Ma már nem is az a kérdés, hogy el akarták-e adni a Városházát, hanem sokkal inkább az, miként, illetve kiknek a közreműködésével. Az Anonymus által ma elküldött, néhány héttel ezelőtt rögzített beszélgetésnek két résztvevője van, az egyik Gansperger Gyula baloldali üzletember, a másik pedig egy ismeretlen férfi. Utóbbi érdeklődésére Gansperger igen aprólékosan ismertette azt a modellt, amely napjainkban jellemzi a főváros működését – írta meg az Origo.
Tehát a következőképpen áll fel ez a csapat, amit én megismertem. A Zsolt frontol”
– kezdett bele Gansperger. Megtudtuk azt is, hogy Zsolt nem más, mint Berki Zsolt, akiről már korábban az Index megírta: az ő cége bízta meg azzal a Beák és Társa Ingatlanközvetítő Kft.-t, hogy értékesítse a Városháza épületét. A mostani beszélgetés során kiderül, hogy Berki Zsolt családtagja, Berki Józsi is benne van a „buliban”. Berki Józsi – Gansperger elmondása szerint – a néhai Kiss Péter szocialista miniszter mellett dolgozott, csakúgy, mint Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes, ő a tárcavezető titkárságvezetője volt.
Na, most nekem a Gordon [Bajnai Gordon egykori miniszterelnök] azt mondta, hogy ő két embert ajánlott be a Gergőnek [Karácsony Gergely főpolgármesternek]”
– fogalmazott Gansperger, aki el is árulta, hogy kik ők.
Az egyik Kis Ambrus, a másik pedig Tordai Csaba, aki manapság a főpolgármester jogi főtanácsadójaként tevénykedik.
Tordairól Gansperger a következőket mondta:
Tehát nincs úgymond hivatali tisztsége. De minden olyan szerződés, rendelkezés, tervezet, ami kimegy a főpolgármestertől, azt ő készíti elő, és ő vizsgálja meg, hogy működőképes-e. Tehát mielőtt ez kimegy a nyilvánosságra, hogy aláírja Gergő, egy szerződést, azt a Tordai Csaba láttamozza.”
Ezt követően a beszélgetés még izgalmasabbá vált, ezért szó szerint idézzük:
Ismeretlen: „Ühm. Jó, tehát a Tordai Csaba, ő, azt tudjuk, hogy azt meg is mondtam, ez a Gordonnak az embere. Tehát ez a Bajnai Gordon...”
Gansperger: „A Tordai Csaba nem pénzezik. Tehát ő nincs bent ebben a jutalékos rendszerben. Legalábbis...”
Ismeretlen: „Melyik részében? Ezt nem értem.”
Gansperger: „A jutalékos rendszerben, amit nekem a Zsoltnak kell fizetnem.”
Ismeretlen: „Igen.”
Gansperger: „Az csak a Kiss Ambrus felé van.”
Ismeretlen: „Tehát ez a Kiss Ambrus, és a Karácsony van mögötte. Tehát a Bajnai Gordonnak az embere a Tordai Csaba...”
Gansperger: „Ővele nincsen elszámolnivalónk.”
Ismeretlen: „Ühm.”
Gansperger: „Anyagi értelemben.”
Gansperger tájékoztatása szerint a „jutalékot” Berki Zsoltnak és Kis Ambrus főpolgármester-helyettesnek kell fizetniük a korrupciós ingatlanügyletek résztvevőinek. A beszélgetésben kitérnek arra is, hogy kinek mit kell tennie, ha valami zavar lenne a jól kialakított rendszerben. Érdemes ezt is szó szerint idézni.
Gansperger: „Ha valamelyik bele akar túrni, a Tüttő [Tüttő Kata főpolgármester-helyettes] vagy bármelyik, az a Kiss Ambrusnak a dolga, meg a Tordai dolga...”
Ismeretlen: „Hogy lerendezze.”
Gansperger: „Hogy lerendezzék.”
Ismeretlen: „És ott megálljon az ügy...”
Gansperger: „Így van.”
A beszélgetés résztvevői végül egy Bécsi úti ingatlanügyletet emlegettek. A szóban forgó többhektáros fővárosi telekértékesítés részleteiről Berki Zsolt nyelvtudás hiányában nem tudott tárgyalni az osztrák partnerrel, ezért azt Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója tette meg. Gansperger mindenesetre megjegyezte:
Most valami lehetett, mert a Zsolt kicserélte a kocsiját.”
Barts Balázs egyébként néhány nappal ezelőtt a Városháza-gate-tel összefüggésben jelentést juttatott el Karácsony Gergely főpolgármesterhez, amelyben említést tett Berki Zsoltról is. Mint mondta, a férfi először 2017-ben jelentkezett befektetői kapcsolattartóként a vagyonkezelőnél a Ráday utcában található két telek iránt érdeklődve. Az értékesítésre nyilvános pályázat és anonim licit alapján került sor, ami hárommilliárd forint bevételt eredményezett a fővárosi önkormányzatnak. „Mindez innentől kezdődően kellő alapot biztosított arra, hogy komoly ingatlanpiaci befektetői kapcsolattartónak tekintsem” – állította Barts Balázs.
