Amint arról a 888.hu is beszámolt, az Index információi szerint vevőt keres a Városháza hatalmas értékű, műemléki védelem alatt álló épületegyüttesére a főváros vezetése.

Aztán megjött Karácsony Gergely főpolgármester válasza is, aki – hol máshol – a Facebook-oldalán próbálta tagadni az eladás szándékát. Azt írta: „A tényállítása mindössze annyi, hogy a Városháza eladása érdekében a fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök megtették az első lépéseket, ebből következtet arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak van értékesítési szándéka. Nos, nem tudjuk, kik azok az üzleti körök, és milyen lépéseket tettek.”

Mindeközben Kabul rózsája már az országot ficsúrozza. Szabó Tímea a parlamentben meg nem engedett demonstrációs eszközökkel akart tiltakozni valami ellen. Mert ezt annak tudatában teszi, hogy megsérti a házszabályt, amiért kemény szankciókkal is illethető. Szabó Tímea pedig pontosan így járt. Amikor a T. Ház a Fudan Egyetemről szavazott a parlament tavaszi ülésszakán, kiakasztott egy kínai zászlóvá alakított Fidesz-logót a pulpitusra. Cselekedetéért Kövér László házelnök négyhavi összeggel, 9 686 400 forinttal csökkentette a tiszteletdíját. Azért ilyen komoly a büntetés, mert a házszabályt sértő tette miatt az Országgyűlés jelenlegi ciklusában nem először kell szankciót alkalmazni vele szemben. Szabó Tímea ugyanis visszaeső, eddig összesen 11 millió 800 ezer forint bírságot kapott.

Azonban mindez, nem árnyékolja be a nap talán legfontosabb eseményét, ugyanis öt sikertörténet találkozott Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a V4-ek és Dél-Korea csúcstalálkozóját követően elmondta: Az elmúlt öt évben a visegrádi négyek (V4) és Dél-Korea közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal nőtt, és reméljük, hogy az együttműködés a gazdaságon túlmutatóan tudományos és technológiai területekre is ki fog terjedni.

Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország és az ázsiai ország közötti kitűnő kapcsolatokat stratégiai szintre emelik, és kiterjesztik a kutatásra és az oktatásra. Ennek keretében adna otthont a főváros egy nagy koreai egyetemi központnak.

A tengerentúlon pedig úgy tűnik leáldozóban van a BLM-mozgalom csillaga. Egy új közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak többsége több mint három év óta először ellenzi a Black Lives Matter mozgalmat. A Black Lives Matter támogatottsága George Floyd rendőrgyilkosságát követően ugrott meg, de a 2020 nyarán hónapokig tartó erőszakos zavargások után folyamatosan csökkent. Az emberek pedig úgy tűnik inkább támogatják a rendőröket. Hangzatos szlogen volt a George Floyd halála utáni BLM-tüntetéseken a „Defund the police”, azaz hogy vonják meg a pénzbeli támogatásokat a rendőrségtől. Sőt egyesek egyenesen a rendfenntartó szerv eltörlését követelték. Egyre több alkalommal derül ki azonban, hogy a rendőrségre igenis szükség van, és ezt a véleményt a lakosok is osztják.