Tíz hónap bizonytalanságból és a gyerekek kiszolgáltatottságából lett elegük a váci szülőknek, amikor július 6-án tiltakozó felvonulást szerveztek a Baba utcai bölcsőde előtt. Az ügy előzménye, hogy a baloldali vezetésű váci önkormányzat tavaly ősszel új vezetőt nevezett ki a patinás és sikeres intézmény élére, aki azonnal megkezdte a nevelési rendszer átalakítását, és ezzel

A Baba utcai bölcsődét 1965-ben hozták létre, majd húsz évvel később, 1986-tól vált a hazai nevelés egyik úttörő intézményévé: egy akkori országos kísérletbe bekapcsolódva speciális nevelési igényű gyerekeknek alapítottak csoportot, lehetővé téve, hogy e csoportok növendékei egyre több időt töltsenek együtt az úgynevezett ép gyerekekkel. Ez rendkívül kedvező hatással volt valamennyi gyerekre; a kísérletből modell lett, a váci intézményt szerte az országban ismerték, a Pest és Nógrád megyei családok pedig érdeklődve keresték.

2020 közepén azonban minden megváltozott azzal, hogy a Matkovich Ilona vezette város új intézményvezetőt nevezett ki. Kárpáti-Kelemen Katalin, a szülői érdekvédelmi fórum képviselője a Magyar Nemzet érdeklődésére így emlékezett vissza a fordulatra:

– mondta, majd hozzátette: Júliusban az újonnan kinevezett intézményvezető tartott nekünk egy tájékoztató értekezletet, de ekkor még nem említette, hogy változásokat tervez. Augusztusban levelet kaptunk, amelyben értesítettek, hogy megszűnik a részleges integráció rendszere.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a négy csoportba járó, speciális nevelési igényű kicsiknek a korábbi csoportszobákból egy másik épületszárnyba kellett költözniük, és

Pedig addig az intézmény sikerét éppen az adta, hogy a közös játék, együttlét fejlesztő módon hatott valamennyi gyerekre.

A szülők, a nevelők, a konduktorok, mindenki arról számol be, hogy a szétválasztás rendkívül rosszul hatott a speciális nevelési igényű gyerekekre – mondta a Magyar Nemzetnek Kárpáti-Kelemen Katalin.

– tette hozzá.

Az intézményvezető elsősorban arra hivatkozott, hogy az úgynevezett részleges integráció törvényt sért. A szülők nem értik, mindez miért nem jelentkezett évtizedeken át problémaként, illetve azt is megkérdezték a vezetőtől, ha nem is találkozhatnak a gyerekek az ép növendékekkel, miért nem lehetnek egy szomszédos csoportszobában, miért kellett őket teljesen külön költöztetni? A szülők végül a kormányhivatalhoz fordultak jogorvoslatért, amely megállapította, hogy a részleges integráció nem törvénybe ütköző.

– mondta Kárpáti-Kelemen Katalin.

A szülők közben az önkormányzatot is felkeresték, rákérdeztek az intézményvezető alkalmasságára, de egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a sajtóhoz fordulnak, választ sem kaptak. Ez vezetett a nyilvános tiltakozáshoz.

– mondta a szülők képviselője. – A gyerekek tíz hónapja élnek a bölcsődében elkülönítve, lenézve. A legkevesebb, amit elvárunk, hogy ismerjék be a vezető alkalmatlanságát, vonják felelősségre az intézményvezetőt és kérjenek nyilvánosan bocsánatot!