Varga Judit közölte: „Sok vitánk volt korábban is a brüsszeli intézményekkel, azokat azonban hivatalos utakon lezártuk, a kérdésekre korrekten válaszoltunk, eloszlattuk az aggodalmakat és mindig betartottuk az alapító szerződésekben foglaltakat. Eltaláltunk egy érzékeny brüsszeli ideget, mert a gyermekek védelmét fontosabbnak tartjuk az LMBTQ-lobbinál. Ezért most mindent bevetnek, elővették a régi vitákat, mindent a nyakunkba akarnak varrni.”

Mint írta, a jelentés forrásai ezúttal is egyoldalúak és politikailag elfogultak, kettős mércét tükröznek Magyarországgal szemben, emiatt ténymegállapításai pontatlanok.

A tényeket sorolva közölte: „Azt várják el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak mind a tényekre, mind pedig a szabályozásra tekintet nélkül. Ez az Európai Bizottság részéről hatalommal való visszaélést jelent. A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását nemzetközi fórumok vizsgálták. Ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak.”

„Elutasítjuk a megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmakat a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban, mert Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő, részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek” – hangsúlyozta.

Mint írta, a bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában: a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.
A megalapozatlan aggodalmakkal szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja – emelte ki.

Az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése tehát megint csak a politikai nyomásgyakorlás eszköze, amely nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban, így ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak – közölte az igazságügyi miniszter.

„Elítéljük a Bizottság beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe, és – az Európai Unióban Magyarország képviselőjeként – minden érintett szerv nevében visszautasítjuk az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően” – hangsúlyozta.

Közölte azt is, hogy a következőkben levél formájában, több nyelven fogja ismertetni az európai intézményekkel és tagállamokkal „a magyar kormány álláspontját a hazánkat ért politikai támadással kapcsolatban”.

Győzzön a józan ész! – zárta magyar és angol nyelvű bejegyzését Varga Judit.