Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Vannak olyan baloldali politikusok, akik már nem fognak szórakoztatni minket 2022-től

888.hu

2021.11.11. 17:20

A Századvég úgy véli, hogy a baloldali pártok között már a listaállítás során komoly feszültségek keletkezhetnek. Nekünk pedig fel kell készülnünk arra, hogy több ismert baloldali személy jövő tavasztól már nem fogja feldobni parlamenti produkcióival szürke hétköznapjainkat.

 

Megírták, hogy a 2022-es országgyűlési választások közeledtével fokozódik a baloldali pártok egymással vívott küzdelme, mivel hamarosan összeállítják választási listájukat, amellyel megmérettetik magukat a tavaszi voksoláson.

A listaállításra tulajdonképpen hét baloldali formáció jelentkezett be a politikai realitások alapján mindösszesen negyvenegynéhány elnyerhető mandátumért,

ami előrevetíti a lemaradók és kimaradók nagy számát, továbbá ellehetetlenítheti egyes pártok frakcióalakítási szándékát.

A közös baloldali listaállítás során számos politikus elesik attól a lehetőségtől, hogy a hazai politika fősodrában maradjon. A Századvég felteszi a kérdést, hogy vajon hogyan fogadják a nagyobb támogatottsággal rendelkező pártok a kisebbek előretörési szándékát, továbbá a kieső politikusok méltósággal tudnak-e a háttérbe lépni, illetve sikerül-e mind a hét pártnak frakciót alakítania az új összetételű Országgyűlésben.

Mivel

a magyarországi baloldali politikát hosszú évek óta Gyurcsány Ferenc személye és pártja határozza meg,

a listaállítás során a volt miniszterelnökhöz való igazodás tapasztalható a többi párt részéről. Ezáltal borítékolható, hogy

Gyurcsány érdekei kiemelten érvényesülni fognak a listaállítás során.

Megjegyzik, hogy az esetleges belharcok, valamint a pozíciók elvesztéséből fakadó elégedetlenség tovább szíthatja a mélyben meglévő feszültségeket a baloldalon.

A frakcióalakítás során ugyanakkor a szabályok szerint minimum öt képviselőnek kell egy képviselőcsoportba tömörülnie. Bár a negyvenegynéhány baloldali listás képviselőhelyhez hozzáadódnak az egyéni mandátumok is, a jelöltállítási verseny ismeretében erősen kétséges, hogy hét parlamenti frakciót tud alakítani a baloldali összefogás. A társadalmi támogatottsággal alig rendelkező kisebb pártok ugyanis matematikailag valószínűsíthetően nem juthatnak elegendő mandátumhoz, a közepes méretű pártok mértékletességére lenne szükség ahhoz, hogy a törpepártok érvényesülni tudjanak. Tény ugyanakkor, hogy korábban már volt példa a képviselőkkel történő „cserekereskedelemre”, amikor frakcióalakítás céljával a Párbeszéd „kölcsönvett” egy szocialista képviselőt, Burány Sándort, és magához csábította az önmagát függetlenként pozicionáló Mellár Tamást.

Jól látható tehát, hogy

kreatív megoldásokkal újra lehet osztani a baloldali tortát, azonban széttöredezettségük, valamint a mélyben meghúzódó konfliktusaik nem növelik sem a kormányzóképességüket, sem pedig a parlamenti súlyukat.

 

A Századvég megírta, hogy hosszú azoknak a politikusoknak a sora, akikek nincs biztosítva a politikai jövője. A Mindenki Magyarországa Mozgalom egyetlen egyéni választókerületben indít jelöltet, mégpedig Márki-Zay Pétert, rajta kívül azonban legalább négy politikusra van szüksége a mozgalomnak ahhoz, hogy a vele szövetségben álló Új Világ Néppárt frakciót alakíthasson. Kérdéses, hogy a mozgalom elnökségi tagjai (Lukácsi Katalin, Kész Zoltán, Magyar György, Lengyel Róbert, Tikk László, Üveges Gábor), illetve a Pálinkás József által vezetett Új Világ Néppárt elnökségi tagjai (Lantos Gabriella, Fekete László elnökségi tagok, Ábrahám Júlia alelnök) közül kik szerepelhetnek befutó helyen, illetve ez irányú szándékukat hogyan fogadják majd a parlamenti pártok.

Az ugyanis borítékolható, hogy a baloldali pártok elnökeit, alelnökeit és elnökségi tagjait, akik az előválasztáson alulmaradtak, vagy az egyéni körzetüket nem tartják biztosan nyerhetőnek 2022-ben, feltennék a közös választási lista befutó helyeire. A Századvég azonban megjegyzi, hogy rajtuk kívül is vannak a pártoknak további ismertebb politikusai (például Demeter Márta, Burány Sándor, Molnár Gyula, Bangóné Borbély Ildikó, dr. Gyüre Csaba), akik miatt szintén megbillenhet a baloldali szervezetek közötti törékeny egyensúly.

Összességében megállapítják, hogy mivel az egyéni győzelmek a választások napjáig bizonytalanok, tulajdonképpen hét politikai formáció összesen 75 elnöke, alelnöke, illetve elnökségi tagja pályázhat negyvenegynéhány országos listán elnyerhető parlamenti mandátumra, ezért a listaállítás során komoly feszültségek várhatók az ellenérdekelt felek között.

A teljes írást ITT lehet megtekinteni.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére