Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban című kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott: „ami 2006 őszén történt, az 1990 óta, bizonyos ételemben a puha kádári diktatúra időszaka óta egyedülállóan brutális, durva, tömeges jogsértés” volt.

– tette hozzá.

– mondta a miniszter, aki kiemelte: azok, akik így tesznek, köztük Karácsony Gergely főpolgármester, azon dolgoznak, hogy 2006 ősze megismétlődhessen.

A miniszter politikusi életútjának 2006 őszéhez kapcsolódó mozzanatait is felelevenítve közölte: „a kádári rendőrség brutalitása kedveskedés volt ahhoz képest, amit a rendőrök 2006-ban megengedtek maguknak”.

– sorolta, hozzátéve: húszéves törékeny, kifogástalan családi hátterű nőket vertek véresre és térdeltettek meztelenül. Mint kiemelte, a rendőrség ilyenfajta brutalitása szintén egyértelművé tette, hogy „a büntetlenség ígéretét megkapták és a bosszúállásra való felhívás is nyilvánvaló volt”.

Arra a moderátori felvetésre, hogy az MTV-székház 2006. szeptember 18-ai ostrománál az akkori hatalom részéről szándékos provokáció történt-e, Gulyás Gergely úgy reagált: a rendőrség viselkedése alapján már akkor felmerült a szándékosság. Majd a 2010-es kormányváltás után alakult 2006-os őszi eseményeket vizsgáló bizottság a rendőrségi forgalmazások egy részének vizsgálata után hasonló megállapításra jutott, mert – mint rámutatott – „ennyire nem lehet hozzá nem érteni”.

Gulyás Gergely szerint a felelős rendőri vezetőkkel szemben jogosnak érzettnél szerényebb mértékű büntetést szabott ki a bíróság.

– hangoztatta. Úgy fogalmazott: „annyira volt utána igazságtétel és felelősségre vonás, amilyen erős volt a jogállam 2006 és 2010 között, amikor „azok voltak hatalmon, akiknek azt volt az eminens érdekük, hogy mindent eltüntessenek maguk után”.

A rendezvényen Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, aki 2006 őszén az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke volt, arról beszélt, hogy az, ami akkor történt, az újkori magyar jogállam mélypontja, bukása volt.

A történtek tanulságának azt nevezte, hogy „olyan emberek kezébe ne adjuk még egyszer a kormányzást, akik erre képesek”. Hozzátette: akkor az ellenzéki parlamenti képviselők annyit tehettek, hogy elkezdték keresni a jogsértések elleni fellépések jogi lehetőségeit. Azonban az akkori szocialista országgyűlési többség megakadályozta az érdemi előrelépést és semmifajta együttműködés nem tudott kialakulni az ügyben. Megfogalmazása szerint fojtogató légkör vette körül a parlamenti vizsgálóbizottság munkáját.

Balog Zoltán erre példaként említette, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Petrétei József „soha nem merte vállalni a válaszadást, mindig helyettesét küldte, aki a legszemérmetlenebb cinikus módon gúnyolódott”.

– mondta.

Balog Zoltán szerint a történtekben a legszomorúbb az volt, hogy

2006 őszének az Európai Unión belüli „visszhangtalanságáról” szólva a többi között kifejtette, hogy Nyugat-Európában 1956 után a baloldalról érkező emberi jogi jogsértések felett szemet hunynak.

Az eseményen mások mellett részt vett Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, akit 2006. október 23-án pártjának az Astoriánál tartott nagygyűlése után súlyosan bántalmaztak a rendőrök, ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, korábbi jobbikos országgyűlési képviselő és Gaudi-Nagy Tamás jogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője. Bemutatták a brutalitásért felelős rendőri vezetők névsorát, az intézet a 2006-os események 15. évfordulójára készült rövidfilmjét, valamint egy válogatást a felhívásukra beérkezett fotókból és mozgóképekből, amelyeken a többi között a tömegoszlatás és a könnygáz elől menekülő demonstrálókról és a rendőrök által bántalmazott tüntetőkről készültek.