A még mindig zajló koronavírus-járványnak kétségtelenül jelentős negatív hatása volt a gazdaságra. Számos területen hatalmas veszteségek következtek be. Elég, ha arra gondolunk, hogy a járvány következtében hányan lettek munkanélküliek, vagy mennyi vállalkozás húzta le végleg a rolót. A veszteségek kiküszöbölése komolyan megviseli nemcsak a társadalmat, de az egyes országok gazdasági képességeit is. Ezeket a problémákat minden állam a maga módján, az általa legjobbnak gondolt megoldással próbálja kezelni. Ehhez társulnak az egyre több országban jóváhagyott helyreállítási alap forrásai, ám Sorosék most éppen a majdnem 1000 milliárd euró biztonságáért aggódnak.

A Soros Györgyhöz köthető Project Syndicate oldalán az Európai Parlament liberális honatyja üdvözli, hogy az Európai Unió a közösséget eladósítva, a mélyebb integráció reményében pénzt juttat a tagállamoknak. A forrásokat az államok a Covid-válság enyhítésére használhatják, ezáltal megerősítve gazdaságukat, vagy éppen a közszolgáltatást javíthatják a digitalizáció mentén. Természetesen az ilyen nagymértékű források esetében valós veszélyt jelent a korrupció. Az unió ezért komoly feltételekhez köti majd ezen hitelek folyósítását, de ez semmiképpen sem jelentheti a Soros-féle brüsszeli központosítást.

Az elmúlt években számos botrány középpontjában álltak az uniós pénzek elsikkasztásával kapcsolatos feltevések. Ezek között vannak rendkívül nagy visszhangot keltő ügyek is, mint például Ján Kuciak szlovák újságíró és menyasszonya meggyilkolása. Az unió gyakran kisebb jelentőségű ügyek esetében is észlel szokatlan pénzmozgásokat. Ilyen volt például, amikor bolgár miniszterek uniós támogatásokból vásároltak ingatlanokat. Összeségében az unió csalásellenes szerve 2014 és 2019 között több mint hatmilliárd euró visszaigénylését javasolta ilyen jellegű ügyekből.

Tagadhatatlan, hogy ezen ügyek elkerülése, valamint a pénzek rendeltetésszerű felhasználása érdekében megfelelő védelem kiépítése szükséges. Pontosan ezért a koronavírus utáni helyreállítási összegek folyósításának komoly feltételei lesznek. Viszont az olyan, szuverenitásukat bármi áron megvédő országoknak, mint Magyarország, résen kell lenniük. Hisz könnyen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy az unió Brüsszelből mondja meg, mire költsék a támogatásokat. Már most feltételül szabják meg, hogy minden állam tervvel álljon elő a korrupció elleni védelem kapcsán, valamint hogy az uniós felügyelőbizottságoknak teljes körű hozzáférést biztosítsanak a felhasználással kapcsolatos dokumentumokba. Mi ez, ha nem egy újabb lépés a még erőteljesebb központosítás irányába?

De egy percig se gondoljuk, hogy a túlfizetett eurokraták makulátlanul és mindig részrehajlásmentesen végzik munkájukat. Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) is komoly problémákkal küzd. Jelenleg minden dolgozónak nagyjából 900 millió eurónak megfelelő összeget kell vizsgálnia az uniós költségvetésből, míg 2010-ben ez csupán 300 millió volt. Az ellenőrzendő összeg jelentős mértékben növekedett, ám ezzel párhuzamosan a dolgozók száma csökkent. 2010-ben a számuk 466 volt, viszont ebben az évben csupán 376. Ráadásul az Európai Számvevőszék és az újonnan felállított Európai Ügyészség is létszámproblémákkal küzd. Az uniónak a gyanúsítgatások mellett ezzel az égető problémával is foglalkoznia kellene. A mozaikdarabkákat összerakva nyilvánvaló, hogy célzott, politikailag nem burkolt támadásoknak is lehet majd tekinteni egyes vizsgálatokat. Magyarországnak is fel kell készülnie, hisz a jövő évi választás nagy háború lesz, nem kizárva a külföldi beavatkozásokat sem.

Reálisan gondolkodva a tagállamok épphogy kilábaltak a válságból, vagy épp a negyedik hullámmal küzdenek. Ilyen helyzetben roppant nehéz a gazdaság helyreállítása érdekében tett intézkedések költségét előre meghatározni. Lehet valószínűsíteni, hogy mennyibe fog kerülni például egy metróvonal építése, azonban mivel ez egy igen nagy projekt, előfordulhat, hogy az összeg akár a valószínűsített érték duplájára is nőhet. A költségeket befolyásoló körülményeket nem lehet előre megjósolni, ezeket sok tényező befolyásolja, legyen az az infláció vagy éppen egy előre nem látott hiba. Minden állam tisztában van a saját gazdasági helyzetével, és olyan problémákat is lát, amelyeket az unió nem venne észre. Soros katonái Brüsszelből képtelenek a válság hatékony kezelésére, hiszen a felmerülő gondokat helyben kell kezelni, nem több ezer kilométerre, az íróasztal mellett.

Amennyiben kizárólag Brüsszelben döntenének, hogy mire használják fel a támogatásokat, az több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. Ezért a hatékony válságkezelést a tagállamok kezébe kell adni, és nem politikailag visszatartani (ahogy Magyarország esetében látjuk), vagy homályos feltételek mellett osztogatni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell szabályozni, illetve felügyelni a források felhasználását, de korántsem lehet rögtön tolvajnak és korruptnak nevezni bizonyos tagállamokat.

A Project Syndicate említett cikke nyilván nem véletlenül a legsötétebb kilátásokkal számol, és előrevetíti, hogy a helyreállítási alap körüli korrupciós botrányok az Európai Unió további integrációját veszélyeztethetik. Viszont arról a kérdésről mélyen hallgat, hogy a korrupció kordában tartásának kulcsa nem az egyre szigorúbb intézkedések bevezetésében és a fokozott központosításban rejlik. A korrupció elleni legjobb fegyver egy olyan infrastruktúra megszervezése, amely képes gyorsan felfedezni a visszásságokat, valamint azok ellen megfelelő erővel és hatékonysággal fellépni. Az ezekkel kapcsolatos nyugat-európai botrányok pedig azt jelzik, hogy a rendszer működőképes és hatásos, nem pedig azt, hogy képtelen féken tartani a korrupciót. A legfontosabb, hogy mindezt meg kell hagyni tagállami hatáskörben, és minden politikai ideológiától vezérelt központosítást azonnal vissza kell verni.

Ezért tette nagyon helyesen Magyarország, hogy saját kézbe vette a gazdasági helyreállítását, 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt, és nem várja meg, míg a politikai harcok véget érnek. A legvégén úgyis minden ilyen politikai csatát megnyerünk, és jogosan meg fogjuk kapni a pénzügyi forrásokat, ami nekünk jár. A Covid-válságot kezelni kell, a gazdaságot helyre kell állítani, és munkahelyeket kell teremteni. Magyarország a helyes úton jár, és visszaver minden Sorosék által propagált, a nemzeti függetlenség feladására irányuló törekvést.