Márki-Zay az ATV-ben ma reggel büszkén újságolta, hogy alkotmánypuccstól sem visszariadó nézeteit, az Alaptörvény népszavazás útján való megváltoztatását megértően fogadták a brüsszeliták.

Azt nem tudni, hogy a terveiből milyen részleteket osztott meg velük, de amit a kamera előtt elmondott, az olyan, mintha szándékosan az itthoni választókat akarta volna hergelni vele. Az ember haja az égnek áll ugyanis, amikor Márki-Zay arról beszél, hogy 1. „a legfőbb ügyész nem elszámoltatja a bűnözőket, hanem mentegeti”, 2. „ha holnap Orbán Viktor hozna egy olyan szabályt, hogy a következő választás 130 év múlva van, azt sem fogadnánk el”. Miért hozna, kérdezhetnénk naivan. Az elmúlt 12 év alatt egyszer sem sikerült törvénysértő rendelkezést hoznia a kormánynak, akkor miért pont most tenne ilyet. 3. „Mi azt sem fogadjuk el, hogy kilenc évekre kineveznek embereket pártalapon” – mondja az okos Márki-Zay, ahogy az egész Gyurcsány-kórus a magyar jogtudósok egyik legfelkészültebb képviselőjére, Varga Zs. Andrásra is dobálta a sarat, miután ő került a Kúria élére Darák Péter után. Pedig Darák Péter a Fidesz idejében foglalta el az elnöki széket, ennek ellenére maga a kormányfő is arról beszélt, hogy a Kúria hibás döntésével elvett tőlük egy mandátumot. A határon túliak szavazatát tartalmazó borítékok ugyanis nem voltak biztonságosan lezárva. Ez az igazi szakmaiság, ugye?

Az alkotmánypuccs alkalmazásának lehetősége persze nem új keletű. Pokol Béla alkotmánybíró az Államcsíny és alkotmánypuccs című könyvében arra figyelmeztet, hogy már 2011-ben megjelentek olyan felvetések – például a balliberális Magyar Narancsban –, amelyek elfogadhatónak nevezték, hogy az akkori ellenzék kormányra kerülve, de kétharmados parlamenti többség hiányában is alkotmányozzon, például egyszerű népszavazással.

Csak a rend kedvéért rögzítsük, hogy a néhai marxista elnök, a venezuelai Hugo Chávez nevéhez fűződik az alkotmánypuccs receptje. Pokol írja, hogy Chávez új alkotmányt akart létrehozni 1998-ban, ám nem volt meg az ehhez szükséges kétharmados parlamenti többsége. Mozgástere bővítésére ezért az általa kinevezett kormány kiadott egy rendeletet, amelynek alapján Chávez szűk parlamenti többsége egy bizalmi embereikből és jogászaikból álló „alkotmányozó gyűlést” hívott össze.

Itt készítették elő azt az alkotmányszöveget, amelyet a parlament kikerülésével, közvetlen népszavazás útján akartak elfogadtatni. A referendumra vonatkozóan pedig olyan többségi kritériumokat állapítottak meg, amelyek ütköztek a hatályos alkotmánnyal.

Nézzük, mit mondott ezzel kapcsolatban Márki-Zay a brüsszelitáknak. Milyen érdekes, hogy ő is épp egy közjogi tanácsadó testület létrehozását vetette fel, amely előkészíti az új alkotmányt. A folytatás pedig Márki-Zay szerint úgy nézne ki, hogy ha megválasztják miniszterelnöknek, akkor 60 napon belül népszavazást ír ki arról, hogy az Alaptörvényt meg lehessen változtatni. Aminek ezek szerint bármi lesz is az eredménye, érvényes lesz-e, vagy sem, szerinte ez legitimálja az alkotmányozást. Márki-Zay azt is vállalja, hogy ezzel törvényt sért, vagy politikai válságot robbant ki.

A legszörnyűbb az, hogy ezzel a polgárháborús helyzetet is előidézhető elképzeléssel a brüsszeliek is egyetértenek. Ahogy Márki-Zay fogalmazott: „Én azt gondolom, elég meggyőző ez az érvelés, ők sem tudnak semmit ez ellen mondani, ők is elismerik, hogy ami Magyarországon van, az nem jogállam, tehát nekik azt is el kell fogadni, hogy egy nem jogállami rendszert nem a saját rendszerszabályai alapján lehet megváltoztatni.”

Szerencsére a Kúria elnökének, Varga Zs Andrásnak helyén van az esze. Aláhúzta: „Az Alaptörvényt védelmezni kell a támadásokkal szemben. A jogállam, a hatalommegosztás érték, de ha »bűnöző szervezetek« kezébe kerül, az államnak és a jognak fel kell lépnie ellene.”

Az is jó hír, hogy a „bűnöző szervezetek” ellen is van törvényes fellépési lehetőség. Pokol Béla olyan Alaptörvény-kiegészítést javasol, hogy az alkotmánymódosítás – vagy új alkotmány készítése – a hatályos alkotmányos rend szerint kizárólag az Országgyűlésben és kizárólag az előírt módon legyen lehetséges, míg az ezt kikerülő út alkotmányellenes és tilos.

Éppen arra hívja föl a figyelmet, amire Márki-Zay friss brüsszeli tapasztalata is rámutat: az alkotmánykiegészítésre azért van szükség, mert a nyugati világ szellemi-politikai fősodrára jellemző, hogy az még a nagyobb jogsértések esetében is elnéző.

Valamennyiünk érdeke, hogy a gyurcsányisták által előidézhető – akár véres eseményeket is maga után vonó – alkotmánypuccshelyzetet elkerüljük.