normák lex specialisként való alkalmazását is akadályozzák. Az egészségügyi igazolásokkal kapcsolatos bűncselekmények „kiváltságosak”, a hamisításnál kisebb büntetést írnak elő, és a kísérletet is büntetlenül hagyják.

A joghézagok léte eljutott a Bundestagig, és ebből adódóan az egészségügyi bizonyítvány jogosulatlan kiállítása olyan személy által, aki nem orvos vagy szakképzett egészségügyi szakember, illetve orvos, egészségügyi szakember általi helytelen kiállítása, valamint általában „megtévesztésre” való felhasználása büntetendő lesz. Aki orvosként vagy egészségügyi szakemberként – lehet gyógyszerész is – hibás igazolványt állít ki írásban vagy digitálisan, azt két évig, másokat egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a törvény.

Ez a változás a jövőben arra az esetre is kiterjed, ha például egy ilyen hibás „egészségügyi igazolást” mutatnak be a gyógyszertárnak digitalizálásra. Az unió törvénytervezetének – amelyet a Bundestag elutasított – ki kell terjednie a különösen súlyos esetekre is, amelyek tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetnek, valamint egységesíteni kell a kísérletet. Az SPD, a Zöldek és az FDP most új szabályozást fogadott el, amely már a hamisítások előkészítését is bünteti – a hibás oltási dokumentációk általános oltási útlevelekbe való bejegyzését. Ezenkívül a harmadik féltől származó egészségügyi bizonyítványok nem megfelelő használata bűncselekménynek minősül, a kísérlet már itt is büntetendő lesz, a többi bűncselekmény tekintetében azonban ez nincs előírva.

Az SPD politikusa nem akar minden kábítószer-birtoklás miatt büntetőeljárást indítani

Felbátorodva a párt hatalmi pozícióján, Susana dos Santos Herrmann, az SPD tartományi parlamentjének tagja azt követeli, hogy a továbbiakban ne indítsanak büntetőeljárást minden kábítószer-birtoklás miatt. Választóköréhez tartozik a kölni Neumarkt, amely a „drogélet” kedvelt találkozóhelyévé vált. A rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak több ideje maradna „a nagy drogügyek üldözésére, ha a kis ügyek kiesnének” – mondta a kölni politikus. Állításával Portugáliára hivatkozik, ahol 2001-ben dekriminalizálták a kábítószer birtoklását.

„Azóta minden bódítószer birtoklása már nem bűncselekményként, hanem közigazgatási szabálysértésként büntetendő” – mondja Dos Santos Herrmann, aki maga is portugál gyökerekkel rendelkezik. A cannabis ellenőrzött terjesztéséről folyó vitára tekintettel Dos Santos Herrmann kijelentette: „A cannabis legalizálásával a Neumarkt problémái nem oldódnának meg, mert itt erősebb drogokkal foglalkoznak.”

A képviselőnő saját elmondása szerint nemcsak országos, hanem akár európai megoldást szeretne. A Bund Deutscher Kriminalbeamter (BDK) támogatja a „portugál modell” megközelítését. Az észak-rajna-vesztfáliai BDK elnöke, Oliver Huth hangsúlyozta: a kábítószereket nem legalizálnák, azok továbbra is tiltva maradnának. Az ügyész helyett azonban szakértői bizottság foglalkozna a fogyasztóval. „Ha azt mondod egy heroinfüggőnek: hagyd abba, ez tilos, egyszerűen nem működik. A megközelítés tehát a következő: segítség büntetés helyett” – mondta Huth.

Ezek után nehéz kijelenteni, hogy a német baloldal konzekvensen és őszintén aggódik a német emberek életéért és egészségéért.