Több munkafolyamat során lehetetlen az élő munkaerő kiváltása a zöldség- és gyümölcstermesztésben, de amely területeken ez lehetséges lenne, még ott is nagyon gyerekcipőben jár a robotizálás.

– mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Hozzátette, mintegy 15–25 százalék közötti a munkaerőhiányra visszavezethető mennyiségi vagy minőségi veszteség.

Becslések szerint az ágazatban összesen 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban mintegy 200–250 ezer fő.

A szakember elmondása szerint a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, de az esetek 80-90 százalékában a foglalkoztatóknak betanított munkásokkal kell beérniük, és még belőlük is hiány van. Fokozza a problémát, hogy

– az alkalmazottak zöme 50 év feletti –, még úgy sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli bért kap egy napra, az ország középső és nyugati részében azonban már

és mindez a szakképzetlen fizikai munkaerőre vonatkozik.

Külföldi vendégmunkások számára a magyar agrárium nem vonzó alternatíva, az ukránok és románok inkább Nyugat-Európában vállalnak munkát.

A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál a munkafolyamatok 70-80, de akár 90 százaléka csak élő munkaerővel végezhető.