Itt az ősz, becsengettek az iskolásoknak, a baloldal pedig menetrendszerűen el is kezdte a hangulatkeltést az állami tankönyvek körül. Elsőnek a nyolcadikos biológia tankönyvet kezdték ki, felháborítónak tartják, ahogy az a homoszexualitásról ír, egészen pontosan ezt: „Nyilvánvaló, hogy a homoszexualitás biológiai értelemben nem természetes, hiszen nem teljesül a szexuális tevékenység biológiai célja, az utódnemzés”. Abban is kivetni valót találnak, hogy a szerzők azt állítják, a homoszexuális hajlam „részben öröklődés kérdése, részben környezeti hatások eredménye”.

Várható volt, hogy az igen felvilágosult baloldal először a biológia oktatást fogja támadni, ez ugyanis az egyik olyan tudományterület, ahol olyan bizonyítékokon alapuló tudományos állításokkal találkozhatnak a tanulók, amit nehéz ideológiai alapon megmásítani. Persze ez nem jelent akadályt a progresszívoknak, a cancel culture idejében nincs szükség valódi vitákra, elég az érzékenységre hivatkozva betiltani azt, ami nem tetszik. A tiltást meg kell előzze a hangulatkeltés, ez a végtelenül független és abszolút objektív médiának sikerül is az olyan félinformációkat tartalmazó címekkel, mint: „Az állami tankönyvek szerint a homoszexualitás nem természetes”, elegánsan kihagyva a „biológia értelemben” kifejezést, ezzel rásütve a homofób bélyeget azokra, akiktől ez távol áll és akiknek pusztán annyi a bűnük, hogy tudományos tényekre mernek hivatkozni.

A biológia szempontjából ugyanis a szexuális tevékenység célja valóban az utódnemzés, aki pedig erre nem képes, azt a tudományterület „rendellenes”, kategóriába sorolja. Az ilyen szavak, kifejezések, mint a „nem természetes” is persze a köznyelvben már máshogy hangoznak, de ha kizárólag a biológia tudományának szempontjából közelítünk a téma felé, akkor semmi pejoratív nincs a jelentésükben. Az orvostudomány is használ olyan kifejezéseket, amik az orvosi terminológiában érvényesek, de a köznyelvben kifejezetten bántóak: ilyen például a „retardált” kifejezés is. Több tudományterületről érkező szakemberek munkacsoportjában kisebb nyelvi zavar is szokott keletkezni, amikor ugyanannak az esetnek járnának utána, a társadalomtudományhoz közelebb álló tudományterületeket ugyanis már sokkal korábban elérte a PC nyelvújító hulláma. A homoszexualitás eredetét pedig a mai napig kutatják, az eredmények eddig épp ugyanúgy mutatnak a genetikai háttérre, mint a környezeti hatásokra. Az öröklés-környezet vita egyébként több évszázados múltra tekint vissza más állapotok esetében is, a legmegbízhatóbb válasz pedig még mindig az, hogy más-más arányban, de mindkét hatás ugyanúgy érvényes.

A holisztikus szemlélet szerint az ember bio-pszicho-szocio-spirituális lény, ha csak az egyik szempontot vesszük figyelembe, vagy az egyiket nemes egyszerűséggel kihúzzuk, mert nem tetszik, akkor torz eredményhez jutunk. A négy szempontot együtt, egymás mellett kell értelmezni még akkor is, ha ellentmondások is keletkeznek így. A bio-pszicho-szocio-spirituálisból egy szempont a biológia, a maga egzakt, átírhatatlan, megmásíthatatlan tényeivel együtt, amikben kár ideológiát keresni. Csak azért, mert egy politikai csoportnak nem tetszik mindez, hiába uszítják a biológiára az agresszívan tiltogató ideológiájukat, hiába próbálják meg érvényteleníteni utólag a tudományterület kutatóit, megmásítani soha nem fogják tudni azokat a tényeket, amiket a biológia pusztán kimond és leír, tudományos alapon cáfolhatatlanul és amik mind felülírják a baloldali, liberális ideológiát. Ezért nincs semmi kivetni való az olyan tankönyvi állításokkal, hogy a biológia szerint a homoszexualitás biológiai értelemben nem természetes, mert nem valósul meg az utódnemzés. Mert az anya nő, az apa férfi és csak a nők szülhetnek. Akár tetszik, akár nem.