Lukasenka elnök „csendes bosszúja” a lengyel mingránsválság
2021.11.10. 19:20
A közös sajtóértekezleten Michel „brutális, hibrid, hirtelen és méltatlan” támadásról beszélt a fehérorosz határon történtekről. Az egész EU nevében szolidaritását fejezte ki Lengyelországnak.
Az ilyen támadással szembesülve, határozottan, egységesen, az alapértékekre támaszkodva kell reagálni”
– hangsúlyozta.
Morawiecki diplomáciai kezdeményezést helyezett kilátásba a migránsok szállításában közvetlenül vagy közvetve részt vevő országokkal szemben.
Kemény eszközökkel rendelkezünk, szembe tudunk szállni a családok, a gyermekek és a nők biztonságát és egészségét veszélyeztető rendszer ellen”
– jelentette ki.
Hozzáfűzte: a légi szállítóknak is tudatában kell lenniük, milyen eszközök alkalmazhatók „annak a veszélynek a megelőzésére, amelynek a Fehéroroszországba szállított embereket kiteszik”.
Közölte: a Minszkkel szembeni új szankciók „már az asztalon vannak” és zajlanak a tagállamok közötti, egységes álláspont kidolgozását célzó egyeztetések.
A lengyel kormányfő bejelentette: az Európai Tanács és az Európai Bizottság (EB) a legközelebbi napokban megfontolja a helyzetet lényegesen és ténylegesen befolyásoló lehetséges lépéseket.
Megvitatják az EU-t jobban védő „fizikai infrastruktúra létesítését és finanszírozásának lehetőségeit”
– fogalmazott.
A konfliktus első vonalában lévő államok határai az EU határai is egyben – emlékeztetett.
Aláhúzta: a legutóbbi események „távolról nézve” migrációs válságnak tűnhetnek, de valójában nem migrációs, hanem politikai válságról van szó, amelynek célja az egész EU destabilizálása.
A történteket az „állami terrorizmus megnyilvánulásának”, valamint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök „csendes bosszújának” nevezte, amiért az EU támogatta a demokratikus törekvéseket Fehéroroszországban.
A lengyel miniszterelnök közölte: azt kérte Micheltől, hogy az ET videokonferencia formájában minél hamarabb vitassa meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését, valamint az oda migránsokat szállító légitársaságok elleni büntetőintézkedéseket. Michelhez hasonlóan ő is említette az Európai Unió ez ügyben közel-keleti fővárosokban elindítandó diplomáciai akcióját.
Hangsúlyozta: Lengyelország jelenleg az EU és a NATO keleti szárnyát védi. Örömét fejezte ki, hogy az előző migrációs válságoktól eltérően az EU most „egy hangon beszél”.
A lengyel-fehérorosz határ „az elvek állama és a jogtalanság állama, az embereket élő pajzsként használó állam közötti határ”
– jelentette ki.
Elmondta: Charles Michellel az orosz és a fehérorosz propaganda témáját is felvetették. Ennek célja szerinte olyan benyomást kelteni, mintha az EU, ezen belül Lengyelország és Litvánia aránytalanul és helytelenül reagálna a határon zajló fejleményekre.