Hét hónappal az elnökválasztás előtt a fél-franciaországi Fréjusben tartott pártkongresszuson Marine Le Pen csaknem ezerfős közönség előtt vázolta fel elnökválasztási kampányát, amelynek szlogenje: Libertés (Szabadságok). Ez arra utal, hogy az ellenzéki párt egyetért azokkal az utcai tiltakozó mozgalmakkal (sárga mellényesek, a védettségi igazolás ellen tüntetők), amelyek a szabadságjogok korlátozásaként értékelik a kormányzat számos intézkedését.

Az elnökválasztás 2022. április 24-én esedékes második fordulójába a felmérések szerint csak Emmanuel Macron államfőnek és Marine Le Pennek van esélye továbbjutni, de ott a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint – a 2017-es eredményhez hasonlóan – a jelenlegi elnök legyőzné a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.

Marine Le Pennek azonban az egyik legnagyobb ellenfele lehet az első fordulóban a felmérések szerint 8 százalékra jelzett Éric Zemmour jobboldali politikai újságíró, aki egyelőre még lebegteti jelöltségét. Szombat este a France 2 közszolgálati televízió vitaműsorában Zemmour elmondta, hogy húsz éve a polgári középosztályt képviselő konzervatív jobboldal és a munkásrétegekre építő Nemzeti Tömörülés összefogását sürgeti, ugyanakkor úgy látja, hogy Marine Le Pen képtelen a győzelemre, és alkalmatlan az elnöki posztra.

Marine Le Pen szerint 2022-ben két lehetőség lesz Franciaország előtt: „a felhígulás az ország szétesése és a migrációban való elmerülése miatt vagy az üdvözítő megújulás, amely a nemzet fogalmának jegyében vezeti be Franciaországot a harmadik évezredbe”. Úgy vélte, hogy „az egyik út a pusztulásba, a másik viszont a csúcsra” vezet. Hozzátette, hogy ugyanakkor nem ért egyet Zemmour „pesszimizmusával”. Az újságíró szerint a bevándorlás és az iszlám miatt Franciaország elvesztette korábbi identitását.

Le Pen jelezte, hogy kampányának fő témája továbbra is a bevándorlás és a közbiztonság romlása elleni küzdelem lesz. Elnökké választása esetére népszavazást ígért a bevándorlásról és nagyobb szigort a bűnüldözésben. Úgy fogalmazott, hogy

Az állampolgári kezdeményezésű népszavazás bevezetését is megígérte, jelenleg ugyanis csak a parlament vagy a köztársasági elnök kezdeményezhet népszavazást, valamint az arányosabb választási rendszer kidolgozását is szeretné.

A külpolitikai programjából kiemelte, hogy elnöksége alatt kivonná hazáját a NATO integrált katonai parancsnokságából, ahová 43 év szünet után 2009-ben tért vissza Franciaország.

– hangsúlyozta Le Pen. Az európai intézményeket illetően a Nemzeti Tömörülés jelöltje úgy fogalmazott, hogy „visszaadja a hatalmat a nemzeteknek”, s „véget vet az őrült technokrata diktatúrának”, amely szerinte az európai intézményeket jellemzi.

Az eurózónából való kilépés, amely a 2017-es választást megelőzően Le Pen egyik fő ígérete volt, már nem szerepel a programban, ahogy az Európai Unióból való kilépés sem.

Vasárnap egyébként Anne Hidalgo párizsi főpolgármester is bejelentette, hogy indulna a köztársasági elnöki tisztségért 2022-ben. A szocialista politikus a szavazók nagyjából 8 százalékának támogatását tudhatja maga mögött, így kicsi az esélye, hogy komoly kihívást jelent majd a politikai verseny két főszereplője számára, hacsak nem egyesíti az egyre jobban meggyengülő és több jelöltet is állító, széttöredezett baloldalt.

Édouard Philippe, Le Havre polgármestere, aki Emmanuel Macron elnökké választását követően 2020 júliusáig a miniszterelnöki posztot töltötte be, vasárnap este egy tévéműsorban jelezte, hogy a jelenlegi államfőt fogja támogatni az elnökválasztáson. A bejelentés azért fontos, mert a népszerű jobboldali politikusról elemzők korábban azt gondolták, hogy 2022-ben akár Macron jobboldali kihívója is lehet.