A vagyonkezelő vezetője, Berki, a táskás, Gansperger, a befektető – a Városháza-gate eddigi kulcsszereplőihöz az utóbbi napokban újabbak csatlakoztak. A botrány az Index cikke után robbant ki: az internetes lap november 4-én közölt írásában szellőzette meg, hogy a főváros el akarja adni a Budapest egyik szimbólumának számító Városházát. Az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester fake newst emlegetett, és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Másnap azonban az Index konkrétumokkal szolgált: a lap bemutatott egy megbízási szerződést, amelyben a Northern Rock Kft. megbízott egy ingatlanközvetítőt a Városháza értékesítésével. Berki Zsolt neve ekkor bukkant fel először az ügyben: a férfié a Northern Rock Kft. Karácsony ismét tagadott, kifejtve, hogy az önkormányzat nem hozott döntést a Városháza eladásáról, és lépéseket sem tett annak érdekében.
A főpolgármester újabb tagadó nyilatkozatánál sokkal több érdekességet és újdonságot tartalmazott az a hangfelvétel, amelyet november 7-én Anonymus juttatott el több szerkesztőséghez.
A beszélgetés egyik résztvevője ugyanis bemutatta, hogyan szerezte meg korrupciógyanús körülmények között a főváros egyik XXII. kerületi, 7400 négyzetméteres ingatlanát már Karácsony Gergely főpolgármestersége idején. Az ügylet közreműködőjeként Berki Zsoltot nevezte meg a történetről beszámoló férfi, akiről másnap az Index megírta: ő nem más, mint Gansperger Gyula baloldali üzletember. A Mediaworks Hírcentruma utóbb elérte Ganspergert, aki nem cáfolta, hogy az ő hangja hallható a felvételen, a sajtóra utalva ugyanakkor méltatlankodva azt közölte:
Megfürdettek a mocsokban.”
November 8-án Karácsony Gergelyék stratégiát váltottak, s – bizonyára az előremenekülés jegyében – a főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy tervpályázatot írnak ki a Városháza parkjának megújítására. A bejelentést november 9-én újabb Anonymus-videó követte, amelyen ezúttal négy férfi beszélgetett a Városháza eladásáról. Egyikük jól beazonosíthatóan Barts Balázs, a fővárosi önkormányzat vagyonkezelőjének vezetője volt, aki egyebek mellett azt mondta:
Arról beszélünk, hogy a régi városháza épülete és [...] a telek teljes egészében, ami a projektben van. Ez 4,7 hektár, amiből 3,9 hektárt eladnánk, és nyolcezer négyzetmétert megtartanánk. [...] De ugye van itt három kib*szott dátum. 2022-ben parlamenti választás, 2023-ban 150 éves Budapest, 2024-ben önkormányzati választás. [...] „Azért csinálunk közparkot, mert megígértük, hogy csinálunk közparkot. [...] És ha mindez megépül, akkor itt, ezen a sarkon meg lehet építeni az új városházát. [...] Persze a parkot szétcseszed, az egy másik kérdés.”
A videó megjelenését követően a Mediaworks Hírcentruma elérte Barts Balázst. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a feltett, egyebek mellett a lemondását firtató kérdésekre kissé komikus módon csak azt hajtogatta:
A fővárosi önkormányzat sajtóközleményt adott ki, abban minden benne van.”
Az önkormányzat eközben egy másik dokumentumot is közzétett, mégpedig azt a döntés-előkészítő tanulmányt, amely a Városháza rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeiről készült 2020 októberében. Magyarázatként Karácsonyék hozzátették: piaci konzultációkat is folytatni kellett ahhoz, hogy a szükséges becslések rendelkezésre álljanak. Vagyis azt sejtették, hogy a már megismert beszélgetések ezen konzultációk részei lehettek. Csakhogy november 12-e reggelén befutott a következő leleplező Anonymus-videó, amelyből az derült ki, hogy a Városháza eladásáról szóló tárgyalásokat nem tavaly tartották, hanem idén tavasszal, május 5-én. Az a videó is tartalmazott leleplező beszélgetésrészleteket, amelyekben Barts Balázs vagyonkezelő-vezér például úgy fogalmazott:
A reakció az volt, meglepő módon, hogy a legjobban az tetszett a döntéshozóknak, hogy ne menjünk el innen, mert az túl nagy támadás. [...] És ha van érdeklődő, akkor adjuk el az egész épületet. Itt a régi városfal, tehát a régi városfalon kívül maradjon a fővárosé, és nézzük meg, hogy ezt az épületet, ezt a hatvanezer négyzetméteres épületet, valaki megvenné-e. [...] Tehát van egy régi Városházánk, és mellé épül valami új. Erre az volt a mondás, hogy az lehet! És akkor ez a döntés született.”
Ugyanazon a napon a főváros nyilvánosságra hozta Barts igazoló jelentését, Karácsony ugyanis a botrány kirobbanása után arra szólította fel a vagyonkezelő vezetőjét, hogy írásban adjon számot a történtekről. A jelentés – amely szintén tartalmazott egy vaskos csúsztatást – meggyőző lehetett, Barts ugyanis végül fegyelmit kapott, de nem rúgták ki.
A jelek szerint nem találta ennyire meggyőzőnek a leírtakat a fővárosi Fidesz, amely hétfőn, november 15-én rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte. „Szerda reggel 9 órára egyetlen napirendi pontot javaslunk: vizsgálóbizottság felállítását a Városháza-gate ügyben” – közölte Láng Zsolt frakcióvezető. Erre viszont nem kerül sor, a főpolgármesteri hivatal ugyanis közölte: az indítványt későn nyújtotta be a Fidesz. Ugyanakkor nem a kormánypárt fővárosi képviselőcsoportja az egyetlen, amely tisztán szeretne látni a kérdésben: Budai Gyula országgyűlési képviselő befolyással üzérkedés gyanúja miatt feljelentést tesz a Városháza-gate miatt.
