Ahogyan minden külföldi utazása előtt teszi, Ferenc pápa péntek este a Vatikánból a római Santa Maria Maggiore-bazilikába ment imádkozni, ahol Szűz Mária oltalmát kérte látogatásához.

A koronavírus világjárványának tavalyi kezdete óta a mostani lesz a katolikus egyházfő második külföldi útja. Idén februárban Ferenc pápa Irakba látogatott el három napra, s azóta nem hagyta el a Vatikánt. A pápát Bagdadba indulása előtt beoltották a vírus ellen.

A mostani, Budapestre, majd Szlovákiába vezető utazás a 2013-ban megválasztott pápa 34. külföldi útja, a tizenkettedik Európában, a hatodik a közép-kelet-európai térségben: korábban Albániában (2014), Bosznia-Hercegovinában (2015), Lengyelországban (2016), Bulgáriában és Észak-Macedóniában (2019), utoljára pedig Romániában (2019) járt, ahol a csíksomlyói búcsún misét mutatott be.

Matteo Bruni szentszéki szóvivő a látogatást felvezető sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy Ferenc pápa a második egyházfő, aki Budapestre és Szlovákiába utazik: elsőként II. János Pál pápa 1991 augusztusában, valamint 1996 szeptemberében járt Magyarországon, valamint 1990-ben még Csehszlovákiában, majd 1995-ben és 2003-ban Szlovákiában. A szóvivő párhuzamot vont a mostani és az 1991-es látogatás között, kiemelve, hogy a lengyel pápa akkor Czestochowa kegyhelyéről érkezett Magyarországra, Ferenc pápa pedig Budapestről megy tovább a szlovákiai Sasvár hasonló Szűz Mária-zarándokhelyére, ahonnan a történelem során a magyar pálosok kényszerültek átköltözni Czestochowába.

Ferenc pápa szokás szerint a római repülőtérről Alitalia géppel száll fel. A légitársaság 1964 óta külön gépet biztosít a mindenkori pápai utakhoz. A repülőgépet az egyházfők igényei szerint alakítják át, Ferenc pápa és vatikáni kísérete a gép első felében foglal helyet, a gép másik részében a sajtó képviselői. A delegáció reggel hatkor indul, ami a legkorábbi időpontnak számít a pápai utazások történetében.

A pápát szokás szerint Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter, más bíborosok és püspökök, a pápa közeli munkatársai és segítői kísérik, közöttük személyes orvosa is. Minden út pontos forgatókönyv és protokoll szerint zajlik: az egyházi események előkészítésében a vatikáni ceremóniamesterek vettek részt, a helyszínek biztonságát a vatikáni csendőrség emberei is előzetesen felmérték, akik civilben teljesítenek szolgálatot. A pápai látogatások elmaradhatatlan kelléke a pápamobil, vagy bármilyen más nyitott és fehér színű jármű, mellyel az egyházfő a mise előtt vagy után a hívőket köszönti.

Sajtóértesülések szerint a Hősök terén használatos pápamobil a Vatikánból kamionnal tette meg az utat Budapestig.

Ferenc pápa arról vált ismertté, hogy első repülőgépes útjain egyedül, fekete aktatáskájával a kezében ment fel a gép lépcsőin. Az 85. éve felé közeledő pápa lemondott erről a szokásáról, nyári műtétje után lassabban mozog, ennek ellenére – ahogyan vatikáni tudósítók rámutattak – egy percre sem pihen a programban rendkívül sűrű budapesti és szlovákiai látogatása során.

A szentszéki szóvivő elmondta, hogy Ferenc pápa útja „lelki zarándoklatnak számít Európa szívében”. Nem véletlen – tette hozzá – hogy a pápa látogatása szeptember 15-én zárul a Szlovákia patrónájaként ismert Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepén, a sasvári kegyhelyen. Ugyanerre utal a szlovákiai látogatás logójában feltüntetett hét csillag is.

A szóvivő kiemelte, hogy a látogatással a pápa „a hit és az ellenállás történetére” akar emlékezni Európának azon részén, ahol hitük, vallásuk, szabadságuk védelmében püspököket, papokat, hívőket fosztottak meg szabadságuktól vagy akár életüktől. Matteo Bruni az elsők között Mindszenty József bíborost nevezte meg, akinek Ferenc pápa 2019 februárjában elismerte hősies erényeit. Hangsúlyozta, hogy látogatása helyszínein Ferenc pápa a zsidó közösség képviselőivel is találkozik, az idén éppen a szeptember 6-ra eső zsidó újév és a szeptember 15-i engesztelés napja, a jom kippur ünnepe között.

Az olasz katolikus püspöki kar napilapja a L'Avvenire pénteki interjújában Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet az európai keresztény közösségek megújulása kiindulópontjának nevezte Ferenc pápa budapesti látogatását.

Budapesten és a szlovákiai helyszíneken a pápa tizenkét beszédet mond, mindegyiket olasz nyelven, közöttük a homíliákat is.

A pápát a Vatikánból több mint ötventagú nemzetközi tudósítócsapat kíséri. A pápai repülőgépre több magyar újságírót is akkreditáltak, közöttük az MTI-tudósítóját. Szokás szerint az egyházfő a Vatikánba visszaúton válaszol az újságírók kérdéseire.

Ferenc pápa a harmadik egyházfő, aki személyesen vesz részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményein. Korábban csak VI. Pál utazott el az 1964-es, Bombayben rendezett és az 1968-as bogotái kongresszusra, majd II. János Pál pápa, aki 1985-től öt ilyen kongresszuson vett részt, utoljára Rómában 2000-ben.