Szijjártó Péter elmondta: nyilvánvalóan egy mediterrán szociáldemokrata kormány és egy közép-európai konzervatív, polgári kormány viszonylag sok dologban – alapvetően társadalompolitikai kérdésekben – nem ért egyet, de „abban megállapodás van közöttünk, hogy azokra a kérdésekre koncentrálunk, amelyekben egyetértünk, és amelyek mind a két nemzet javát szolgálják”. Így a két ország a gazdasági együttműködésre a jövőben is komoly hangsúlyt fektet, különös tekintettel azokra a spanyol vállalatokra, amelyek jelen vannak Magyarországon, és fontos autóipari beszállítói pozíciókat töltenek be.

Ezek közé tartozik, hogy egyaránt támogatják az unió bővítését a Nyugat-Balkán irányába, és egyetértenek abban, hogy „ha az európai integráció nem indul meg most már valamiféle hihető módon a Nyugat-Balkán felé, akkor valaki más tölti be az integrációs szerepet”, ami nem lenne jó Európának és az EU-nak.

Azonos állásponton vannak abban a kérdésben is, hogy az unió déli szomszédságára különösen figyelni kell, fontos az észak-afrikai térség stabilitása és biztonsága.

Szintén egyetértenek a szabadkereskedelem fontosságában, abban, hogy az EU-nak minél több szabadkereskedelmi megállapodást kellene kötnie. Magyarország az elmúlt 11 évben nagyon sokat tett a gazdaság versenyképességéért, „nincsen félnivalónk, a szabadkereskedelem Magyarország szempontjából is mindenképpen pozitív” – szögezte le Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy vannak olyan uniós politikák, például a kohéziós támogatások politikája vagy a közös agrárpolitika, amelyek fontosak mindkét országnak, és amelyek fenntartásáért közösen szállnak síkra.

Szó esett a megbeszélésen a koronavírus-járványról is. Megállapították: a Covid-19 rávilágított arra, hogy az egészségügyi együttműködést az EU-n belül szorosabbra kell fűzni, hiszen „a világjárvány támadás az egész világ és azon belül Európa ellen is, és ha nincsen világos stratégiai együttműködés az unióban, akkor kevésbé lehet hatékony a válaszunk”.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal egy uniós „elnökségi trióban” van. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy minél előbb megkezdik a közös felkészülést a közelgő soros elnökségre. Spanyolország 2023-ban, Belgium és Magyarország pedig 2024-ben tölti be fél évig az EU Tanácsának soros elnöki posztját.